Zelenszkij elfogadta az oroszok tűzszüneti ajánlatát

Volodimir Zelenszkij később azt mondta: be fogják tartani a tűzszünetet, ha az oroszok is megteszik – noha közlése szerint a támadások egyelőre folytatódnak a frontvonalon.

„Így néz ki az orosz »húsvéti tűzszünet« Herszon régióban:  Este 6 óra körül – 8 ellenséges FPV-találat [vagyis drónbecsapódás – a szerk.] következtében kigyulladt 7 lakás egy sokemeletes épületben a herszoni Dnyiprovszkij kerületben” – ezt már Olekszandr Prokugyin herszoni regionális vezető írta a Telegramon, ahol felvételeket is közölt a támadás következményeiről.

Majd azzal folytatta a felsorolását: 19:05 – Urozsajne településen egy orosz drón csapódott be egy civil személygépkocsiba. Egy órával később egy másik drón támadta a települést. 19:12 – egy ellenséges FPV-találat Sztanyiszlavban.

„Sajnos nem tapasztalunk semmiféle nyugalmi állapotot. A bombázás folytatódik, és a békés lakosokat ismét támadás éri. Ez egy újabb megerősítése annak, hogy Oroszország semmit sem tart szentnek. És ha hiszünk a megszállók szavainak, azzal veszélynek tesszük ki magunkat. Legyünk résen! ”– zárta közleményét Prokugyin.

Egy másik ukrán tisztviselő is azzal vádolja az oroszokat, hogy tüzet nyitottak a tűzszünet életbe lépése után

Andrij Kovalenko, az ukrán dezinformációellenes központ vezetője szintén azt állította, hogy az orosz erők Putyin bejelentése ellenére is folytatják a csapásokat.

„Az oroszok megpróbálnak úgy tenni, mintha békefenntartók lennének, de már március 11-én megtagadták a feltétel nélküli tűzszünetet, most pedig egy információs műveletet folytatnak, fegyverszünetről beszélnek, de megállás nélkül folytatják a lövöldözést. Mindezt azzal a céllal teszik, hogy Ukrajnát hibáztassák” – írta a Telegramon közzétett bejegyzésében a Sky News szerint.

Mint a brit híroldal megjegyezte: a háború alatt mindkét fél állandóan vádolta a másikat a különböző megállapodások megsértésével. Legutóbb az energetikai tűzszünettel kapcsolatban tettek így, amely Oroszország szerint – mint arról ebben a cikkben írtunk – a minap véget ért.

Zelenszkij közölte: ők betartják a tűzszünetet, ha az oroszok is megteszik

A BBC szerint az ukrán elnök este egy hosszabb megnyilvánulásban is reagált a fejleményekre.

„Ha Oroszország most hirtelen készen áll arra, hogy valóban a teljes és feltétel nélküli fegyvernyugvás formátumában lépjen fel, akkor Ukrajna ennek megfelelően fog cselekedni – tükrözve Oroszország cselekedeteit. Fegyvernyugvás válaszul a fegyvernyugvásra, védekező csapások válaszul a támadásokra”

– közölte, de hozzátette azt is, hogy jelen állás szerint „az orosz támadó hadműveletek folytatódnak több frontszektorban, és az orosz tüzérségi tűz nem csillapodott. Ezért nem lehet bízni a Moszkvából érkező szavakban”.

Emlékeztetett arra is, hogy „a feltétel nélküli tűzszüneti javaslatokat Oroszország 39 napja nem válaszolta meg”, utalva ezzel a szaúd-arábiai megbeszéléseken felvetett kezdeményezésekre. „Az Egyesült Államok tette ezt a javaslatot, Ukrajna pozitívan reagált, de Oroszország figyelmen kívül hagyta” – állította.

Megjegyezte azt is, hogy „ha valóban teljes tűzszünet lép életbe, Ukrajna azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg azt húsvét napján, április 20-án túl is. Ez az, ami elárulja Oroszország valódi szándékait – mert 30 óra elég a címlapokra, de nem a valódi bizalomépítő intézkedésekhez. Harminc nap esélyt adhatna a békének.”

Tűzszüneti parancsot is kiadtak az ukrán csapatoknak

A BBC mindeközben arról is értesült, hogy

az ukrán csapatoknak parancsot adtak a tűzszünetre, nem sokkal azután, hogy Putyin bejelentette az egyoldalú tűzszünetet.

Egy magas rangú ukrán katonatiszt a BBC-nek elmondta, hogy az ő egysége és mások is parancsot kaptak arra, hogy ne lőjenek az orosz állásokra. A tiszt szerint az egységeknek azt mondták, hogy a tűzszünet megsértéséről, ha megtörténik, készítsenek fotó- és videófelvételeket, és szükség esetén viszonozzák a tüzet.

A tiszt a BBC-nek elmondta, hogy a bejelentés „mindenkit váratlanul ért”, és bár a legtöbben tűzszünetet akartak, a frontvonalon még mindig zavaros volt, hogy ez mivel jár.

Mindeközben az ukrán légierő az este órákban  légiriadót rendelt el,„ ballisztikus fegyverek veszélyére” hivatkozva. Ez az első ilyen riasztás azóta, hogy a tűzszünet életbe lépett – írta a BBC.

Az Egyesült Államok ki fog hátrálni az ukrajnai békefolyamatból, ha úgy látja, hogy nem történik előrelépés belátható időn belül a békefolyamatban – ezt Marco Rubio amerikai külügyminiszter jelentette be péntek reggel. A külügyminiszter nyilatkozata után alig pár órával viszont J. D. Vance amerikai alelnök már jóval bizakodóbban beszélt a konfliktus rendezéséről egy sajtótájékoztatón. Mindeközben a Kreml is reagált Rubio szavaira.

Mint írtuk, Marco Rubio többek közt azt mondta péntek reggel: „Nem fogjuk hetekig és hónapokig folytatni ezt a törekvést. Tehát most nagyon gyorsan meg kell határoznunk – ez alatt azt értem, hogy napok alatt –, hogy a következő néhány hétben megvalósítható-e vagy sem”.

Alig pár órával később J. D. Vance alelnök – aki Rómában 24 órán belül másodszor találkozott Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, miután mindketten az olasz fővárosba repültek  Washingtonból – viszont már azt közölte:

az Egyesült Államok bízik abban, hogy véget vethet az Oroszország és Ukrajna közötti háborúnak.

„Tájékoztatni akarom a miniszterelnököt [Giorgia Melonit – a szerk.] az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokról […] még az elmúlt 24 órában is úgy gondoljuk, hogy van néhány érdekes dolog, amiről beszámolhatunk” – mondta Vance újságíróknak a Reuters szerint.  Hozzátette: „Mivel a tárgyalások még folynak”, ezért nem akar előrejelzésekbe bocsátkozni az eredményeket illetően, „de optimisták vagyunk, hogy remélhetőleg véget tudunk vetni ennek a háborúnak, ennek a nagyon brutális háborúnak”.

Reagált a Kreml is, szerintük történt előrelépés

Mindeközben a Kreml reagált Marco Rubio reggeli kijelentéseire. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője azt mondta egy péntek délelőtti sajtótájékoztatón a Sky News szerint, hogy szerinte már történt előrelépés.

„Az érintkezések meglehetősen bonyolultak, mert természetesen a téma nem egyszerű. Oroszország elkötelezett a konfliktus megoldása, saját érdekeinek biztosítása mellett, és nyitott a párbeszédre. Ezt továbbra is folytatjuk”

– fogalmazott, miközben arra is utalt: ha szükség van rá, akkor megtervezhetnek egy Putyin-Trump párbeszédet is a közeljövőben, legkorábban a jövő héten (ez alatt vélhetően egy, a korábbihoz hasonló telefonbeszélgetésre utalhatott a szóvivő).

Dmitrij Peszkov az előrelépés bizonyítékaként megemlítette Oroszország  elkötelezettségét az energetikai létesítményekre vonatkozó tűzszünet fenntartása mellett – bár, ahogy arra a Sky News rámutatott, ez a tűzszünet hivatalosan sosem kezdődött el, és mindkét harcoló fél azzal vádolja a másikat, hogy megsértette azt. Közben pedig le is telt a 30 napos határideje.

A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség szerint Peszkov arról is beszélt a sajtótájékoztatón, hogy részükről az említett tűzszünet, moratórium valóban véget ért.  „Az egy hónap valóban lejárt. Jelenleg nem érkezett más utasítás a legfőbb parancsnoktól, Vlagyimir Putyin orosz elnöktől” – mondta a Kreml szóvivője. Emellett azt állította, hogy a tárgyalásokon már szó esett egy újabb moratóriumról is, de közlése szerint még sok megbeszélés van hátra, és nem bocsátkozott részletekbe ezzel kapcsolatban.

Mindeközben Vaszilij Nebenzja, Oroszország állandó ENSZ-beli képviselője újságíróknak azt nyilatkozta az ENSZ Biztonsági Tanácsának zártkörű ülése után:

jelenleg nem reális az, hogy tűzszünetet kössenek Ukrajnában.

„Volt egy korlátozott tűzszüneti kísérletünk az energetikai infrastruktúrát illetően, amelyet az ukrán fél nem tartott be. Ilyen körülmények között ebben a szakaszban tűzszünetről beszélni egyszerűen irreális” – állította az orosz diplomata, miközben azt is mondta, miközben a nyugati országokat hibáztatta azért, mert nem fejezték ki készségüket arra, hogy nyomást gyakoroljanak Kijevre az energetikai infrastruktúra elleni támadásokra vonatkozó moratórium betartása érdekében.

Marco Rubio arról is beszélt, hogy a konfliktusnak nincs katonai megoldása, és Európáról is szót ejtett

A Sky News mindeközben újabb részleteket osztott meg a külügyminiszter reggeli nyilatkozatából, amelyet a Párizsból való távozást megelőzően, a reptéren tett a sajtó előtt.

„Az elnök 87 napot töltött azzal, hogy kormánya legmagasabb szintjén ismételten erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy véget vessen ennek a háborúnak  Most elérkeztünk egy olyan ponthoz, ahol el kell döntenünk és meg kell határoznunk, hogy ez egyáltalán lehetséges-e vagy sem. Éppen ezért mindkét oldalt bevonjuk. Ha ez nem fog megtörténni […] egyszerűen továbblépünk” – mondta, hozzátéve:

„Ennek a háborúnak nincs katonai megoldása. Tényleg nincs… egyik félnek sincs stratégiai képessége arra, hogy gyorsan véget vessen ennek a háborúnak, és ezért amiről itt beszélünk, az az, hogy elkerüljük, hogy emberek ezrei és ezrei haljanak meg a következő egy évben. Ezt próbáljuk elkerülni. De nem fogunk tovább repülni a világ körül, és találkozót találkozó után tartani, ha nem történik előrelépés.”

Majd úgy folytatta a figyelmeztetését:  „Tehát ha komolyan gondolják a békét – bármelyik fél vagy mindkettő –, akkor segíteni akarunk. Ha ez nem fog megtörténni, akkor egyszerűen továbblépünk. Továbblépünk más témák felé, amelyek bizonyos szempontból ugyanolyan fontosak, ha nem fontosabbak az Egyesült Államok számára.”

Ezzel összefüggésben Európa államairól is szót ejtett, mondván: „Szerintem tudnak segíteni nekünk.  Szeretnénk, ha továbbra is elkötelezettek maradnának. Úgy gondolom, hogy segíthetnek nekünk. Úgy gondolom, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország segíthet nekünk abban, hogy továbblépjünk és közelebb kerüljünk a megoldáshoz. Úgy gondolom, hogy nagyon hasznosak és konstruktívak voltak az ötleteikkel.”

Elmondta, hogy ha létrejön egy olyan megállapodás, amely az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítésével jár, akkor – mivel a szankciók nagy része az európai országoktól származik –  „így mindenképpen be kell vonni őket”.

„Ez az ő kontinensük, ez az európai kontinensen történik, így nyilvánvaló, hogy az európai hatalmaknak nagyon fontos, hogy mi történik, így nekik is érdekük fűződik ehhez, ezt mi is elismerjük, de végső soron azt hiszem, mindannyian ugyanazt akarjuk.”

– fogalmazott Marco Rubio.