El akarják hallgattatni az AfD-t a Bundestagban. A párt az alkotmánybírósághoz fordul

AfD elleni döntést hozott a Bundestag elnöksége. A német parlament történetében egyedülálló döntés hátterében a különböző parlamenti képviselők panaszai állnak, hogy az ellenzéki párt, mint a második legnagyobb képviselőcsoport több felszólalási időt kapott, mint korábban.

Amint azt a Junge Freihet a Bundestag elnökségétől megtudta, az eljárási szabályzat 27. pontját („Szóadás és felszólalási kérés”) kell „szigorúan alkalmazni” kell erre a gyakorlatra, amely kimondja: „A Bundestagban  aképviselő csak akkor szólalhat fel, ha az elnök megadta neki a szót.”

A Bundestag április 7-én, hétfőn ülésezik újra. Az üléshét április 11-ig, péntekig tart. Ennek az időszaknak az elején döntött az Elnökség első ízben arról is, hogy az AfD képviselőcsoportjában „elnémítják” a mikrofonokat. Ennek célja, hogy megakadályozza a kérdések feltevését. Már el is "eltávolították" a képviselők mikrofonjait.
Az AfD parlamenti frakcióvezetője bejelentette, hogy nem fogadja el „10,3 millió szavazó elleni felháborító diszkriminációt”. Sürgős kérelem formájában keresetet nyújtanak be a Szövetségi Alkotmánybírósághoz. 

A CDU/CSU és az AfD egyaránt 24 százalékot kapnának, ha újfent választásokat tartanának Németországban. A Bild számára készített felmérés eredményeit Alice Weidel, az AfD társelnöke is megosztotta a közösségi médiában.

Fej-fej mellett mérik a Kereszténydemokrata Uniót (CDU/CSU) és az Alternatíva Németországnak (AfD) pártot a közvélemény-kutatók – derül ki a Bild megrendelésére készült felmérésből, amelynek eredményeit Alice Weidel, az AfD társelnöke is megosztott a közösségi médiában. A kutatás szerint:

• a CDU/CSU 24 százalékot,
• az AfD is 24 százalékot, miközben
• a szociáldemokraták (SPD) 16 százalékot,
• a zöldek (Bündnis 90/Die Grünen) pedig csupán 11 százalékot, hasonlóan
• a Baloldali Párthoz (Die Linke), amely szintén 11 százalékot szerezne, miközben
• a Sahra Wagenknecht Szövetség 4 százalékkal,
• és a Szabad Demokraták (FDP) 4 százalékkal újfent nem jutnának be a törvényhozásba, ha most tartanának választásokat Németországban.

Az eredményeket Alice Weidel is megosztotta az X-en, amelyek mellé azt írta: „Utolértük a CDU/CSU-t. Köszönjük mindenkinek!”

Február 23-án tartottak előrehozott szövetségi választásokat Németországban, miután tavaly decemberben megbukott az Olaf Scholz vezette hárompárti kormány-koalíció. A februári voksolást a Friedrich Merz kancellárjelölt vezette uniópártok szövetsége, a Kereszténydemokrata Unió és a Bajor Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) nyerte meg. Az egyik legfrissebb közvélemény-kutatás szerint ez idő alatt a CDU/CSU elvesztette támogatói egytizedét, míg az Alternatíva Németországért (AfD) ötödével növelte táborát. A német választók közül sokan úgy érzik, hogy Friderich Merz becsapta őket, ezért most az AfD felé fordulnak. 

Alig egy hónapja tartották meg Németországban a szövetségi választásokat, amelyet a Friedrich Merz kancellárjelölt vezette uniópártok szövetsége, a Kereszténydemokrata Unió és a Bajor Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) nyert meg. Az egyik legfrissebb közvélemény-kutatás szerint ez idő alatt a CDU/CSU elvesztette támogatói egytizedét, míg az Alternatíva Németországért (AfD) ötödével növelte táborát. A német választók közül sokan úgy érzik, hogy Friderich Merz becsapta őket, ezért most az AfD felé fordulnak.

A február végi választások óta eltelt egy hónapban jelentős változások körvonalazódnak a német belpolitikában. A koalíciós tárgyalások elhúzódnak, a leendő kancellár népszerűsége folyamatosan csökken, és eközben a bevándorlást ellenző AfD népszerűsége látványosan megugrott. Az elmúlt napokban a közvélemény-kutatások már egyértelműen azt jelzik, hogy az AfD – megelőzve a CDU-t – a legerősebb politikai párttá vált az országban.

Nem azt kapják

A választások eredményeként a Friedrich Merz vezette CDU/CSU szerezte meg a legtöbb szavazatot, ám a kormányalakítással kapcsolatban előre lehetett tudni, hogy hatalmas véleménykülönbségekben kell kompromisszumot kötniük a Szociáldemokrata Párttal (SPD). A kiegyezést az is nehezíti, hogy Merz-et a saját pártján belül is egyre többen kritizálják, mert a kampányban tett ígéreteit – például az adósságfék szigorú betartását és a migráció keményebb megfékezését – csak részben vagy egyáltalán nem tartja be az SPD-vel a megállapodás érdekében.

A német parlament még a választások utáni hetekben elfogadta azt a gigantikus, mintegy ezermilliárd eurós pénzügyi csomagot, amelyből a hadsereget és a gazdaságot erősítenék. Sokan vélekednek úgy, hogy Merz ezzel megtévesztette a választókat. A magát kezdetben az államadósság csökkentésének élharcosaként bemutató politikus az alkotmányos szabályokat megváltoztatva most adósságspirál felé vezeti az országot. Ez a pálfordulás nemcsak a CDU/CSU-n belül szült feszültséget, de a támogatottsági adatokon is meglátszik.

Az SPD szinte bármit kérhet

A koalíciós tárgyalásokon a másik nagy politikai erő, az SPD folyamatosan nehezíti a leendő kancellár dolgát. Noha Merz koalíciójának csak a kisebb tagja lenne az SPD, úgy tűnik mégis ez a párt diktálja erősebben a leendő álláspontot a migrációs reformok, valamint a szociális juttatások csökkentését érintő tervek kapcsán.

Fridrich Merz, a választásokat megnyerő CDU/CSU kancellárjelöltje (középen) éppen tárgyalásokat folytat Olaf Scholz ügyvivő német kancellár és egyéb SPD-s vezetőkkel 2025. március 5-én (Fotó: MTI/EPA/A német kormány sajtóirodája/Guido Bergmann)

Az SPD szándékosan nem hajlandó nagy engedményeket tenni a CDU/CSU-nak, mert a szociáldemokraták tudják, hogy nélkülük úgysem jöhet létre más összetételű működőképes kormánykoalíció. Ennek a huzavonának az eredménye, hogy a kormányalakítás jelentősen késik. Merz eredetileg azt szerette volna, ha még húsvét előtt sikerül felállítani az új kabinetet, de erre egyre csökken az esély.

Éppen valóra válik Orbán Viktor újabb jóslata?

Miközben a koalíciós egyezkedés folyamatosan csökkentik Merz tekintélyét, a CDU/CSU népszerűsége folyamatosan apad. A közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy a választók közül sokan úgy érzik, Merz megvezette szavazóit. Ezen túlmenően a folyamatos konfliktus a szociáldemokratákkal az elkötelezetten jobboldali szavazók szemében is aláássa az uniópártok hitelességét.

Orbán Viktor miniszterelnök és Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnöke tárgyalásuk után a Karmelita kolostorban tartott sajtótájékoztatón 2025. február 12-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Orbán Viktor röviddel a választások előtt, február 12-én fogadta Budapesten Alice Weidelt, az AfD társelnökét és kancellárjelöltjét. A közösen tartott sajtótájékoztatón így fogalmazott a miniszterelnök:

„Teljesen nyilvánvaló, hogy az Alternatíva Németországért párté a jövő. Ha egy uralkodó elit nem hajlandó az emberek oldalára állni, de jön egy párt, amelyik az emberek oldalán áll, akkor azé a jövő.”

A CDU/CSU a február végi német választáson még 8 százalékos előnnyel végzett az élen, ám mára ez az előny a Yougov közvélemény-kutatása szerint mindössze 2 százalékra olvadt. Mivel a jelenleg 26 százalékra mért CDU/CSU támogatottsága két párt közös eredménye, így egyértelműen kijelenthető, hogy az AfD jelenleg a legerősebb támogatottságú német párt. A CDU támogatottsága jelenleg 20 százalékra, a CSU 6 százalékosra becsülhető.

Új korszak küszöbén

Az elkövetkező hetekben eldől, hogy a hagyományos német pártoknak sikerül-e stabil kormányt alakítaniuk, vagy a hosszadalmas belharcok tovább őrlik támogatottságukat. Ha az uniópártok és az SPD a saját érdekeik egyeztetésével sem boldogulnak,

a választók továbbra is a többi párt által kirekesztett AfD-t tüntethetik ki bizalmukkal.

Egyre több szakértő mutat rá, hogy Németország újabb fordulóponton küszöbén állhat. A bizonytalan nemzetközi helyzet – az amerikai diplomácia megváltozott hozzáállása, az orosz–ukrán háborúra adandó válaszok, valamint a hazai gazdaság fokozódó gondjai – mind hozzájárulnak a belső átrendeződéséhez, aminek hamar egy újabb előre hozott választás lehet a vége.

Jörg Urban, az Alternatíva Németországért (AfD) szászországi vezetője szerint a CDU nem az állampolgárok problémáival foglalkozik, míg az AfD igen, ezért lesz végül övék a győzelem. Az AfD-s politikus a hirado.hu-nak adott interjúban a német választások eredményéről osztotta meg véleményét.

Ugyan a február 23-án rendezett német szövetségi választásokon a Kereszténydemokrata Unió (CDU) által vezetett szövetség győzött, mégis az Alternatíva Németországért (AfD) könyvelhette el a legnagyobb sikernek a végeredményt. A párt megduplázta támogatottságát, és a korábbi keletnémet területeken kiugró sikereket ért el, három tartományban a 40 százalékos eredményt is megközelítve.

Ezen tartományok közül Szászországban érte el országosan a legjobb egyéni választókerületi eredményét a párt. Görlitz választókerületben indult el az AfD társelnöke, Tino Chrupalla is, aki a szavazatok 48,9 százalékát szerezte meg. Az AfD szászországi vezetője, Jörg Urban hisz benne, hogy következetes munkával egyenes út vezet a kormányzáshoz.

– Az AfD hatalmas áttörést ért el a választásokon, és a legnagyobb ellenzéki párttá vált. Hogyan kommentálná a választási eredményeket?

– Németország súlyos gazdasági válságban van. Az elhibázott energiapolitika a világ legmagasabb áramárához vezetett, és a tömeges illegális bevándorlás még mindig folytatódik. Ennek fényében már nem elég csupán néhány tünetet kezelni, ahogyan azt a régi pártok teszik. Szerencsére egyre több német ismeri ezt fel mindenhol, és ezért logikusan az AfD-re szavaznak.

– Szászországban, ahol ön vezeti az AfD-t országosan is a legjobb eredményeket érték el. Minek tulajdonítja ezt a kiugró sikert? Az eredmények arra utalnak, hogy akár önállóan is közel kerülhetnek a tartományi kormányalakításhoz a következő választások után.

– Valóban igaz, az AfD Szászországban, sőt a többi keletnémet tartományban is hosszabb távon az abszolút kormánytöbbséget is elérheti. Szászországban 2017 óta mi vagyunk a néppárt. Már 2017-ben, a szövetségi választásokon 27 százalékkal a legerősebb politikai erő lettünk. Ezt az eredményt folyamatos, jó munkával a mai napig is folyamatosan tovább tudjuk növelni. Ez lesz a következő években is a stratégiánk: ha kitartóan a polgárok valós problémáival foglalkozunk, csak idő kérdése, hogy az AfD mikor kerül kormányzati felelősségbe.

A mostani támogatottsági adatok alapján Jörg Urban válhat Szászország következő miniszterelnökévé a tartományi választásokat követően (Fotó: MTVA/hirado.hu/Jörg Urban)

Néhány városban, például Pirnában, már mi adjuk a polgármestert. Ha ezekben a városokban jó munkát végzünk, annak komoly kisugárzása lesz. És – legyünk ennyire magabiztosak – a városokban és községekben valóban kiváló munkát végzünk.

– A hírek szerint Friedrich Merz terve az, hogy kihagyja az AfD-t a kormányalakításból, és a megbukott előző kormány legnépszerűtlenebb szereplőivel alakít újat. Ön szerint hová fog ez vezetni?

– Amíg a CDU ragaszkodik a „tűzfalhoz” és az AfD kirekesztéséhez, addig rákényszerül, hogy a SPD-vel, a Zöldekkel és a Baloldallal közösen folytasson baloldali politikát. Ez nemcsak Berlinben látszik, hanem Szászországban is. Ha a CDU azonban továbbra is baloldali politikát folytat, további hanyatlása megállíthatatlan lehet, mert így az AfD válik az egyetlen komolyan vehető polgári párttá Németországban.

Emellett a politikai inga egész Európában jobbra lendül. Az embereknek elegük van már több mint ötven évnyi baloldali politikából. Úgy tűnik azonban, hogy a CDU ezt még nem értette meg.

– A sajtóban felmerültek olyan találgatások, hogy az AfD szorosabb kapcsolatokat alakíthat ki a Patrióták Európáért EP képviselőcsoportjával. Ön szerint lehetséges, hogy egy napon a magyar Fidesz–KDNP és a német AfD ugyanahhoz az EP-képviselőcsoporthoz tartozzon?

– Nagyon szeretném, ha Európa minden hazafija és hazafias pártja összefogna, és a közös pontokra koncentrálnánk. Sajnos a médiának ez idáig túlságosan is jól sikerül éket vernie Európa hazafias pártjai közé. Ezért többet kell beszélnünk egymással, hogy megtörjük a médiában terjedő hamis képek erejét.

– Friedrich Merz már most aktív a nemzetközi színtéren. Mit hozhat a külpolitikája?

– Friedrich Merz egy háborús uszító, aki a pénzügyi szektor lobbistája. Nem tartom képesnek arra, hogy a nemzeti érdekeket helyezze az első helyre, ahogyan azt az AfD követeli.