POLITIK
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostIjesztő kilátások.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a kijevi vezetés titokban egy további két-három éves felőrlő hadviselésre készíti fel az országot, miközben a frontvonalon és a hátországban is egyre mélyülnek a válság jelei – mutat rá a The Economist brit hetilap.
A kijevi elnöki hivatal azonnal igyekezett cáfolni a hírt, dezinformációnak nevezve a jelentést, és azt állítva, hogy a fókusz csupán a következő fél éven, a novemberi amerikai választásokig tartó időszakon van – írja az ukrán Ukrajinszka Pravda.
Ez ugyanaz a régi propaganda, ami már korábban is felbukkant. Talán valakinek szüksége volt egy hordozóra más üzenetekhez ebben a cikkben, amelyben állítólag minden rosszul megy. A parlamenti frakcióval tartott találkozón az elnök kifejezetten azt mondta, hogy a következő hat hónapra, novemberig kell összpontosítani. Ez az az időkeret, amit említett
– idézi Zelenszkij kommunikációs tanácsadója, Dmitro Litvin magyarázatát az ukrán lap.
Azonban a valóság és a harctéri folyamatok mást mutatnak: Ukrajna egyre inkább egy olyan feneketlen kúttá válik, amelybe a nyugati fegyverarzenál és a dollármilliárdok mellett már egy egész generáció jövője is beleveszik-írja az Origo.
Zelenszkij diplomáciai körútjai során továbbra is az ukrán légvédelem megerősítéséért és hihetetlen mennyiségű és egyre nagyobb hatótávolságú fegyverzetért lobbizik. A kijevi stratégia lényege a „hosszú háború”: a hazai dróngyártás felfuttatása és az orosz hátország, az olajfinomítók és hadiüzemek szisztematikus támadása.
A cél az orosz gazdaság és katonai gépezet kivéreztetése, ám ez a taktika kétélű fegyver.
Miközben (bízva abban, hogy Putyin „matematikája” ettől előbb-utóbb összeomlik) Ukrajna havi 50 ezer orosz katona kiiktatását tűzte ki célul (jelenleg ez a szám a halottakat és a súlyos sebesülteket is beleértve mintegy 35 ezer fő), a saját emberveszteségeiről mélyen hallgat. A The Economist riportja megrázó képet fest: míg 14 éves kamaszok gyakorlatoznak a kijevi mezőkön, készen arra, hogy a „húsdarálóba” kerüljenek, addig a becslések szerint legalább 300 ezer ukrán férfi bujkál a kényszersorozás elől.
A társadalom szövedéke felfeslik: a hazafias lelkesedést felváltja a korrupció miatti düh és az elit iránti bizalmatlanság.
Oroszország eközben szintén a hosszú távú felőrlésre rendezkedett be, gazdaságát pedig segíti, hogy az iráni konfliktus miatt megugró olajárak extra milliárdokat hoznak a Kreml konyhájára. Moszkva célja továbbra is a Donbasz feletti teljes ellenőrzés megszerzése, és úgy tűnik, az orosz hadvezetés nem sajnálja az élőerőt a cél elérése érdekében.
Európa pedig kényszerpályán mozog. A legújabb, 90 milliárd eurós uniós segélycsomag éppen csak arra elegendő, hogy az ukrán államcsődöt elkerüljék, miközben a kontinens saját biztonsági készletei kiürülnek. A kérdés már nem az, hogy Ukrajna képes-e győzni, hanem az, hogy mi marad az országból két-háromévnyi további pusztítás után.
A háború folytatása Zelenszkij számára az egyetlen politikai túlélési útvonal. A választások elmaradnak, a médiát már-már kézivezérli az államfő, az ellenzéket pedig szisztematikusan háttérbe szorítják. A „hűségkultuszra” épülő kijevi hatalmi struktúra azonban egyre távolabb kerül a valóságtól. Ahogy az egyik bujkáló hadköteles fogalmazott a brit lapnak:
Miért harcoljunk, ha semmivel sem vagyunk jobbak Oroszországnál, és ugyanúgy furgonokba tuszkolják be az embereket?
Május 25-én Zelenszkij összehívta pártja, a Nép Szolgája frakciójának összes tagját egy találkozóra, amelyre meghívták Kirilo Budanovot, Julija Szviridenkót és más magas rangú tisztviselőket is. Az Ukrajinska Pravda forrásai szerint évek óta először az elnök és a képviselők közötti megbeszélés valódi beszélgetésre hasonlított.
Az elnök azt mondta, hogy az a benyomásunk, hogy körülbelül hat hónapon belül Oroszországot olyan helyzetbe lehet hozni, hogy hajlandó legyen tárgyalni. De addig mindenkinek össze kell fogni, félre kell tenni a sérelmeket, és legalább hat hónapig együtt kell dolgozni annak érdekében, hogy minden hitelező követelményét teljesítsük, és valódi előrelépést tudjunk követelni az EU-tól Ukrajna csatlakozása ügyében
– mondta Zelenszkij a képviselőknek az egyik résztvevő szerint.
A The Economist szerint az optimista várakozások az orosz–ukrán háború lezárására irányuló tárgyalások újrakezdését valószínűsítik a nyárra. Azonban „valószínűbb, hogy a harcok addig folytatódnak, amíg Ukrajna vagy Oroszország meg nem törik” – mutat rá a brit hetilap cikke.
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a szolidaritásáról biztosította Romániát, miután egy orosz katonai drón csapódott egy galati lakóépületbe. A román külügyminiszter szerint az incidens súlyos légtérsértés volt.
Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője Forrás: AFP
Telefonon egyeztetett pénteken Oana Țoiu román ügyvivő külügyminiszter és Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt követően, hogy egy orosz katonai drón becsapódott egy romániai lakóépületbe Galati városában, írta az Agerpres.
A román külügyminisztérium tájékoztatása szerint a megbeszélés középpontjában a súlyos incidens és annak biztonságpolitikai következményei álltak. Oana Țoiu részletesen ismertette a történteket, hangsúlyozva, hogy az eset az Európai Unió egyik tagállamának légterét érintette, és közvetlen veszélyt jelentett a civil lakosságra.
A tárca közleménye szerint Kaja Kallas a határozott támogatásáról biztosította Romániát, és elítélte az orosz fél felelőtlen lépését.
Az Európai Unió szilárd szolidaritását fejezte ki ezzel a felelőtlen eszkalációval szemben, amely az Oroszországi Föderáció részéről történt
– közölte a román külügyminisztérium.
Brüsszel: Újabb szankciós csomag várható
Román sajtóértesülések szerint az incidens nyomán felgyorsíthatják az Oroszország elleni újabb uniós szankciós csomag előkészítését is.
Mint ismert, pénteken egy orosz eredetű drón csapódott be egy tízemeletes lakóház tetejébe Galati városában, nem messze az ukrán határtól. A becsapódás következtében tűz ütött ki, több tucat embert evakuáltak, ketten pedig könnyebben megsérültek.
A román védelmi minisztérium szerint a drón teljes robbanóanyag-tartalma felrobbant. Bukarest hangsúlyozta: a román légvédelem végig nyomon követte az eszköz útját, miután az belépett az ország légterébe.
Bármelyik pillanatban bekövetkezhet az a Kijevre irányuló támadás, amelyre az orosz fél korábban figyelmeztetett - jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára a moszkvai régióban rendezett I. Nemzetközi Biztonsági Fórumon csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján.
"Ez bármelyik pillanatban bekövetkezhet (…) figyelmeztetést adtunk ki, és hogy milyen erejű lehet a csapás, megmutattuk. Mindenünk megvan hozzá" - felelt Sojgu arra a kérdésre válaszolva: befolyásolhatja-e az Oroszország által kilátásba helyezett csapás végrehajtását, hogy az európai nagykövetek a moszkvai figyelmeztetés ellenére elutasították az ukrán főváros elhagyását.
Az orosz külügyminisztérium hétfőn bejelentette: a luhanszki régióbeli Sztarobilszk elleni pénteki ukrán dróntámadás miatt Moszkvában "betelt a pohár", és az orosz hadsereg támadni fogja az ukrán döntéshozatali központokat, parancsnokságokat és hadiipari létesítményeket Kijevben. A sztarobilszki pedagógiai szakközépiskolát ért éjjeli csapássorozat következtében 21 tizenéves tanuló életét vesztette, 42 pedig megsebesült.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Asztanában azt mondta, hogy Oroszország figyelmeztette a kijevi nagykövetségek személyzetét: el kell hagyniuk a várost, a továbbiakról mindenki maga dönt. Megjegyezte, hogy ezeket az intelmeket "nem mindenki veszi komolyan".
Peszkov szerint "az események alakulásától függ", hogy Moszkva mikor tér át a retorikától a cselekvésre.
"Számunkra általában véve a békefolyamat és a céljaink békés eszközökkel elérése az előnyben részesített megoldás" - nyilatkozott az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban.
Elmondta, hogy az Európai Unió tagállamai nem keresték meg Oroszországot tárgyalási javaslattal.
"Idióta kijelentéseket nem kommentálok" - nyilatkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Asztanában újságíróknak, Kaja Kallas uniós külügyi főképviselőjének arra a kijelentését reagálva, miszerint Oroszországnak csökkentenie kell fegyveres erőinek létszámát ahhoz, hogy tárgyalásba bocsátkozzanak vele Európa részéről.
"Ezek ennek a hölgynek a szokásos közönséges kijelentései, amelyekhez már mindenki hozzászokott, és amelyekre, úgy mondanám, alig reagál valaki… Nos, ki reagálna erre?" - kommentálta Kallas szavait Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy az amerikai katonai erők esetleges kivonása Európából "észszerű, indokolt és régóta esedékes lépés lenne a helyzet részleges stabilizálása felé Nyugat-Európában".
Sojgu szerint semmi sem utal arra, hogy az örményországi orosz támaszpontot bezárnák. Az Örményország és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerségi szerződés aláírása a volt orosz védelmi miniszter szerint "inkább hasonlít egy választási kampányra vagy egy választási kampányban való segítségnyújtásra".
Ripost hírek
