Már a szankciók feloldása utáni helyzetről tárgyalnak

Vissza az orosz gázhoz? Ezt a lehetőséget is mérlegelik Európában több mint három évvel az ukrajnai háború után. Nagy uniós cégek vezetői arról nyilatkoztak, hogy bizonyos mennyiségű orosz gázt importálnának, többek között a Gazprom orosz állami óriáscégtől - írja a Reuters.

Vissza az orosz gázhoz? Erről tárgyalnak európai cégvezetők

Ehhez azonban jelentős politikai váltás szükséges, mert az ukrajnai háború miatt az Európai Unió azt tervezi, hogy 2027-ig leállítja az orosz energiaimportot. Európának azonban korlátozott lehetőségei vannak. A Katarral folytatott LNG-tárgyalások elakadtak, és bár a megújuló energiaforrások elterjedése felgyorsult, az arány nem elég gyors ahhoz, hogy az EU biztonságban érezhesse magát.
"Ha béke van Ukrajnában, akkor évente 60 milliárd köbméter, esetleg 70 köbméter orosz gázt fogadhatnánk, beleértve az LNG-t is" - mondta Didier Holleaux, a francia Engie ügyvezető alelnöke Holleaux szerint Oroszország az EU-szükségletek 20-25%-át tudná kielégíteni, a háború előtti 40%-hoz képest.
A TotalEnergies francia olajipari nagyvállalat vezetője, Patrick Pouyanne óva intette Európát attól, hogy túlzottan támaszkodjon az amerikai gázra.
"Diverzifikálnunk kell a szállítási útvonalakat, nem kell túlzottan egy vagy kettőre hagyatkoznunk" - mondta Pouyanne. A Total az amerikai LNG mellett a Novatek orosz magáncég LNG-jét is értékesíti.
Németországban a különösen energiaigényes vegyipari vállalatok sürgetik a visszatérést az orosz gázhoz. A Leuna Chemical Parkban, Németország egyik legnagyobb vegyipari klaszterében Oroszország korábban a helyi igények 60%-át fedezte, főként a 2022-ben felrobbantott Északi Áramlat vezetéken keresztül.
"Súlyos válságban vagyunk, és alig várjuk az orosz gázt" - mondta Christof Guenther, a parkot üzemeltető InfraLeuna ügyvezető igazgatója. 

 - tette hozzá.

Az iparág azt akarja, hogy a szövetségi kormány olcsó energiát találjon – mondta Daniel Keller, Brandenburg tartomány gazdasági minisztere, ahol a korábban orosz olajból működő schwedt-i finomító található. "Elképzelhető, hogy az ukrajnai béke létrejötte után újraindítjuk az orosz olaj begyűjtését vagy szállítását" - mondta Keller.

Az USA-ból származó gáz tavaly az EU-import 16,7%-át fedezte. Norvégia részesedése 33,6% és Oroszországé 18,8% volt.
Oroszország részesedése idén 10% alá csökkenhet, miután Ukrajna lezárta a csővezetékeket. A fennmaradó áramlások főként a Novatek LNG-ből származnak.

Már a bevezetéskor is jogellenesek voltak az Egyesült Államok szankciói z Északi Áramlat 2. esetében – mondta Nina Scheer, a szociáldemokraták energiaügyi szóvivője a Politicónak adott nyilatkozatában.

A büntetőintézkedések feloldása tehát a nemzetközi joggal összhangban lenne, emellett ösztönözni kell az ukrajnai békefolyamatot – hangsúlyozta. Ugyanakkor ez az álláspont semmit sem változtat a megújuló energia iránti elkötelezettségen – ez az Északi Áramlat 2.-vel kapcsolatos szankciók esetleges feloldásától független – tette hozzá.

Donald Trump megbízottja, Steve Witkoff támogatja az orosz energia-infrastruktúra, köztük az Északi Áramlat 2. Oroszország–Németország közötti gázvezeték elleni szankciók feloldását a lehetséges béketárgyalások részeként. A lépés Trump csapatának szélesebb körű erőfeszítését tükrözi a Moszkvával fenntartott kapcsolatok újraindítására. 

Witkoff több fordulóban tárgyalt orosz tisztviselőkkel, a megbeszélések középpontjában a feszültség enyhítése és a gazdasági kapcsolatok újbóli megnyitása állt, miközben siettették az Oroszország és Ukrajna közötti tűzszüneti megállapodást.

A szociáldemokratákon túl a javaslat aggodalmat keltett Németországban, ahol erősen csökkent az orosz gázra való támaszkodás Moszkva 2022-es, teljes körű ukrajnai inváziója után. A német gazdasági és klímaügyi minisztérium elutasította a vezeték újraaktiválásának ötletét, függetlenül attól, hogy mi lesz az amerikai szankciókkal.

Michael Gahler, az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának külpolitikai szóvivője óva intett a Fehér Ház ötletétől. Mint mondta, 

Északi Áramlat 2.: mit akar az Egyesült Államok?

Mint korábban megírtuk, az amerikai külügyminiszter kitalációnak nevezte a Politico írását az Északi Áramlat 2. gázvezeték elleni szankciók feloldásának lehetőségéről folytatott állítólagos megbeszélésekről.

Marc Rubio azt írta az X-en, hogy sem Steve Witkoff orosz–ukrán különmegbízott, sem ő nem tárgyalt az Oroszországgal szembeni szankciók feloldásáról az ukrajnai megállapodás részeként. Korábban a Politico közzétett egy cikket, amely arra utalt, hogy a Fehér Ház tárgyalja az orosz gázvezetékre és esetleg más európai orosz eszközökre vonatkozó szankciók feloldásának lehetőségét.

Az Európai Unió nem beszélt a Trump-adminisztrációval a tűzszüneti megállapodás részeként Oroszországot sújtó szankciók enyhítéséről – állítja a blokk témával foglalkozó főmegbízottja. „Még nem beszéltünk az amerikaiakkal a szankciók kérdéséről” – mondta David O'Sullivan, az EU szankciókkal foglalkozó legfelsőbb tisztviselője.  Eddig a legtöbb európai vezető kizárta az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítését,  hacsak Moszkva ki nem vonul az Ukrajnában elfoglalt területről.  

A közelmúltban Oroszország azt követelte, hogy egyik legnagyobb állami bankját csatlakoztassák újra a SWIFT nemzetközi rendszerhez, ha a Kreml elfogadja a Fekete-tengeri fegyverszüneti javaslatot.  Egy ilyen lépéshez az EU 27 tagállamának egyhangú szavazata kellene, azonban Brüsszel nem is vett részt a tárgyalások egyikén sem. 
Megfigyelők szerint

 Közben Brüsszelben indul a 17. szankciós csomag tárgyalása, és azt is világossá tetté, hogy túl korai tárgyalni a szankciók enyhítéséről. 

 – mondta O'Sullivan.