tóth gabi
Kijev még a tranzit miatt kieső bevételét is az EU-val fizetteti meg. Kilőttek a gázárak, még szerencse, hogy a magyarokat védi a rezsicsökkentés. Itt vannak a gázháború részletei.
Gázháború robbant ki Ukrajna és Szlovákia között, ugyanis 5 év után lejárt a Gazprom és az ukrán Naftogaz között 2019. december 30-án megkötött megállapodás a földgáz ukrán területen történő szállításáról, és a tranzitot Ukrajna nem hajlandó meghosszabbítani. A szállítások január 1-jén 8 órakor leálltak. A döntés legjobban Szlovákiának fáj, mert a jövőben sokkal drágábban jut az energiahordozóhoz, de az unió minden polgára többet fog fizetni az energiáért. A lakossági gázár Magyarországon a legalacsonyabb, mert itt védi a fogyasztókat a rezsicsökkentés.
Volodimir Zelenszkij gáztranzittal kapcsolatos döntése miatt Ukrajna is bevételektől esik el, ugyanis a tranzitdíj eddig befolyt az államkasszába, és Kijev már korábban jelezte, hogy ezt a veszteséget pótolni kell. Hogy honnan? Természetesen az EU-ból, amire Brüsszel természetesen hajlandó.
A szlovák miniszterelnök, Robert Fico hiába próbálta jobb belátásra bírni Zelenszkijt, az ukrán elnök Moszkva eddigi egyik legnagyobb vereségének nevezte az orosz földgáz ukrajnai tranzitjának leállítását. Fico számításai szerint az ukrán győzelem Szlovákiának évente 500 millió euró kárt okoz, az orosz gáz kiesése miatt pedig az uniós államoknak évi 60-70 milliárd euróval kellene többet fizetniük a magasabb gáz- és áramárak formájában – írja a Tagesschau.
Robert Fico azt is közölte, egyedül az Egyesült Államok fog profitálni Zelenszkij elnök döntéséből az Európába irányuló amerikai gázexport növekedése miatt. A szlovák kormányfő azt is bejelentette, hogy kész tárgyalni koalíciós partnereivel a válaszlépésekről, például Ukrajna áramellátásának leállításáról, valamint a Szlovákiába menekült ukrán állampolgárok támogatásának korlátozásáról. Matúš Šutaj Eštok szlovák belügyminiszter csütörtökön azt mondta, a gáztranzit leállításával Ukrajna megfeledkezett a Szlovákia által nyújtott segítségről.
Zelenszkij gazdaságilag nehezen igazolható politikai döntést hozott Brüsszel támogatásával. A helyzet ugyanis az, hogy 2024-ben Oroszország volt az EU második legnagyobb gázbeszállítója Norvégia után, megelőzve a harmadik Egyesült Államokat – írja a Ria Novoszty a Bruegel elemző cég adatai alapján.
2024 utolsó földgázkereskedési napján az Ukrajnán keresztüli orosz gázszállítások közelgő leállása miatt a jövőbeli februári földgázszerződések (futures) ára 4,3 százalékkal emelkedett december 30-án. A Bloomberg elemzői számoltak be arról, hogy a nagykereskedelmi árak 51 euró/megawattórás áron elérték a 2023 októberi legmagasabb szintet. A földgáz tőzsdei ára egy mmBtu-ért (millió brit hőegység) 3,70 eurónál zárt ugyanezen a napon. Ez pedig hatással van a megawattóránkénti árra. Csütörtök délután 3,50 euró volt egy mmBtu, vagyis enyhén esett az index. A kereskedés előtti naphoz képest a mínusz hét százalékos változás azonban megtévesztő. 2024 júliusában egy mmBtu ára körülbelül két euró volt. Szakértők szerint az európai kiskereskedők és fogyasztók már régen búcsút mondtak az ilyen mértékű áraknak. A földgáz átlagára 2025-ben lényegesen magasabb lesz, mint a 2024-es rekordár volt. Az úgynevezett jövőbeli szerződéseknél már megawattóránként tíz eurós növekedéssel számolnak, nehéz lehet a kiskereskedők számára a készletek feltöltése a következő télre.
A Global Risk vezető elemzője, Arne Lohmann Rasmussen szerint az LNG-ellátástól való függés tovább növekszik Európában, különösen Oroszországból és az Egyesült Államokból, és az LNG-árak is nőni fognak. A jövőben csak egyetlen szárazföldi útvonal lesz elérhető az orosz gáz, a Török Áramlaton keresztül. Az Orbán-kormány tehát jól döntött 2021-ben, hogy a magyar fogyasztók számára a földgáz jelentős része már ezen az útvonalon érkezzen.
A 2024-es utolsó EU-csúcs után Orbán Viktor Bulgáriába utazott. A miniszterelnök tárgyalásai után elmondta: az energiabiztonság szempontjából Magyarország most néhány hónapig viszonylag biztonságos helyzetben van, és együtt tud működni majd az új szófiai kormánnyal abban, hogy ezt a pozitív időszakot minél inkább meghosszabbítsák. A kormányfő kiemelte: a Magyarországra érkező nagyjából 9 milliárd köbméter földgázból 7 milliárd Bulgárián keresztül érkezik, és ebből adódóan Bulgária kulcsfontosságú szerepet játszik Magyarország biztonságában. Orbán Viktor elmondta: sikerült az amerikaiakkal elintézni, hogy a Gazprombankot érintő szankciókat három hónapra felfüggesztik, így ott a veszély elhárult, továbbá az oroszokkal is megállapodtak a gázszállítmányok kifizetésének alternatív módjáról. A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy fenn tudja tartani a rezsicsökkentést, amivel védi a magyar családokat.
Az Oroszországgal szembeni szankciókat illetően a magyar miniszterelnök felidézte: az Európai Unióban tanácskozásokat folytatnak erről, és január végéig kell döntésre jutni az ügyben. Addig meg kell vitatni és elemezni kell a helyzetet abból a szempontból, hogy milyen lépés lenne racionális, és mi lenne irracionális. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy meg kell-e várni az új amerikai elnök, Donald Trump beiktatását a Moszkva-ellenes szankciók ügyében, Orbán Viktor azt mondta: a döntést 27 uniós tagállamnak kell majd közösen meghozni. A kormányfő ebben a helyzetben „stratégiai türelmet” javasolna, vagyis, hogy nem kell elsietni semmit.
Gázhiánytól tartanak Németországban
A német Szövetségi Hálózati Ügynökség vezetője arra szólította fel a német háztartásokat és vállalkozásokat, hogy takarékoskodjanak a gázzal, különben hosszútávon gázhiány alakulhat ki az országban. A Der Spiegel című tekintélyes német lap arról ír, hogy az ügynökség elemzése szerint az ország az idei fűtési szezonban eddig lényegesen több gázt fogyasztott, mint tavaly. Az adatok szerint a teljes németországi gázfogyasztás 2024. októbere és decembere között az előző év azonos időszakához képest 5,8 százalékkal volt magasabb. Az iparban 9,1 százalékos fogyasztásnövekedést regisztráltak 2023-hoz képest.