kulcsár edina
"Időben szóltam, hogy elmebeteg" - Gulyás Gergely keményen beleszállt Magyar Péterbe
INSIDER
Létrehozva: 2023.04.02.
Kudarcot vallott az Egyesült Államok külügyminisztériuma
Állítja egy tekintélyes amerikai lap.
Kudarcot vallott az Egyesült Államok külügyminisztériuma – erre mutatott rá véleménycikkében Stephen M. Walt, a Foreign Policy amerikai lap munkatársa. A szerző szerint ugyanis a Fehér Házhoz tartozó intézmények alulfinanszírozottak és túlterheltek. Stephen M. Walt egyúttal kemény kritikát is megfogalmazott a Joe Biden elnök vezette adminisztrációval szemben: noha Biden azt ígérte, hogy a diplomáciára fogja helyezni a hangsúlyt, kevés eredményt ért el ezen a téren. A Kínával való konfliktus, az orosz–ukrán háború – sorolta cikkében a szerző az amerikai külpolitika kudarcait-idézi a Magyar Nemzet.
– Általánosan elismert igazság, hogy az Egyesült Államok diplomáciai intézményei – különösen a külügyminisztérium – alulfizetettek és túlterheltek – kezdte véleménycikkét a Foreign Policy hasábjain Stephen M. Walt, az amerikai lap munkatársa.
A szerző ugyanis rámutatott: noha a Biden-adminisztráció azzal az ígérettel lépett hivatalba, hogy a diplomáciát helyezi az amerikai külpolitika középpontjába, mégis viszonylag kevés eredményt tud felmutatni az elmúlt két évből.
Cikkében feltette a kérdést, hogy ha az állami intézményekben ilyenek a körülmények, akkor miért szentelt ennyi időt Washington a második demokráciacsúcs megszervezésére. Stephen M. Walt ugyanis úgy tudja, hogy Joe Biden elnök, Antony Blinken külügyminiszter és a külügyminisztérium számos magas rangú alkalmazottja több száz munkaórát szentelt az eseménynek, noha annak semmilyen gyakorlati jelentősége nincsen.
A szerző szerint az elsődleges probléma Biden kormányzatában, hogy a „demokrácia vs. autokrácia” narratíva mentén gondolkoznak, ám ez a fajta keretezés több problémát okoz az amerikai diplomáciának, mint amennyit megold.
„Nem segíti az Egyesült Államokat abban, hogy hatékonyabban működjön együtt azokkal az aurokratikus kormányokkal, amelyek száma meghaladja a világ demokráciáinak számát, és amelyek nagyobb segítségre lehetnek a nagyhatalmi versengés fokozódásával” – fűzte hozzá. Stephen M. Walt cikkében kiemelte, hogy Biden és Blinken nem igazán tudott az Egyesült Államoknak tekintélyt kivívni több partner esetében sem: „az egyiptomi kormány rutin szerűen figyelmen kívül hagyja az Egyesült Államok emberi jogi aggályait, miközben továbbra is zsebre teszi az amerikai gazdasági segélyeket” – hozta fel példaként.
A szerző rámutatott, az amerikai diplomácia Kínával szemben is kudarcot vallott. Emlékeztetett, Blinken 2021-ben még az mondta, „az Egyesült Államok versenyképes lesz, amikor kell, együttműködő, amikor lehet, és ellenséges, amikor kell” – azonban az első és a harmadik pont került középpontba a Foreign Policy munkatársa szerint.
A véleménycikk felsorolásában az orosz–ukrán háború is helyet kapott.
A kegyetlen valóság az, hogy egy elhúzódó háború, amely úgy végződik, hogy Oroszország ellenőrzése alá vonja a Donyec-medence egy részét vagy egészét, Ukrajna pedig elnéptelenedik és súlyos károkat szenved, nem fog túl nagy külpolitikai eredménynek tűnni. Mindannyian reméljük, hogy ez nem történik meg, de semmiképpen sem zárható ki
– írta Stephen M. Walt.
„A Biden-kormányzat kiváló munkát végzett egy olyan problémára adott válaszadásban, amelyet legalább részben önmaga generált” – mutatott rá a szerző. Álláspontja szerint noha a háború gyökerei megelőzték Biden beiktatását, sem ő, sem Blinken nem vette észre időben a háború jeleit. „Nem ismerték fel, hogy Oroszország egzisztenciális fenyegetésként tekint az ukrajnai folyamatokra, és nem is tettek meg mindent, hogy a háborút elkerüljék” – fogalmazott.
Mint írtam, Putyin közvetlenül felelős a háborúért, de a Nyugat sem feddhetetlen. Valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, el lehetett-e volna kerüli a háborút, ha az Egyesült Államok és európai szövetségesei komolyan veszik Oroszország biztonságpolitikai aggályait, és makacskodás helyett lemondanak arról a tervükről, hogy Ukrajna egy nap csatlakozzon a NATO-hoz
– írta Stephen M. Walt.
Ingerülten reagált Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújára Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. A TASZSZ orosz hírügynökség közlése szerint Vlagyimir Putyin emberének nem tetszett, hogy a magyar miniszterelnök azt mondta, Európa vezetői továbbra is a háború pártján állnak, és lassan már felmerülhet a békefenntartók küldése is Ukrajnába, ami a harmadik világháború irányába tett veszélyes lépés lenne.
– Ha az Európai Unió komolyan megfontolja azt az ötletet, hogy békefenntartó csapatokat küldjenek Ukrajnába, az rendkívül veszélyes lehet, és komoly következményeket vonna maga után – reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában elmondott beszédére, melyben utalást tett arra, hogy Európa vezetői a háborúpártiság jegyében békefenntartókat küldhetnek Ukrajnába. Moszkva ugyanis határozottan elutasítja ennek lehetőségét – emelte ki a TASZSZ orosz hírügynökség. Peszkov hangsúlyozta, a világszerte bevett gyakorlat az, hogy az ilyen csapatokat a felek beleegyezésével telepítik az adott országba. – Ebben az estben ez potenciálisan veszélyes téma – fűzte hozzá.
A TASZSZ egyúttal arra is rámutatott, Orbán Viktor miniszterelnök már több alkalommal figyelmeztetett arra, egy újabb világháború veszélye teljesen valós.
A békefenntartó csapatok ukrajnai jelenlétének hírére Anatolij Wasserman, az orosz állami duma képviselője is reagált. Elmondta, az emberek manapság nem igazán mutatnak vágyat arra, hogy harcoljanak vagy katonának tanuljanak, emellett arra is rámutatott, hogy Ukrajnából nagyon sokan elmenekültek, ennek következtében egyre inkább csökken az országban a besorozható férfiak száma.
Hozzátette: a Nyugat nem lenne képes arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésére visszavigyék az elszökött hadköteles férfiakat Ukrajnába, arra pedig végképp nem, hogy oda küldjék fegyveres erőiket. – Mindkettő valószínűtlennek tűnik – szögezte le.
Anatolij Wasserman ugyanakkor úgy látja, a nyugati országokból érkező zsoldosok már Ukrajnában vannak, de egyelőre olyan formátumban, mely nem teszi lehetővé, hogy a kormányokat okolják halálukért.
Hogy mi fog történni ezután, majd meglátjuk. Mindenesetre nagyon remélem, hogy ha Magyarország csapatokat küld, akkor az kizárólag a Podkárpátszka Ruszt [Kárpátalja] fogja érinteni, amely történelem nagy részében Magyarországhoz tartozott, és nemcsak sok magyar van a térségben, hanem a helyi lakosság orosz többségének is sikerült a magyarokkal közös létformát találnia. És akkor Magyarországgal egyeztetni fogunk arról, hogy hogyan lehet megvédeni mind a magyar kisebbség, mind az orosz többség érdekeit ebben a régióban
A Jekatyerinburgban kémkedés gyanújával őrizetbe vett amerikai újságíró, Evan Gershkovich fogva tartásáról folytatott telefonos megbeszélést Szergej Lavrov, az orosz és Antony Blinken, az amerikai diplomácia vezetője – közölte vasárnap az orosz külügyminisztérium.
A moszkvai tájékoztatás szerint az üggyel kapcsolatban Lavrov felhívta Blinken figyelmét arra, hogy tiszteletben kell tartani az orosz hatóságok lépéseit, amelyeket a jogrenddel és Oroszország nemzetközi kötelezettségeivel összhangban tettek meg.
Az orosz tárcavezető megengedhetetlennek nevezte azt, ahogy washingtoni tisztségviselők és a nyugati média felháborodást keltenek azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy politikai színezetet adjanak az ügynek. „Lavrov kiemelte, hogy Evan Gershkovichot tetten érték, amikor újságírói státusának álcája alatt próbált meg államtitoknak minősülő adatokhoz jutni” – állt a közleményben. Az orosz fél közölte, hogy a törvénybe ütköző tevékenységet folytató amerikai állampolgár őrizetbe vételéről az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségét az előírásoknak megfelelően értesítették, Gershkovich sorsáról pedig bíróság fog dönteni. Az orosz külügyminisztérium szerint Lavrov és Blinken néhány kétoldalú kérdést is megvitatott.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
