Brüsszel olyan, mint a régi amerikai maffiafilmek Chikagóról

Az 1920-as évek Chicagóját idéző állapotok uralkodtak el a belga fővárosban. Miközben a migrációból fakadó lélekszám növekedése egy év alatt a négyszerese a természetes szaporulatnak, az uniós szervek szellemiségéhez közel álló Politico című lap kizárólag közigazgatási problémákat lát a gengszterbandák tombolása mögött.

Brüsszel hanyatlása és a néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen támadások a lap szerint az erős politikai vezetés hiányát húzzák alá. Belgium labirintusszerű politikai struktúráját bemutatva a Politico a többszintű kormányzati rendszert kárhoztatja, mivel ezek mindegyike saját hatáskörrel rendelkezik, és gyakran belharcoktól szenved.

A szociális lakások és a nagy infrastrukturális projektek építése is késedelmet szenved – írta a lap, hozzátéve, hogy befagyasztották a jótékonysági szervezetek és a kulturális projektek számára folyósított támogatásokat.

Nem sikerült leírni a cikkükben, hogy kik lövöldöznek

„A szociális ellátó központok, a rendőrség és a helyi hatóságok munkájának finanszírozását bizonytalanság övezi. Az államadósság szinte olyan gyorsan halmozódik, mint a szemeteszsákok a piszkos utcákon” – teszi hozzá a Brüsszelben székelő lap, amely Christophe De Beukelaer centrista képviselőt idézi, miszerint Brüsszel mint város túlélése forog kockán.

A politikus nyilatkozatából kiderült: a belga főváros adósságállománya több mint 14 milliárd euró, és évi 4 millió euróval nő. „Míg országosan a holland ajkúak (flamandok) száma meghaladja a franciául beszélő vallonokét, addig Brüsszelben ez éppen fordítva van” – írja a lap munkatársa, aki a riport elkészítése okán nyilván elhagyta az uniós bürokraták székhelyéül szolgáló hatalmas üvegacél palotákat.

Miközben a Politico szerzője hosszan ecsetel olyan bonyodalmakat, miszerint a francia ajkú szocialisták nem voltak hajlandók együtt kormányozni a flamand nacionalistákkal, és hogy az Open VLD liberálisai viszont nem voltak hajlandók kormányozni a flamand nacionalisták nélkül,

a cikk szerzőjének terjedelmes riportjában egyetlen bekezdés sem tartalmazza a bevándorló és a migráns kifejezéseket.

A lap akkor sem használta ezeket a szavakat, s nem is utalt ezekre a csoportokra, amikor arról számolt be még egy februári cikkében, hogy Kalasnyikovokkal lövöldöztek  egymásra a rivális bandák egy brüsszeli metróállomáson.

Valószínűsíthetően ismét a helyi, rivális algériai és marokkói drogbandák fegyveres leszámolása zajlott az Európai Unió fővárosának is számító Brüsszel szívében. Egy hasonló esetről, a szintén brüsszeli Anderlechtből számolt be márciusban számolt be a brusselstimes.com, ezúttal nevesítve a marokkói gengsztereket.

Illegális migránsok vették be magukat a brüsszeli Passage 44 parkolóház bejáratához 2024. január 9-én. Eddig soha nem tapasztalt méreteket öltő bűnözés (Fotó:  MTI/EPA/Olivier Matthys)

Kitanítják őket

Észak-afrikai és afgán kiskorú fiúkat kényszerítenek bűnözésre Belgiumban – erről már az Emnbelgium.be című, a migrációval foglalkozó belga oldal számol be.

A belga szövetségi rendőrség szerint egész Európát behálózzák a kísérő nélküli külföldi kiskorúakra specializálódó bűnszervezetek, melyek a kísérő nélküli gyerekeket és kiskamaszokat lopásra vagy kábítószer-kereskedelemre kényszerítik.

Egy civil szervezet adataiból kiderül: 25 ezer fiatal tűnt el, amint átlépték az európai határt.

„Ne gyere ide!” – ezt üzenik már a migránsoknak

A Child Focus szerint egy év alatt 322  kísérő nélküli kiskorú tűnt el Brüsszelben a belga hatóságok látóteréből. A rendszerint kábítószer-kereskedésre és prostitúcióra kényszerített fiatalok Észak-Afrikából és Afganisztánból származnak, ahonnan állítólag egy jobb élet reményében csalják el őket.

Március 19-én Belgium digitális kampányt indított Ne gyere ide! címmel, amelynek célja, hogy eltántorítsa a menedékkérőket attól, hogy az országba utazzanak.

„Belgiumban megteltek a gyermekfelügyeleti intézmények, úgyhogy ne gyere ide! Belgium már nem a tejjel-mézzel folyó Kánaán!” – olvasható azokban a migránsoknak eljuttatott üzenetekben, amelyeket különösen Görögországban és Bulgáriában terjesztenek, hogy elébe menjenek a problémának – írta a Le Figaro.

Tehát azokban az országokban, amelyeken a migránsok áthaladnak, hogy Belgiumba érkezzenek – idézi a francia lap a kampányt szervező Anneleen Van Bossuy menekültügyi és migrációs minisztert, az N-VA flamand konzervatív párt politikusát.

Szocialista káderként megtettek alpolgármesternek egy bevándorlót, aki korábban kiskorú megerőszakolása miatt ült börtönben

S amiről a Politco sem ez alkalommal, sem korábban nem számolt be: a Dhnet.be című belga lap adatai szerint Brüsszelben a beáramló migránstömegek lélekszáma 2023-ban a négyszerese volt a város természetes szaporulatának.

Brüsszel népessége 2023-ban egy év alatt 5404 fővel növekedett, míg e természetes szaporulat mellett 21 443 lakossal nőtt a belga főváros lélekszáma a nettó nemzetközi migrációnak köszönhetően.

A Politico által sokat emelgetett, egymással torzsalkodó és megosztott helyi pártok közül a belgiumi Szocialista Párt 2024 végén úgy próbálta színesebbé tenné az eleve súlyos bűnözési adatokkal terhelt Molenbeek negyed életét, hogy egy bizonyos Yassine Akki nevű, bevándorló hátterű férfit ajánlott alpolgármesteri tisztre a városnegyedben.

Csakhogy, mint azt a Dhnet.be megírta, 2001-ben Yassine Akkit négy év, félig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték egy kiskorú tinédzser megerőszakolása és betöréses rablás elkövetése miatt. A történetek nyilvánosságra kerülése után a szocialisták visszakoztak. Amíg új jelölt után néznek, a Politico tovább tanácstalankodhat: mi okból növekedett meg így a bűnözés a belga fővárosban?

Erőszakhullám sújtja a belga fővárost, ráadásul Brüsszel súlyos gazdasági problémákkal küzd. Az EU intézményeinek otthont adó városban az év első másfél hónapjában 11 lövöldözés két ember életét követelte, további négyen pedig megsebesültek - írja a Politico.

Erőszakhullám sújtja Brüsszelt, és a város adóssága meghaladja a 14 milliárd eurót

Ahogy arról korábban beszámoltunk, február első hetében két álarcos férfi Kalasnyikov-gépfegyverrel lövöldözött a város nyugati részén fekvő Clemenceau metróállomás előtt kora reggel, majd másnap az Európai Negyed közelében dörögtek a fegyverek. Tavaly 100 lövöldözés volt Brüsszelben, és mindössze két ítélet született. Az illegális kábítószerek kereskedelme által kiváltott bűnözés régóta gondot okoz Belgiumban, az ország északi részén található Antwerpen kikötőjén keresztül hatalmas mennyiségű kábítószer-csempészet miatt.

Az ismétlődő a támadások egy hanyatló városról árulkodnak, és rávilágítanak arra, hogy erős politikai vezetésre lenne szükség, de ez Brüsszelnek nincs. Kilenc hónappal a választások után még mindig csak vita van, kormány viszont nincs. A főváros adóssága meghaladja a 14 milliárd eurót, nem számítva azt az 1,6 milliárd eurót, amelyhez az idén várhatóan hozzájön. A Bruzz belga lap számításai szerint a hiány naponta 4 millió euróval nő.