Növekvő pályán van a hazai kiskereskedelmi forgalom

Minden esély megvan arra, hogy ott folytathatja a magyar gazdaság, ahol a szerves fejlődés lendületét 2019-ben megtörték a kívülről jövő kedvezőtlen folyamatok – mondta a  hirado.hu-nak Központi Statisztikai Hivatal friss kereskedelmi adatai értelmezése kapcsán Lentner Csaba közgazdászprofesszor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdászprofesszora és a Széll Kálmán Állampénzügyi Kutatóműhely vezetője szerint a mostani növekedési pályát a magyar gazdaság a belső folyamatai révén, önerőből érte el.

Változatlanul növekvő pályán van a hazai kiskereskedelmi forgalom, amely a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kimutatása szerint februárban a naptárhatástól megtisztítva 3,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Mindez azt jelenti, hogy a kiskereskedelmi forgalom az idei esztendő első két hónapjában 4 százalékkal nőtt.

Ha részletesebben is megvizsgáljuk a KSH adatait, akkor azt látjuk, hogy

az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben pedig 5 százalékkal haladta meg a mostani forgalom az egy évvel ezelőtti szintet.

A statisztikai adatokból azonban az is kiviláglik, hogy a februári kiskereskedelmi forgalom 0,6 százalékkal elmaradt a januáritól, ami a statisztika nyelvén azt a drasztikus áremelkedést mutatja, amely miatt a kormány márciusban bevezette az árrésstopot.

Az adatok kapcsán Lentner Csaba a hirado.hu kérdésére elmondta: tapintható a vásárlói bizalom erősödése. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdászprofesszora és a Széll Kálmán Állampénzügyi Kutatóműhely vezetője szerint

a bérek és a szociális juttatások, valamint a nyugdíjak folyamatos növekedése áll a fizetőképes kereslet emelkedése mögött.

Mint fogalmazott: „a kormánynak meghatározó szerepe van abban, hogy az emberek újra vásárolnak. A kereskedelmi forgalom növekedését bemutató adatok a jövedelem emelkedését tükrözik vissza”.

Lentner Csaba közgazdász (Fotó:hirado.hu / Horváth Péter Gyula)

Megkérdeztük: a közgazdász szerint ez már az Orbán Viktor miniszterelnök által emlegetett repülőrajt? Ismeretes: a kormányfő januárban beszélt a gazdaság repülőrajtjáról, amely kapcsán a Facebook-posztjában akkor úgy fogalmazott, hogy „nem ígérgetünk, hanem dolgozunk és teljesítünk”.

Lentner Csaba szerint a KSH mostani adatai azt bizonyítják, hogy a magyar gazdaság elrugaszkodott a kifutópályáról, és az optimális menetmagassága felé tart.

Hozzátette: a gazdasági kormányzat által szorgalmazott béremelkedési ütem változatlanul tovább tart, ami nem csak a vásárlási kedvet, de azon keresztül az állam adóbevételeit is növeli. A növekvő jövedelmek és a kedvezőbb bolti árak hatására a következő hónapokban is számítani lehet arra, hogy még tovább fog bővülni a fogyasztási hajlandóság. Mindez még a bruttó hazai össztermékre, vagyis a GDP-re is pozitív hatást gyakorol – mondta.

Arra a kérdésünkre, hogy visszatérhetünk-e arra a növekedési pályára, amelyről a 2020-as pandémia, majd a 2022-es orosz–ukrán háború kirobbanása miatt tértünk le, a közgazdászprofesszor azt válaszolta: minden esély megvan arra, hogy ott folytathatja a magyar gazdaság, ahol a szerves fejlődés lendületét 2019-ben megtörték a kívülről jövő kedvezőtlen folyamatok. Kérdésünkre, hogy mit ért ez utóbbi alatt, azt válaszolta, hogy a pandémián és a szomszédunkban dúló háborún kívül „Brüsszel gáncsoskodó magatartását, s e három tényező együttes hatását”. Hozzátette: a mostani növekedési pályát a magyar gazdaság a belső folyamatai révén, önerőből érte el.

Megkérdezték azt is, hogy a közgazdászprofesszor szerint mit érzünk majd meg a Donald Trump amerikai elnök által kilátásba helyezett védővámok miatt kirobbanó kereskedelmi háborúból, Lentner Csaba azt válaszolta, hogy a tengerentúlról három hónappal ezelőtt jöttek az első ez irányú hírek, amelyre Brüsszel a füle botját sem mozdította. Az Európai Unió ez ügyben is elkésett, hiszen Kanada és Mexikó kapcsán szintén felmerült a védővámok bevezetésének gondolata, de a két állam időben kapcsolt, lefolytatta az ilyenkor szükséges, hivatalos tárgyalásokat és elérte a mentességet. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdászprofesszora és a Széll Kálmán Állampénzügyi Kutatóműhely vezetője szerint a „pipogya, tehetetlen brüsszeli vezetés az EU egészének, így a magyar gazdaságnak is komoly károkat okoz”. Hozzátette: „Brüsszelben nincs valódi érdekérvényesítő képesség, csak az olyan kisebb országokkal szemben mer fellépni, mint amilyenek mink is vagyunk” – mondta a hirado.hu-nak Lentner Csaba közgazdászprofesszor.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszámolt az árrésstoppal kapcsolatos legfrissebb statisztikai adatokról. A tárcavezető elárulta, hogy hány termékhez juthatunk hozzá olcsóbban a kormány intézkedésének köszönhetően.

Eredményes az árréscsökkentés: 18,1 százalékkal csökkentek az árak, 884 terméket olcsóbban lehet megvásárolni – írja Facebook-oldalán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Március 17-én életbe lépett az Orbán Viktor által bejelentett árrésszabályozás, amely harminc alapvető élelmiszert érint. A kormány a drágulás miatt lépett közbe, miután az önkéntes árcsökkentési felhívásra nem kapott megfelelő választ a kereskedelmi láncoktól.

A szabályozás értelmében az érintett termékek árrése nem emelkedhet, a 10 százalék feletti haszonkulcsokat pedig 10 százalékra vagy az alá kell csökkenteni. Az intézkedés azokra a kereskedőkre vonatkozik, akik 2023-ban egymilliárd forintnál nagyobb árbevételt értek el.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón arról beszélt, hogy az árrés-szabályozás beváltotta a hozzá fűzött eredményeket. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az árréscsökkenésnek köszönhetően vannak kiemelkedően nagy árcsökkenések is. Példaként említette, hogy a párizsinál, a margarinnál, a tejnél, a lisztnél, a tejfölnél és számos másik terméknél a 30 százalékot is meghaladja az árcsökkenés. Mint mondta, a kormány ettől az intézkedéstől várja most az infláció letörését.

Megállt az infláció emelkedése, a Központi Statisztikai Hivatal szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal emelkedtek a tavalyi év azonos időszakához képest, miközben havi alapon stagnáltak. Az adat meglepetésként értékelhető, az elemzők ennél magasabb áremelkedést jósoltak. Ráadásul az élelmiszer-infláció emelkedése is megállt, azaz tényleg működik az árrésstop.

Tetőzött az infláció Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd reggel közölt adatai szerint a februári 5,6 százalékos ütem után márciusban a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest átlagosan 4,7 százalékkal emelkedtek, míg februárhoz viszonyítva nem változtak. Utoljára 2024 szeptemberében mérséklődött az infláció, az akkori 3 százalékos fogyasztói árszínvonal óta folyamatosan emelkedett a pénzromlás üteme, vagyis bő fél év után először mért a KSH csökkenést.

Megfogta az inflációt az árrésstop

A Világgazdaság elemzői szerint éves szinten 5 százalékos, havi bázison 0,2 százalékos növekedést jelzett. Az elmúlt hónapokban a mostani, márciusi az első olyan adat, ami nem okozott negatív meglepetést, sőt, sokkal inkább pozitív meglepetésként értékelhető. Az egyszeri hatásoktól megtisztított maginflációs mutató, ami legjobban leírja az inflációs folyamatokat, 5,7 százalékra süllyedt.

Pont egy hónappal ezelőtt, a februári inflációs adatközléssel egy időben jelentette Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a 30 alapvető élelmiszer árrését korlátozzák 10 százalékban. Bár a KSH adatfelvétele minden hó 20-ig tart, így ez valójában nem a márciusi, hanem az áprilisi inflációban fog érdemben megjelenni, összességében akár 0,8 százalékkal is csökkentheti az inflációt. Az árrésstopnak óriási szerepe van tehát abban, hogy az élelmiszer-inflációt meg tudta fékezni a kormány. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter március 11-én, az árrésstop bejelentésekor tartott háttérbeszélgetésen átlagosan 9–10 százalék közötti élelmiszer-inflációról beszélt márciusban, ehhez képest már az is eredmény, hogy már csak 7 százalékkal nőtt. Áprilisban pedig nem kizárt, hogy egészen 5 százalék alá kússzon.

A liszt, az étolaj és a tojás drágult a legjobban egy év alatt

Ami a konkrét adatokat illeti, az élelmiszerek ára a februári 7,1 százalék után 7 százalékkal nőtt, ezen belül 

• a liszté 42,2, 
• az étolajé 32,7, 
• a tojásé 26,1, 
• a kávéé 18,6 százalékkal emelkedett.

A termékcsoporton belül a párizsi, kolbász ára 1,4, a száraztészta ára 0,8 százalékkal mérséklődött. 

Szintén kellemes meglepetés a szolgáltatásinfláció alakulása, amely a februári 9,2 százalék áremelkedés után márciusban 7,5 százalékos volt.

A tartós fogyasztási cikkek ára 2,1 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 21,0, az új személygépkocsik 6,1, a szobabútorok 3,2 százalékkal többe kerültek. 

A háztartási energiáért 2,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gáz ára 5,5, a tűzifa ára 5,1 százalékkal mérséklődött, míg a palackos gázért 10,2 százalékkal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 2,5 százalékkal mérséklődött.

Az árrésstoptól is függ, milyen inflációt látunk az év további részében

Nagy kérdés a következő hónapok inflációját illetően, hogy mi lesz a sorsa a május végéig érvényben lévő árrésstopnak. Orbán Viktor és Nagy Márton is rendre hangoztatják, hogy az árrésstop működik, ráadásul a nemzetgazdasági miniszter ennél tovább ment, és azt mondta, szeretné a kormány, ha az élelmiszer-infláció 4-5 százaléknál magasabb szintre, tehát nagy valószínűséggel május után is velünk maradhat az intézkedés.

Ezt a feltételezést erősíti, hogy a Világgazdaságnak nyilatkozó közgazdászok gyors visszaigazodásra számítanak az inflációs rátában, amennyiben tényleg kivezeti a kormány az árrésstopot, ráadásul szerintük ez nem teljes egészében az élelmiszerek körében megy majd végbe, hanem más termékköröket is érint. És ott van még kockázati tényezőként a száj- és körömfájás, amelyről még nem tudjuk, hogy milyen hatással lesz az élelmiszerárakra, illetve a forintárfolyam alakulása és a kibontakozó vámháború. A hazai deviza Donald Trump vámbejelentése óta jelentősen gyengült, ami az elmúlt évek tapasztalta alapján nem jó hír az infláció letörése szempontjából.