Kína lehetőségeket lát Trump vámjaiban

Miközben a világ számos országa próbál egyezséget kötni Donald Trumppal a megemelkedett vámok miatt, Kína nem hátrál meg. Peking a kereskedelmi háborúban rejlő válságot lehetőségként próbálja kihasználni, és szembehelyezkedik az Egyesült Államok, szerintük „egyoldalú zsarolásával”.

Az Egyesült Államok újabb vámemelési fenyegetésére reagálva Kína élesen bírálta Donald Trump lépését, és közölte: nem hajlandó meghátrálni. A kínai kereskedelmi minisztérium úgy fogalmazott, hogy „az Egyesült Államok vámemelési fenyegetése hibára halmozott hiba”, ami szerinte ismét megmutatja az amerikai „zsarolási hajlamot” – írja a CNN.

A feszültség fokozódik, miután Trump újabb, 34 százalékos vámot jelentett be a kínai termékekre, ami az eddigi intézkedésekkel együtt már 54 százalék fölé emeli a kínai import összes vámját. Kína gyorsan visszavágott: az amerikai termékekre ugyanilyen mértékű válaszvámokat vetett ki, és korlátozásokat jelentett be ritkaföldfém-exportban, valamint több amerikai vállalat tevékenységében.

A kínai kormányzat határozott álláspontot képvisel, miszerint a gazdasági kihívások ellenére is képesek megerősödni a válság közepette. A Kínai Kommunista Párt hivatalos lapja, a People’s Daily szerint „az ég nem fog leszakadni” az amerikai vámok hatására. A vasárnapi címlapon megjelent cikk szerint Kína a nyomás alatt még erősebbé válik, és a válságból lehetőséget kovácsol.

A kínai vezetés stratégiai számítása mögött az a feltételezés állhat, hogy Trump lépései nem csupán taktikaiak, hanem hosszú távon ártanak az Egyesült Államok globális pozíciójának is.

A Brookings Intézet egyik szakértője szerint sok kínai döntéshozó úgy véli, az USA saját magának árt leginkább ezzel a kereskedelmi politikával, és hogy egy új korszak kezdődhet – egy globalizációs időszak az USA nélkül.

Kína eközben nemzetközi partnerei felé is egyértelmű üzenetet küld nyitott és megbízható gazdasági partnerként kíván megjelenni a világpiacon.

A kínai külügyminisztérium hétvégi nyilatkozata szerint „Kína, mint a világ második legnagyobb gazdasága és fogyasztói piaca, továbbra is nyitni fog a világ felé”.

Peking az utóbbi hetekben több kétoldalú gazdasági tárgyalást is folytatott Japánnal, Dél-Koreával és az Európai Unióval – olyan országokkal, melyeket Trump szintén jelentős vámokkal sújtott. Emellett a kínai kereskedelmi minisztérium képviselője több amerikai céget – köztük a Teslát és a GE HealthCare-t – fogadott, és a „biztonságos, ígéretes befektetési helyszínként” jellemezte Kínát.

Ugyanakkor sok ország továbbra is óvatos, hiszen Peking híres arról, hogy piaci hozzáférést használ politikai nyomásgyakorlásra. Ráadásul attól is tartanak, hogy a kínai export árasztja el a piacokat, veszélyeztetve ezzel saját iparukat.

A globális feszültségre reagálva Szingapúr miniszterelnöke, Lawrence Wong is élesen fogalmazott: „A világkereskedelem szabályalapú rendje véget ért. Egy új, önkényesebb, protekcionistább és veszélyesebb korszak kezdődik.”

A CNN szerint, Kína azonban továbbra is felkészültnek mutatja magát. A kormány új gazdaságélénkítő intézkedéseket vezet be, hogy ellensúlyozza az exportcsökkenés hatásait. A belföldi fogyasztás fellendítésére különösen nagy hangsúlyt fektetnek – ez is része annak a stratégiának, hogy a belső erőforrásokra támaszkodva vészeljék át a válságot.

Hongkong új szabadkereskedelmi megállapodások aláírására készül a fokozódó globális kereskedelmi feszültségek közepette – közölte John Lee, Hongkong kormányzója kedden. A városvezető szerint az Egyesült Államok „kíméletlen” vámintézkedései aláássák a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi rendet.

A helyzet kezelése érdekében Hongkong új kereskedelmi kapcsolatokat keres Délkelet-Ázsiában és a Közel-Keleten. A város új képviseleteket nyit Egyiptomban, Törökországban és Kambodzsában, és tárgyal befektetési megállapodásokról Szaúd-Arábiával, Bangladessel és Peruban.

„Proaktívan kihasználjuk a földrajzi diverzifikáció globális trendjét, és arra törekszünk, hogy külföldi vállalatokat és tőkét vonzzunk Hongkongba, mert biztonságot és stabilitást tudunk kínálni a befektetőknek” – hangsúlyozta a kormányzó.

„Az Egyesült Államok már nem tartja magát a szabadkereskedelem elvéhez, önkényesen aláássa a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, kíméletlen viselkedése pedig kárt okoz a globális és multilaterális kereskedelemnek” – mondta John Lee, akit Washington 2020-ban szankciókkal sújtott a hongkongi tüntetések leverésében játszott szerepe miatt.

A kormányzó szerint Hongkong, mint nemzetközi kereskedelmi központ, rövid távon érzékenyen reagál a vámintézkedésekre, de továbbra is szabad kikötőként működik, és nem tervez megtorló lépéseket az Egyesült Államokkal szemben.

Az Egyesült Államok által Kínára kivetett 34 százalékos pótlólagos vám immár Hongkongra is vonatkozik, mivel Washington – a nemzetbiztonsági törvény elfogadása és a demokratikus intézmények korlátozása miatt – nem tekinti különálló kereskedelmi entitásnak a várost. A korábbi 20 százalékos vámteherrel együtt ez 54 százalékos terhelést jelent a hongkongi exportőröknek – tette hozzá Lee.

A hongkongi tőzsde irányadó Hang Seng indexe 2,5 százalékkal erősödött kedd délelőtt, miután előző nap 13,2 százalékos zuhanással 1997 óta nem látott mértékű esést szenvedett el.

A CK Hutchison panamai kikötőinek egy amerikai vállalat részére történő eladásával kapcsolatban John Lee úgy fogalmazott: „Kiterjedt társadalmi vita folyt az ügyről, ami azt mutatja, hogy az embereket komolyan foglalkoztatja a kérdés. Ezek az aggodalmak komoly figyelmet érdemelnek.”

A tervezett ügylet ráirányította a figyelmet arra a nemzetközi vélekedésre, hogy Peking egyre erősebben befolyásolja Hongkong belügyeit az Egyesült Államokkal fennálló növekvő geopolitikai feszültségek közepette.

Donald Trump minden tárgyalás leállítását és további 50 százalékos vámot helyezett kilátásba Kínával szemben, válaszul a Peking által hétvégén bejelentett 34 százalékos viszontvámra – az amerikai elnök ezt közösségimédia-oldalán jelentette be hétfőn.

A Truth Social-bejegyzésben Trump emlékeztet arra, hogy az új amerikai vámrendszer múlt heti ismertetésekor minden kereskedelmi partnert figyelmeztetett arra, hogy ódzkodjon a megtorló jellegű vámoktól, mert azt jelentős további amerikai tehernövelés követi majd – számolt be az MTI.

Az elnök közölte, hogy az Egyesült Államok április 9-től a bejelentetten felül

további 50 százalékos vámmal sújtja a Kínából érkező árukat, amennyiben Peking nem lép vissza a 34 százalékos vámtehernöveléstől április 8-ig.

Az elnök a jelenlegi kínai kereskedelmi gyakorlatot illetően úgy fogalmazott, hogy „az már most rekordmértékű vámokat, nem pénzügyi jellegű vámokat, vállalatok törvénytelen támogatását és nagymértékű árfolyam-manipulációt” jelent.

Egyben közölte, hogy

minden, Kína által kért tárgyalást leállítanak,

miközben az egyeztetések azonnal megkezdődnek a többi országgal, amelyek ezt kérték.

Donald Trump amerikai elnök április 2-án átfogó változásokat jelentett be az amerikai vámrendszert illetően, ami a „viszonosság” elvére épül majd. Ennek része egy 10 százalékos minimális és minden országra vonatkozó új behozatali vám, ezen felül az amerikai fél országonként megállapított egy százalékos arányt, amely a vámokon és egyéb terheken keresztül az amerikai exportra terhelődik, és azt megfelezve állapította meg a behozatali vámot.

Az Egyesült Államok a viszonosságra hivatkozva „tipikus, egyoldalú, protekcionista gazdasági hegemóniát” gyakorol, feláldozza más országok érdekeit saját önző céljainak érdekében, ami súlyosan aláássa a normális gazdasági és kereskedelmi rendet – közölte a kínai külügyminisztérium hétfőn.

„A vámok válogatás nélküli alkalmazása az Egyesült Államok részéről egyenlő azzal, hogy megfosztja az országokat, különösen a globális dél országait a fejlődéshez való joguktól” – mondta Lin Csien, a pekingi külügyminisztérium szóvivője.

Lin a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) adataira hivatkozva elmondta, hogy Washington politikája minden országban tovább növeli majd a gazdagok és a szegények közötti szakadékot, és a kevésbé fejlett országok szenvedik el a hatásukat leginkább – fogalmazott.

„Az +Amerika az első+ politika és ennek a nemzetközi szabályok fölé helyezése súlyosan árt a globális termelés és az ellátási láncok stabilitásának, aláássa a WTO diszkriminációra vonatkozó elvét, a normális nemzetközi gazdasági és kereskedelmi rendet, valamint az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési programjának a megvalósítására irányuló erőfeszítéseket” – jelentette ki.

„A nyomásgyakorlás és a fenyegetés nem a Kínával való megegyezés módja. Kína határozottan meg fogja védeni jogait és érdekeit” – tette hozzá a szóvivő.

Kína a múlt héten jelentette be, hogy 34 százalékig terjedő viszontvámokat vet ki az amerikai importtermékekre és a vámok ügyében eljárást indít a WTO-nál, miután Donald Trump amerikai elnök a korábban kivetett 20 százalékos vámon felül további 34 százalékos vámot szabott ki a Kínából érkező importra.