POLITIK
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostMég hosszú évekig folytatódhat a kegyetlen háború.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a kijevi vezetés titokban egy további két-három éves felőrlő hadviselésre készíti fel az országot, miközben a frontvonalon és a hátországban is egyre mélyülnek a válság jelei – mutat rá a The Economist brit hetilap, írja az Origo.
A kijevi elnöki hivatal azonnal igyekezett cáfolni a hírt, dezinformációnak nevezve a jelentést, és azt állítva, hogy a fókusz csupán a következő fél éven, a novemberi amerikai választásokig tartó időszakon van – írja az ukrán Ukrajinszka Pravda.
Ez ugyanaz a régi propaganda, ami már korábban is felbukkant. Talán valakinek szüksége volt egy hordozóra más üzenetekhez ebben a cikkben, amelyben állítólag minden rosszul megy. A parlamenti frakcióval tartott találkozón az elnök kifejezetten azt mondta, hogy a következő hat hónapra, novemberig kell összpontosítani. Ez az az időkeret, amit említett
– idézi Zelenszkij kommunikációs tanácsadója, Dmitro Litvin magyarázatát az ukrán lap.
Azonban a valóság és a harctéri folyamatok mást mutatnak: Ukrajna egyre inkább egy olyan feneketlen kúttá válik, amelybe a nyugati fegyverarzenál és a dollármilliárdok mellett már egy egész generáció jövője is beleveszik.
Zelenszkij diplomáciai körútjai során továbbra is az ukrán légvédelem megerősítéséért és hihetetlen mennyiségű és egyre nagyobb hatótávolságú fegyverzetért lobbizik. A kijevi stratégia lényege a „hosszú háború”: a hazai dróngyártás felfuttatása és az orosz hátország, az olajfinomítók és hadiüzemek szisztematikus támadása.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felhívást intézett Donald Trumphoz és az amerikai Kongresszushoz, miután Oroszország újabb nagyszabású rakétatámadást indított Ukrajna ellen. Kijev szerint az orosz hadsereg ballisztikus rakétái jelentik Vlagyimir Putyin „utolsó nagy előnyét” a fronton.
Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország vasárnap 30 ballisztikus rakétát lőtt ki Ukrajnára, amelyek közül mindössze 11-et sikerült megsemmisíteni. Zelenszkij arról is beszélt, hogy Moszkva két nukleáris töltet hordozására alkalmas Oresnyik rakétát is bevetett, írta a The Guardian.
Zelenszkij Patriotokat kér
Az ukrán elnök szerint a helyzet megoldásának kulcsa az amerikai Patriot légvédelmi rendszer és az ahhoz szükséges elfogórakéták gyorsított szállítása lenne. Jelenleg Ukrajna kizárólag ezekkel a rendszerekkel képes hatékonyan lelőni az orosz ballisztikus rakétákat.
Zelenszkij a Reuters által megszerzett levelében hangsúlyozta: amíg Putyin rendelkezik ezzel az előnnyel, addig nem érdekelt a diplomáciai rendezésben.
Amíg Putyinnak akár egyetlen jelentős előnye is marad a hagyományos fegyverek terén, kerülni fogja a valódi diplomáciát. Ma a ballisztikus rakéták jelentik számára ezt az utolsó nagy előnyt a harctéren
– fogalmazott az ukrán elnök.
(Fotó: ANP/AFP/Sem van der Wal)
Kijev kész lenne megvásárolni a szükséges Patriot-rendszereket és elfogórakétákat, ugyanakkor Zelenszkij szerint a jelenlegi szállítási ütem már nem felel meg a háborús fenyegetés súlyosságának.
A Patriot-rendszerek szállítását az úgynevezett Purl-program keretében európai finanszírozással biztosítaná az Egyesült Államok, azonban az iráni konfliktus és Donald Trump Ukrajnával kapcsolatos kritikái veszélybe sodorhatják az utánpótlást. Ukrajna emellett rendelkezik a francia–olasz fejlesztésű SAMP/T légvédelmi rendszerrel is, azonban ukrán tisztviselők szerint ezek korszerűsítésre szorulnak ahhoz, hogy hatékonyan tudják elfogni a ballisztikus rakétákat.
Közben a brit hírszerzés vezetője arról beszélt, hogy a háború kezdete óta már félmillió orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harcokban.
A cél az orosz gazdaság és katonai gépezet kivéreztetése, ám ez a taktika kétélű fegyver.
Miközben (bízva abban, hogy Putyin „matematikája” ettől előbb-utóbb összeomlik) Ukrajna havi 50 ezer orosz katona kiiktatását tűzte ki célul (jelenleg ez a szám a halottakat és a súlyos sebesülteket is beleértve mintegy 35 ezer fő), a saját emberveszteségeiről mélyen hallgat. A The Economist riportja megrázó képet fest: míg 14 éves kamaszok gyakorlatoznak a kijevi mezőkön, készen arra, hogy a „húsdarálóba” kerüljenek, addig a becslések szerint legalább 300 ezer ukrán férfi bujkál a kényszersorozás elől.
A társadalom szövedéke felfeslik: a hazafias lelkesedést felváltja a korrupció miatti düh és az elit iránti bizalmatlanság.
Oroszország eközben szintén a hosszú távú felőrlésre rendezkedett be, gazdaságát pedig segíti, hogy az iráni konfliktus miatt megugró olajárak extra milliárdokat hoznak a Kreml konyhájára. Moszkva célja továbbra is a Donbasz feletti teljes ellenőrzés megszerzése, és úgy tűnik, az orosz hadvezetés nem sajnálja az élőerőt a cél elérése érdekében.
Európa pedig kényszerpályán mozog. A legújabb, 90 milliárd eurós uniós segélycsomag éppen csak arra elegendő, hogy az ukrán államcsődöt elkerüljék, miközben a kontinens saját biztonsági készletei kiürülnek. A kérdés már nem az, hogy Ukrajna képes-e győzni, hanem az, hogy mi marad az országból két-három évnyi további pusztítás után.
A háború folytatása Zelenszkij számára az egyetlen politikai túlélési útvonal. A választások elmaradnak, a médiát már-már kézivezérli az államfő, az ellenzéket pedig szisztematikusan háttérbe szorítják. A „hűségkultuszra” épülő kijevi hatalmi struktúra azonban egyre távolabb kerül a valóságtól. Ahogy az egyik bujkáló hadköteles fogalmazott a brit lapnak:
Miért harcoljunk, ha semmivel sem vagyunk jobbak Oroszországnál, és ugyanúgy furgonokba tuszkolják be az embereket?
Május 25-én Zelenszkij összehívta pártja, a Nép Szolgája frakciójának összes tagját egy találkozóra, amelyre meghívták Kirilo Budanovot, Julija Szviridenkót és más magas rangú tisztviselőket is. Az Ukrajinska Pravda forrásai szerint évek óta először az elnök és a képviselők közötti megbeszélés valódi beszélgetésre hasonlított.
Az elnök azt mondta, hogy az a benyomásunk, hogy körülbelül hat hónapon belül Oroszországot olyan helyzetbe lehet hozni, hogy hajlandó legyen tárgyalni. De addig mindenkinek össze kell fogni, félre kell tenni a sérelmeket, és legalább hat hónapig együtt kell dolgozni annak érdekében, hogy minden hitelező követelményét teljesítsük, és valódi előrelépést tudjunk követelni az EU-tól Ukrajna csatlakozása ügyében
– mondta Zelenszkij a képviselőknek az egyik résztvevő szerint.
A The Economist szerint az optimista várakozások az orosz–ukrán háború lezárására irányuló tárgyalások újrakezdését valószínűsítik a nyárra. Azonban „valószínűbb, hogy a harcok addig folytatódnak, amíg Ukrajna vagy Oroszország meg nem törik” – mutat rá a brit hetilap cikke.
Jeffrey Sachs amerikai közgazdász és diplomata nyílt levélben figyelmeztette Friedrich Merz német kancellárt, hogy a helyzet drámai módon romlik, írja a Berliner Zeitung.
Szerinte Európa és Oroszország „a nyílt háború felé sodródik”, ezért sürgette a közvetlen diplomáciai kapcsolatfelvételt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A háború jellege átalakult
A 2022-es orosz inváziót követően a konfliktus hosszú ideig kimerítő, klasszikus állóháborúként zajlott. Az utóbbi időszakban azonban jelentősen átalakult a hadviselés: a frontvonalak körül drónokkal telített, gyakorlatilag áthatolhatatlan zóna alakult ki, amely mindkét fél számára súlyos veszteségekkel jár.
Oroszország továbbra is intenzív légicsapásokat mér az ukrán infrastruktúrára, különösen az energetikai létesítményekre.
Válaszul Ukrajna egyre gyakrabban támad mélyen orosz területen található célpontokat, köztük kikötőket és olajipari létesítményeket is.
Eszkaláció: halálos támadás Luhanszk térségében
Orosz közlések szerint egy ukrán dróntámadás érte a luhanszki régióban található egyik szakiskola kollégiumát, amelyben 21 ember életét vesztette, és 42-en megsérültek. A hatóságok szerint az áldozatok többsége 14 és 18 év közötti fiatal volt.
Az ukrán hadvezetés ezzel szemben azt állítja, hogy a célpont egy olyan katonai egység volt, amely drónműveleteket koordinált. A körülmények értelmezése továbbra is ellentmondásos.
Orosz válasz: tömeges rakéta- és dróntámadások Kijev ellen
A támadást követően Oroszország nagyszabású csapást indított Kijev és több ukrán térség ellen. Ukrán források szerint mintegy 600 drónt és 90 rakétát, köztük robotrepülőgépeket vetettek be.
Moszkva megerősítette az Oresnyik típusú közepes hatótávolságú rakéták alkalmazását is. Ukrán beszámolók szerint több stratégiai célpont is találatot kapott.
Az orosz külügyminisztérium közlése szerint Szergej Lavrov külügyminiszter amerikai kollégájával, Marco Rubióval folytatott telefonbeszélgetésében arról tájékoztatott, hogy az orosz hadsereg „rendszeres és célzott támadásokat” indít az ukrán katonai célpontok ellen. Moszkva figyelmeztette a külföldi diplomatákat, hogy hagyják el Kijevet, mivel a csapások a jövőben a város különböző katonai és kormányzati létesítményeit is érinthetik.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma közölte, hogy továbbra is nyitott a közvetítő szerepre a konfliktus rendezésében, a kialakult helyzetről Donald Trump elnököt is tájékoztatták. Az Európai Unió és a német külügy élesen bírálta az orosz fenyegetéseket, és hangsúlyozta: a diplomáciai képviseletek Kijevben maradnak. Brüsszel szerint Moszkva célja a félelemkeltés és a nyugati egység megbontása.
Közben Berlinben tárgyalásokat folytatott az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára, aki német, francia és brit biztonságpolitikai vezetőkkel egyeztetett a háború alakulásáról, a védelmi együttműködésről és a lehetséges tárgyalási folyamatokról.
Ripost hírek
