Nagy Márton: A kormány célja idén a gazdaság helyreállítása

A kormány célja 2024-ben a gazdaság helyreállítása, ez azt jelenti, hogy 4 százalékos gazdasági növekedést szeretnének elérni – mondta a nemzetgazdasági miniszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Nagy Márton kiemelte, ennek három kulcseleme van: a fogyasztás, illetve a belső kereslet által vezérelt szektorok termelésének és a beruházásoknak a helyreállítása, valamint a munkaerőpiaci aktivitási ráta növelésén keresztül a gazdaság élénkítése. „Szeretnénk, hogy ha több magyar dolgozna” – tette hozzá a miniszter.

Ehhez a célkitűzéshez kapcsolódik a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Plusz. A GINOP Plusz programokban 900-910 milliárd forint áll rendelkezésre két prioritáson: az egyik a vállalkozásfejlesztést, a másik a munkaerőpiaci aktivitást jelöli. Előbbire 450 milliárd forint, utóbbira 460 milliárd forint áll rendelkezésre.

A következő időszakban 6-8 programot hirdetnek meg. Már a jövő héten bejelentenek egy vállalkozásfejlesztési és egy aktivitást ösztönző programot. Előbbi nagyságrendileg 130 milliárd forintos, utóbbi 130-150 milliárd forintos program lesz. Az év során pedig újabb programokat indítanak el

– mondta a miniszter.

Hangsúlyozta, hogy a vállalkozásfejlesztésnél nagyrészt hitelprogramok, visszatérítendő források állnak rendelkezésre főleg beruházásokra, és olyan témaköröket érintenek, mint az eszközvásárlás, a zöld energia és a digitalizáció. Ezeknek a forrásoknak nulla százalékos kamattal kell futniuk – tette hozzá.

Egyúttal jelezte, hogy az aktivitás növelésénél nagyrészt vissza nem térítendő források állnak rendelkezésre.

Nagy Márton arra is kitért, hogy az intézményrendszer, amely képes ezeket a pénzeket elosztani, teljes mértékig felkészült. Az MFB Pontokon keresztül juttatják el a főként hitelforrásokat, így ezeket az MFB osztja ki két bankon keresztül: az egyik az MBH Bank, a másik a Gránit Bank. A másik programot pedig az OFA-n, a foglalkoztatási alapon keresztül osztják ki.

„A miniszterelnök úr utasításának megfelelően ezeket a pénzeket a lehető leggyorsabban kell a gazdaságban áramoltatni, így lényegében a tárca az MKIK-val közösen egyeztette az ezen prioritások alá tartozó programokat”

– jelentette ki Nagy Márton.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke elmondta „végre eljutottunk arra a pontra, amikor azt tudjuk mondani, hogy ténylegesen elindulnak az uniós források”.

A nagyjából 900 milliárd forintos GINOP Plusz forrásról megjegyezte, hogy ha ez megjelenik a magyar gazdasági szereplőknél – a kkv szektorban, a kutatás-fejlesztésben, az innovatív területeken –, akkor ez mindenképpen meg fogja lökni a magyar gazdaság működését.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024 januárjában az egy évvel ezelőtti tetőzéséhez képest kevesebb mint hatodára, 3,8 százalékra szorította vissza az infláció mértékét a kormány. Éves alapon a háztartási energia ára 11,3 százalékkal, az üzemanyagok ára 11,9 százalékkal, a tartós fogyasztói cikkek ára 1,4 százalékkal csökkent 0 emelte ki a legfrissebb adatokat elemezve néhány napja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 januárjában az egy évvel ezelőtti tetőzéséhez képest kevesebb mint hatodára, 3,8 százalékra szorította vissza az infláció mértékét a kormány. Éves alapon a háztartási energia ára 11,3 százalékkal, az üzemanyagok ára 11,9 százalékkal, a tartós fogyasztói cikkek ára 1,4 százalékkal csökkent.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat elemezve kifejtette, hogy mindössze egy év leforgása alatt az infláció gyakorlatilag összeomlott, így az már nem jelent érdemi problémát a gazdaság szempontjából. A magyar infláció ma már kedvezőbb szintre süllyedt, mint az észteknél (5,0 százalék), a horvátoknál (4,8 százalék), az osztrákoknál (4,3 százalék) vagy a szlovákoknál (4,3 százalék). Ezt olyan célzott kormányzati intézkedések segítették, mint az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás.

Emellett kifejtette, hogy szeptembertől újra fokozatosan nő a reálbér, azaz egyre többet ér a családok jövedelme. Az alacsony inflációnak és a béremeléseknek köszönhetően pedig 2024-ben akár 6 százalékkal vagy afeletti mértékben is emelkedhetnek a reálkeresetek.

Az infláció sikeres visszaszorítását követően a kormány már minden erejével az előtte álló év fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására fókuszál. A dinamikus, 4 százalék körüli GDP növekedés eléréséhez tovább kell fokozni a munkaerőpiaci aktivitást, a beruházási rátát 25 százalékos szint felett kell tartani, illetve a fogyasztói bizalom erősítésével és az óvatossági motívum oldásával helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. Ezt támogatja az is, hogy a kormány korábbi vállalásuk betartására kérte az üzemanyagforgalmazókat, arra, hogy térségi szinten is versenyképes, a régiós középmezőnybe tartozó árszínvonalú üzemanyagokat biztosítsanak – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

Az idei évnek a gazdaság újraindításáról kell szólnia, a GDP 3,6 százalékos növekedésével Magyarország az európai élmezőnybe kerülhet, 2025-től pedig 4 százalékkal bővülhet a kibocsátás – mondta korábban Szőcs Gábor, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára.

A magyar gazdaság 2023 harmadik negyedévében túljutott a recesszión, negyedéves viszonylatban 0,9 százalékkal nőtt a gazdaság, ugyanakkor éves szinten várhatóan 0,4 százalékkal csökken a kibocsátás – fogalmazott. Elmondta, hogy a GDP adatok mellett a kiskereskedelmi adatok is trendfordulót jeleznek.

A 2020 utáni években a koronavírus-világjárvány, az orosz-ukrán háború, a geopolitikai feszültségek és az energiaválság okozott elhúzódó válságot, amelyet a kormány számos intézkedéssel igyekezett mérsékelni – hangsúlyozta.

Ezek között említette a kkv-knak az energiaköltség kompenzációjára, illetve az energiahatékonysági rendszerek fejlesztésére nyújtott támogatásokat, valamint a Széchenyi kártya és a Baross Gábor program elemeit.

Hozzátette, hogy a kormány kiterjesztette a kamatstopot, illetve önkéntes hitelplafont is vállaltak a bankok.

Szőcs Gábor hangsúlyozta, hogy ezeknek az intézkedéseknek már érezhető a pozitív hatása, a munkaerőpiac feszített, 4,8 millióhoz közelít a foglalkoztatottak létszáma, alacsony munkanélküliség mellett.

A kormány várakozása szerint az éves átlagos infláció 2024-ben 5,2 százalékra csökkenhet. A fogyasztói árindex további mérséklődésével a monetáris politika mozgástere növekedhet, ezzel csökkenhetnek a vállalati hitelkamatok és nőhet a cégek beruházási aktivitása, amely kulcsfontosságú a fenntartható gazdasági növekedéshez – mondta.

Tavaly az országba rekordnagyságú, 13 milliárd euró értékű külföldi működőtőke (FDI) áramlott. A szektor számára is fontos, hogy beszállítóként, akár Tier-1, akár Tier-2-es szinten bekapcsolódjanak ezekbe az ellátási láncokba – fogalmazott.

A kkv-szektor gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatban 2022-es adatokat ismertetve elmondta, a Magyarországon működő cégek 99 százaléka, mintegy 975 ezer vállalkozás mikro, vagy kis- és közepes cég.

A mikrocégek a teljes foglalkoztatottság 40,2 százalékát, a kisvállalkozások 16,4 százalékát, a középvállalkozások pedig 10,8 százalékát adták 2022-ben.

A szektor hozzájárulása a nemzetgazdasági árbevételhez 35,4 százalék, a hozzáadott értékhez 43,9 százalék volt 2022-ben, amely 19-19 százalékos növekedés az előző évhez képest.

A szektor az összes beruházás mintegy harmadát (31,4 százalék) adta és az export hozzájárulás értéke 8021 milliárd forint volt, amely 2021-hez képest 15-15 százalékos növekedés.