Húsz százalékkal nőtt a földgáz ára Európában az ukrán döntés után - Bajban lennénk a rezsivédelem nélkül

Húsz százalékkal nőtt a földgáz ára Európában, pénzt vesz ki az emberek zsebéből az ukrán döntés. A Gazprom és az ukrán Naftogaz között 2019. december 30-án kötött 5 éves megállapodást a földgáz ukrán területen történő szállításáról. A szerződés lejárt, és a tranzitot Ukrajna a szlovák kérés ellenére sem hosszabbította meg.

Húsz százalékkal nőtt a gáz ára az ukrán tranzit leállása után

Amióta december közepén véglegessé vált az ukrán tranzitútvonal kiesése, 20 százalékkal nőtt a földgáz ára az európai piacon. Magyarország azonban a mostani kihívásokkal teli környezetben is ragaszkodik a rezsicsökkentés eredményeinek megvédéséhez és ennek érdekében folytatjuk együttműködésünk a regionális partnereinkkel - írta közösségi oldalán Szijjártó Péter külügyminiszter. 

A szállítások leállása legjobban Szlovákiának fáj, mert a jövőben sokkal drágábban jut az energiahordozóhoz. Magyarországon a lakossági fogyasztókat a rezsivédelemnek köszönhetően nem érinti a drágulás. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) információja szerint a fogyasztói gázárak hosszú idő óta nálunk a legalacsonyabbak Európában.

Szlovákia a gáztranzit leállítása miatt az Európai Bizottsághoz fordult, hogy egy EU-n kívüli ország veszélyezteti az uniós tagállam energiaellátás-biztonságát. Korábban Robert Fico szlovák miniszterelnök arról számolt be, hogy január 7-én Brüsszelben egyeztet az Európai Bizottság, a szlovák és az ukrán delegáció az Ukrajnán keresztül Szlovákiába irányuló gáztranzit leállítása ügyében. Az Európai Bizottság azonban lemondta a január 7-re tervezett tárgyalásokat az Ukrajnán áthaladó gáztranzitról, mert azokon nem lesznek ott az ukrán fél képviselői – közölte a szlovák kormányhivatal.
Robert Fico szlovák kormányfő korábban megerősítette, hogy a köztársaságban elegendő gáz áll rendelkezésre belföldi fogyasztásra, és a szlovák háztartások ára 2025-ben sem emelkedik, az ország veszteségei elsősorban azzal függnek össze, hogy az Ukrajnából érkező gázt nem tudják az Európai Unió más országaiba szállítani. A szlovák hatóságok korábban többször hangoztatták, hogy fenn kívánják tartani a lehetőséget, hogy területükön keresztül tovább szállítsák a gázt Nyugatra, hiszen a köztársaság évente mintegy 500 millió euró tranzitdíjat kap ezért.

Ausztria elsősorban Németország és Olaszország irányából érkező importtal igyekszik pótolni az ukrajnai tranzit megszűnése nyomán kiesett földgázmennyiséget. Szlovákia a nyugatról történő import mellett Magyarország felől juthat alternatív földgázforrásokhoz, miután hazánk gázellátásának döntő részét már a Török Áramlat vezetéken szerzi be.

A Világgazdaság szerint nemzetközi összehasonlításban az európai havi termékár (TTF február) jelentősen, 2 euróval haladja meg az ázsiai árszintet, közel ötször magasabb az amerikainál.
A napi árak a december végi szinthez képest 2-2,3 euróval nőttek, azonban a régió meghatározó és az ukrán útvonal kiesése miatt kritikusan érintett piacán, a CEGH-en december végéhez képest nem alakult ki nagyobb prémium a többi piachoz képest. A TTF árához képest 1 euróval magasabb a CEGH, a német piac árszintjéhez képest prémium még csökkent is január 1. hetében.
A határidős árak dinamikusan emelkednek a december végi árszinttel összehasonlítva (TTF árak), 2025. szeptember végéig a havi árak 3-3,5 euróval nőttek, 2026 végéig 2-2,5 eurós a növekedés.

Eközben Oroszországnak nem fáj túlságosan az ukrajnai gáztranzit vége, rekordtempóban áramlik az orosz LNG az EU-ba. Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök elvesztette az ukrán területen keresztül történő gázeladásból származó bevétel egy részét, Oroszországnak vannak alternatívái a nyersanyag exportjára, amelyek megvédhetik az országot a súlyos gazdasági hatásoktól. Például azt tervezi, hogy tíz éven belül megháromszorozza a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportját, annak ellenére, hogy a nyugati országok szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben Ukrajna inváziója miatt - írta hétfőn a Bloomberg. Valószínűleg a gázvezetéken keresztüli gázexport sem okoz majd gondot, mert Oroszország más érdekelt felekhez, például Kínához irányíthatja majd az exportot.

Szlovákia, az Európai Unió (EU) és Ukrajna képviselőiből álló szakértői csoport jön létre az ukrajnai gáztranzit lehetséges megújításának ügyében, ám ha annak igyekezete nem vezet eredményre, Szlovákia válaszintézkedéseket foganatosít Ukrajnával szemben, többek között érvényesítheti vétójogát az uniós döntéshozatalban – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök a gáztranzit ügyében Brüsszelben csütörtökön tartott tárgyalás után.

A TASR szlovák hírügynökség jelentése szerint Robert Fico „konstruktívnak” minősítette az Európai Bizottság (EB) képviselőivel a gáztranzit ügyében lezajlott tárgyalást. A szlovák kormányfő szerint „a helyzet komolyságát Dan Jörgensen, az unió biztosa is tudatosította”, s ezért az EB-nek is érdekében áll, hogy minél előbb megoldás születhessen a problémára.

Robert Fico ugyanakkor rámutatott: amennyiben bebizonyosodik, hogy ez az igyekezet nem vezet eredményre akkor Szlovákia válaszintézkedéseket foganatosít Ukrajnával szemben.

A lehetséges válaszintézkedések között említette, hogy Pozsony leállít minden Ukrajnának juttatott humanitárius segítséget, csökkenti vagy teljesen megvonja a Szlovákiában tartózkodó ukrajnai menekülteknek nyújtott segélyt, leállítja a villamosáram-szállítást Ukrajnába, vagy az uniós döntéshozatalban, például az Európai Tanácsban is érvényesítheti vétójogát.

A találkozóról, amelyen szlovák részről részt vett Denisa Saková gazdasági miniszter is, Brüsszelben kiadott közlemény szerint az Európai Bizottság és Szlovákia megállapodott egy magas szintű munkacsoport felállításában, amely nyomon követi az ukrajnai gáztranzit január elsejei leállítását követő helyzet alakulását. A létrehozni tervezett munkacsoport a gáztranzit leállítását követő helyzet közös értékelése alapján számba veszi a lehetőségeket, és megvizsgálja, miként tud az Európai Unió segítséget nyújtani – áll Robert Fico és Dan Jorgensen energiaügyekért felelős uniós biztos közös nyilatkozatában.

„Jó és nyílt megbeszélést folytattunk az energetikai helyzetről és az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitja befejezésének tágabb vonatkozásairól” – fogalmaztak a politikusok a közleményben. Közölték, hogy továbbra is szoros kapcsolatban maradva vitatják meg a vonatkozó kérdéseket politikai és technikai szinten egyaránt Szlovákia és az Európai Bizottság között.

Robert Fico már korábban– az EU központi intézményeinek vezetőihez címzett nyílt levelében – arról írt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyoldalú döntése az orosz gáz tranzitjának leállításáról sok tízmilliárd eurós veszteséget okoz az Európai Uniónak, ennek „csendes” elfogadása pedig helytelen, feszültségekhez és válaszintézkedésekhez vezet majd.

Robert Fico az ukrajnai gáztranzit leállításával összefüggésben már újévi beszédében megismételte azt a korábban tett kijelentését is miszerint továbbra is szuverén, „mind a négy égtáj irányába tekintő” politikát fog folytatni, kormánya külpolitikája pedig olyan aktív és a nemzetközi jog betartásán alapuló külpolitika lesz, amely nem avatkozik mások belügyeibe. „Főként a szlovák célokat és érdekeket fogjuk követni” – jelentette ki Robert Fico, aláhúzva: nem szeretné, hogy Szlovákia bárkinek is a szolgája legyen, a béke pedig a pozsonyi kormány érdekpiramisának csúcsán áll.

Robert Fico, újévi beszédében kormánya első évének tevékenységét értékelve és azt egy labdarúgó mérkőzéshez hasonlítva azt mondta: tudatosítani kell, hogy amennyiben nem sikerül kézben tartani a meccset, akkor az ellenfél mindent megtesz majd annak érdekében, hogy ez a csapat többet ne léphessen pályára. „És az egész úgynevezett demokratikus világ tapsolni fog nekik, mert az, amit most Romániában és Georgiában láthatunk – hogy nem tartják tiszteletben a választások eredményeit, ha az győz, akinek nem kellett volna – egy olyan módszer, amelynek használata rendszeressé és elfogadottá válik a kellemetlen politikusok és politikai pártok eltávolítására” – jelentette ki Robert Fico.