A kamatstop megszüntetése sok családot érinthet fájdalmasan

A kamatstop kivezetését várja az új magyar kormánytól az EU, ami azonban az infláció megugrásával, és közel 300 ezer lakáshiteles törlesztőrészleteinek drasztikus megugrásához vezetne. A Tisza Brüsszelnek reformokat ígér, a lakosságnak pedig védelmet.. Vagyis a lakosság számára hátravan még a feketeleves. 

A kamatstop kivezetése sokaknak fog fájni

A Tisza Párt és az Európai Bizottság közötti egyeztetésekből az látszik, hogy Brüsszel az uniós források lehívásának fejében elvárja a bankszektorra kivetett különadók, és az ehhez hasonló árrésstop, védett üzemanyagár kivezetését is. 

Miután a kormány áprilisban kivette a határidőt a kamatstop, az árrésstop és az üzemanyagok jövedéki adójáról szóló jogszabályokból, így az új kormány dönthet arról, meddig fogja azokat fenntartani.

Az MNB szerint 604 milliárd forintnyi lakáscélú és 244 milliárd forintnyi szabad felhasználású jelzáloghitelről van szó,
darabszám szerint pedig 136 ezer lakáscélú és 80 ezer szabad felhasználású jelzáloghitel tartozik ide,
ez a 216 ezer darab szerződés a jelzáloghitel-szerződések 26 százaléka. A Portolio szerint az átlagos tőketartozás 3,93 millió forint, az ügyleti kamat pedig 5,7%. 5 éves hátralévő futamidővel számolva ez mintegy 75 ezer forintos törlesztőrészletet jelentene, de a kamatok és futamidők eltérő eloszlása miatt ettől jelentősen eltérhet az érintettek átlagos havi terhe.
A portál úgy számol, kamatstop nélkül az 5,7% helyett nagy átlagban valahol 9-10% között lenne az érintett jelzáloghitelek kamata. De a nagyobb hitelösszeg, a magasabb jövedelemarányos adósságszolgálat vagy éppen a hosszabb hátralévő futamidő miatt lehetnek olyanok, akiknek akár 30-40%-kal megnő a havi terhe, ha kivezetik a kamatstopot.

A magyar Országgyűlés a 2026. évi XIV. törvénnyel törvényi szintre emelte a kamatstopot, megszüntetve annak korábbi, határozott idejű lejárati dátumát. Ez a döntés időbeli korlátozás nélkül védi a családokat a kamatok drasztikus emelkedésétől. A kamatstop feltételei a következők: [1, 2, 3]

• Érintett kölcsönök: A változó kamatozású (3, 6 vagy 12 havi BUBOR-hoz, illetve EURIBOR-hoz kötött) jelzáloghitelek, valamint a legfeljebb ötéves kamatperiódusú, nem kamattámogatott jelzáloghitelek.
• Referencia-kamatláb rögzítése: A bankok által alkalmazható kamat mértéke nem haladhatja meg a 2021. október 27-én érvényben lévő referencia-kamatlábat.
• Automatikus érvényesülés: A kamatstop automatikusan aktiválódik az érintett hitelszerződéseknél, az ügyfeleknek ezzel kapcsolatban semmilyen teendőjük nincs.

A szabályozás részleteiről és a saját hitelére gyakorolt hatásáról az alábbi hivatalos banki tájékoztatókban olvashat bővebben:

• OTP Bank Tájékoztató
• Erste Bank Kamatstop Információk
• UniCredit Bank Kamatstop Adatlap
• CIB Bank Kamatstop Hírek
• K&H Bank Kamatstop Rendelet

A 2022 januárjában bevezetett lakossági kamatstop eddig hatékony eszköznek bizonyult a magas kamatok negatív hatásainak mérséklésében, ezért a korábbi kormány többször is kibővítette és meghosszabbította azt. A kamatstop több százezer magyar családnak nyújtott már érdemi segítséget, és jelenleg is közel 300 ezer jelzáloghitel szerződés esetében biztosít védelmet .

A háború elhúzódása, és Brüsszel elhibázott gazdaságpolitikája miatt a kamatterhek változatlanul magasak, a kormány azonban továbbra sem hagyja, hogy ez veszélybe sodorja a magyar családokat és otthonaikat. Ezért a kormány 2026 június végéig meghosszabbítja a kamatstopot, hogy a családok számára a hiteltörlesztő részletek kiszámíthatóak és fenntarthatóak maradjanak.

Hozzátették, a kamatstop nélkül a családok hitelkamatai jelentősen emelkednének, így sokan közülük nem tudnák fizetni hiteleiket. A kormány döntésével egyértelművé tette, hogy nem ismétlődhet meg a balliberális-korszak hitelezési- és lakhatási kudarca, amikor először devizában eladósították, majd sok esetben földönfutóvá tették a magyar családokat.

 A kamatstop december végéig 360 milliárdot, az intézkedés meghosszabbításával pedig újabb 30 milliárdot hagyott a családok zsebében, vagyis a bevezetésétől az idei év júniusáig összesen 390 milliárd forintot.

Jöhetnek a kórházbezárások is

„Miközben minket vádoltak kórházbezárásokkal, már a kormányzás harmadik hetében elkezdték beadagolni a leépítéseket és korlátozásokat” – hívta fel a figyelmet Takács Péter a Magyar Orvosi Kamara elnökének nyilatkozatára. A politikus szerint gyorsan beigazolódni látszanak a Tisza Párt egészségügyi politikájával kapcsolatos korábbi félelmek, és attól tart, hogy az állami ellátás háttérbe szorulhat a magánszolgáltatók javára.

„Miközben egy hat éve készült tanulmányra hivatkozva végig minket vádoltak azzal, hogy kórházbezárásokra készülünk, már a kormányzás harmadik hetében elkezdték beadagolni a leépítéseket, bezárásokat és korlátozásokat” – emlékeztetett Takács Péter, miután a Magyar Orvosi Kamara elnöke a kormánypárti HVG-nek adott interjújában az egészségügyi rendszer átalakításának szükségességéről beszélt, amelynek része lenne kórházak bezárása is.

A volt államtitkár szerint gyorsan beigazolódni látszanak azok a félelmek, amelyeket korábban a Tisza Párt egészségügyi politikájával kapcsolatban fogalmaztak meg. Külön bírálta, hogy szerinte a politikailag aktív Magyar Orvosi Kamara vezetéséből került miniszteri pozícióba Hegedűs Zsolt, miközben a kellemetlen bejelentéseket a kamara elnökével mondatják ki. Takács Péter rámutatott: 

A volt államtitkár felidézte azt is, hogy a miniszteri meghallgatáson rákérdezett: tervezik-e magánszolgáltatók bevonását a TB-finanszírozásba úgy, hogy azok később kiegészítő díjakat, úgynevezett co-paymentet kérhessenek a betegektől. Elmondása szerint erre nem kapott egyértelmű választ.

Takács Péter úgy véli, azért különösen fontos ez a kérdés, mert Hegedűs Zsolt korábbi munkaadója Wáberer György volt, akit a Tisza Párt egyik legerősebb támogatójának nevezett. A volt államtitkár arra is utalt, hogy egy szakmai interjú alapján megnyílhatna az állami finanszírozás a magánszolgáltatók előtt.

A politikus emlékeztetett: korábban már figyelmeztettek rá, hogy a Tisza Párt egészségügyi politikája az állami ellátás háttérbe szorításához vezethet.

Van itt más is...

Tovább korlátozná a választójogot a Tisza Párt, ezzel azonban a saját választóik jogait is korlátoznák – hívta fel a figyelmet Gyopáros Alpár. A Fidesz országgyűlési képviselője a közösségi oldalára feltöltött videójában ismertette: a Tisza Párt egyik országgyűlési képviselője egy sajtó kérdése azt válaszolta, hogy korlátozzák a polgármesterek megválaszthatóságának az idejét. Két ciklusban maximálnák, ameddig egy-egy polgármester a ciklusait kitöltheti, azaz polgármesteri munkáját a saját faluja, kisvárosa vagy éppen nagyvárosa érdekében végezhetné.

Mindez azt jelenti, hogy azokkal a polgármesterekkel, akikkel maximálisan megelégedett a helyi települések közössége, választópolgárai, pártszínektől függetlenül, – lehetnek azok baloldaliak, szocialisták, vagy adott esetben éppen tiszások –, ezeknek a polgármestereknek is két ciklus elteltével fel kellene állniuk a polgármesteri székükből – mutatott rá a képviselő. Majd kijelentette:

Ahogy korábban a Magyar Nemzet beszámolt róla, nem ez az első alkalom, hogy a Tisza-kormány célkeresztjébe a polgármesterek kerültek. Korábban kiderült, hogy Magyar Péter az önkormányzati vezetők fizetését a 2018-as szintre csökkentené. A felvetés ellen több polgármester is tiltakozott, köztük Lengyel Róbert, Siófok ellenzéki polgármestere és a Tisza Párt kampányát eddig aktívan támogató Márki-Zay Péter is, aki egyenesen azt mondta, hogy nem erre szavaztak áprilisban.