tóth gabi
Mi a Soros-milliárdok igazi története?
A Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálja azokat a videókat, amelyeken az Action for Democracy vezetői elismerik, hogy Soros György áll a szervezeten keresztül a magyarországi baloldalnak juttatott milliárdok mögött.
Jelenleg a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálja az X-en a minap megosztott videókat, amelyeken az Action for Democracy (A4D) vezetői elismerik, hogy Soros György áll a szervezeten keresztül a magyarországi baloldalnak juttatott milliárdok mögött – mondta a Mandinernek Lánczi Tamás, a hivatal vezetője. Szavai szerint
igyekeznek beszerezni a teljes felvételeket,
ebből a célból már fel is vették a kapcsolatot az illetékes – köztük tengerentúli – szervekkel.
– Bár az X-en megvágott részleteket közöltek, az kijelenthető, hogy a videók nem tűnnek manipuláltnak, hiszen a szereplők – az A4D vezetői – láthatóan kötetlenül, hosszasan beszélgetnek arról, hogy miként akarták befolyásolni a magyar választásokat, hogy kinek a megbízásából és milyen pénzből igyekeztek kormányra segíteni az ellenzéket – fejtette ki Lánczi Tamás. Hozzátette:
példátlannak tartja a videókon elhangzottakat, amelyek igazolni látszanak azokat a feltételezéseket, amelyeket az elmúlt két évben csak sejteni lehetett.
– Az eddig is ismert volt, hogy a 2022-es országgyűlési választás kampányában az ellenzékhez érkező külföldi pénzeknek mi volt az elosztási mechanizmusa. Ám most abba is kapunk valamilyen betekintést, hogy mi volt a pénzek eredete. Ezt kell teljes mértékben feltárni az eredeti, vágatlan felvételek vizsgálatával – fogalmazott az Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, hozzátéve, hogy akár több különböző bűncselekmény is megvalósulhatott.
Az X-en megosztott videók egyikén Korányi Dávid, az A4D első számú vezetője arról beszélt, hogy – élve az amerikai törvények adta lehetőséggel – szándékosan tartották titokban, hogy Soros György volt a legfőbb donor, mivel úgy gondolták, ez rontaná az itteni megítélésüket.
Tehát a tőzsdespekuláns anonimitásba burkolózva gyakorlatilag korlátlan mennyiségű pénzügyi eszközzel avatkozhatott be a magyar belügyekbe.
Ebből is jól látható, hogy ezt nem könnyű megakadályozni, de az Szuverenitásvédelmi Hivatal, olyan állami szervekkel együttműködve, mint az Állami Számvevőszék vagy a Nemzeti Információs Központ, mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy elejét vegye az ilyen kísérleteknek, még a júniusi önkormányzati választások előtt
– szögezte le Lánczi Tamás.
Hozzátette: amennyiben az említett szereplők analóg módszerekkel próbálnának készpénzt bejuttatni hazánk területére – például szatyorban, csomagtartóban – az már a bűnüldöző szervek hatáskörébe tartozik.
A teljes vizsgálat lezárultával az Szuverenitásvédelmi Hivatal akár törvénymódosítási javaslatot is tehet.
Emlékezetes: a 2022-es választás külföldi befolyásolásának a feltárására indított és tavaly nyáron a titkosítás alól részlegesen feloldott titkosszolgálati jelentés szerint a Korányi Dávid-féle Action for Democracy-n, valamint egy svájci alapítványon keresztül
mintegy négymilliárd forintnyi külföldi pénz érkezett Magyarországra, amiből a baloldal kampánytevékenységét finanszírozták.
A pénzek forrását akkor még nem sikerült beazonosítani, ám az X-en a minap közzétett videókon az A4D több vezetője is egyértelművé teszi, hogy Soros György volt a legfőbb adományozó.
Korányi Dávid és társai emellett arról is részletekbe menően beszéltek, hogy az A4D egyértelműen politikai célokból alakult, és
a tevékenységük jórészt abból áll, hogy a tőzsdespekuláns érdekei mentén alakítani igyekeznek a különböző országok belpolitikáját.
Sokatmondó, hogy Korányi ugyancsak elmondta: azért hallgatták el, hogy Soros áll a milliárdok mögött, mert attól tartottak, hogy a tőzsdespekuláns szerepe ismeretében az lenne a közvélekedés, hogy üzleti célok motiválják őket a befolyásszerzési akcióik során, nem pedig a demokrácia féltése.
A szervezet prominenseinek beszámolói alapján szoros kapcsolatban állnak a Biden-adminisztráció döntéshozóival.
Kati Marton, az A4D kuratóriumi elnöke például azzal büszkélkedett, hogy Lengyelországban – ahol az ottani baloldali ellenzéket támogatták a tavalyi választás előtt – milyen gyorsan és olajozottan tudtak munkához látni, miután felvették a kapcsolatot a varsói amerikai nagykövettel.
Magyar választópolgárok tömegeinek személyes adatai kerültek külföldre a 2022-es választási kampány idején – derül ki az adatvédelmi hatóság nemrég lezárult vizsgálatából. A NAIH honlapján elérhető jelentés szerint hivatalosan a Márki-Zay Pétert támogató egyesület bízott meg egy céget, hogy egy osztrák magánszemélytől szerezze be a telefonos kampányban megkeresett magyarok nevét, elérhetőségét. A Magyar Nemzet összefoglalója szerint mindeközben a Bajnai Gordon-féle DatAdat-csoport ügyei miatt is folytatódik az eljárás. Nem kizárt, hogy az adatvédelmi hatóság megállapításai a most létrejött, Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal érdeklődését is felkeltik.
Elkészült a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jelentése a 2022. március 29-i tömeges kampány sms-küldéssel összefüggésben megvalósult adatkezeléssel kapcsolatban – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet. A portál szemléje szerint a NAIH megállapította, hogy jogsértés történt, ugyanakkor mind a konkrét külföldi tömeges sms-küldő cégek, mind pedig a baloldal által megbízott lebonyolítók kapcsán további eljárásokat folytat. A jelentésben nincs arra utalás, hogy a két szál összekapcsolódna.
Közel két év után tehát még mindig nem lehet tisztán látni a botrányos ügyben.
Emlékezetes, hogy száznál is több bejelentés érkezett az adatvédelmi hatósághoz a választások előtt az ellenzéket népszerűsítő sms-kampány ügyében. A bejelentők azt kifogásolták, hogy 2022. március 29-én kéretlen, politikai tartalmú sms-üzeneteket kaptak három telefonszámról a személyes használatukban lévő mobiltelefonszámra.
A kéretlen üzenetekben arra buzdították őket, hogy szavazzanak az ellenzékre.
A feladó nélküli sms-ek keresztneveket, illetve az előfizetőkhöz kapcsolódó neveket is tartalmaztak. A panaszosok azt kifogásolták, hogy hozzájárulásuk nélkül kezelték a nyilvános telefonszámjegyzékben nem szereplő telefonszámaikat, kéretlen ellenzéki politikai hívások céljából.
A Magyar Nemzet szerint kérdés az, hogy kik, milyen forrásból, milyen célokból és milyen jogalappal kezelték a nagy számú felhívott érintett telefonszám személyes adatát politikai célokból a 2022. tavaszi ellenzéki kampány során.
Az adatvédelmi hatóság a szerződéses láncolatok visszafejtésével, számos közvetítőn át jutott el az adatkezelésért felelős személyek azonosításáig.
A panaszokban szereplő hívó telefonszámokat biztosító telefonszolgáltatókon, call centereken és köztes ügynökökön keresztül történt a tömeges politikai hívások lebonyolítása. Az alábbi ábrán látható a feltárt szerződéses láncolat.
A Datadat GmbH nyilatkozata szerint a vizsgált 2022. tavaszi időszakban nagyszámú megbízást teljesítettek számos megrendelő számára, és az összes adatot törölték a megrendelés teljesítését követően, így nem tudták beazonosítani a konkrét hívások megrendelőjét. Az adatvédelmi hatóság szerint:
"a DatAdat Professional Kft. és a Datadat GmbH cégeken kívül a Datadat GmbH nyilatkozatai szerint a jelenleg vizsgálton kívüli más politikai marketingkampányokban részt vett még a Datadat OÜ is. Bár az eljárás során tagadták az összefonódást, a Datadat GmbH munkatársainak a megbízási szerződések mellékletében megadott e-mail-címei doménje és országkódja „@datad.at", amely azonos a DatAdat Kft. és a Datadat OÜ által használt e-mail-címének doménjével és országkódjával. Ezenkívül a Datadat GmbH, a DatAdat Kft. és a Datadat OÜ tulajdonosi és ügyvezetői köre is átfedést mutat."
Egy másik érdekes szál, hogy a Márki-Zay-féle Vásárhely Jövőjéért Egyesület a kampányhívások lebonyolítására a NIB Research Kft.-nek adott megbízást anélkül, hogy konkrétan meghatározta volna a megkeresendő személyeket. Utóbbiak kapcsolati adatait a NIB Research Kft. szolgáltatta, egy osztrák lakcímű harmadik fél magánszemélytől beszerezve azokat, csak ezen kampány idejére. Ez az osztrák lakcímű magánszemély nem válaszolt a NAIH megkereséseire. E tekintetben a hatóság tovább vizsgálódik. Mindemellett az adatvédelmi hatóság szerint:
a Datadat-cégcsoporton keresztül lebonyolított hívások esetén a Call to Action Hungary Kft. saját marketing-adatbázisából történtek a hívások. Ennek az adatbázisnak a jogi megfelelőségét a hatóság külön eljárásban fogja vizsgálni.
Eközben a NAIH egy másik szálon is elindult, és megpróbált utánajárni, hogy technikailag milyen konkrét szereplők intézték a tömeges sms-küldéseket. Az adatvédelmi hatóság megkeresésére a telefonszámok tekintetében a telefonszolgáltatók úgy nyilatkoztak, hogy valamennyi üzenet a BitMessaging Kft.-hez kapcsolódott. A vállalkozás tömeges sms-küldő szolgáltatást biztosít hazai és külföldi ügyfelek számára. A BitMessaging Kft. nyilatkozata szerint az sms-üzenetküldések a SINCH UK Limited nevű társaságon keresztül valósultak meg.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda megállapította, hogy az üzenetküldésben a SINCH Ltd. társaságon kívül két másik társaság érintett, a szintén az Egyesült Királyságban regisztrált Infobip Ltd. és a Hollandiában regisztrált Silverstreet BV. Az Infobip Ltd. hatóság általi megkeresése sikertelen volt, és nem tudtak kapcsolatba lépni a Silverstreet BV. nevű társasággal sem.
A NAIH következetes álláspontja szerint az Európai Unión belül is adatszuverenitási és nemzetbiztonsági kérdéseket vethet fel, ha nagyszámú magyar érintett politikai véleményét is magában hordozó személyes adatait szükségtelenül külföldön tárolják és dolgozzák fel, miközben az megoldható lenne Magyarországon belül is.
A Magyar Nemzet szerint éppen ezért egyáltalán nem kizárt, hogy az adatvédelmi hatóság megállapításai a most létrejött, Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal érdeklődését is felkeltik.