Gázháború: kilőttek az árak, miután Zelenszkij leállította az orosz gázszállítást

Gázháború robbant ki Ukrajna és Szlovákia között, ugyanis 5 év után lejárt a Gazprom és az ukrán Naftogaz között 2019. december 30-án megkötött megállapodás a földgáz ukrán területen történő szállításáról, és a tranzitot Ukrajna nem hajlandó meghosszabbítani. A szállítások január 1-jén 8 órakor leálltak.  A döntés legjobban Szlovákiának fáj, mert a jövőben sokkal drágábban jut az energiahordozóhoz, de az unió minden polgára többet fog fizetni az energiáért. A lakossági gázár Magyarországon a legalacsonyabb, mert itt védi a fogyasztókat a rezsicsökkentés.

Gázháború miatt nőnek az energiaárak Európában

Volodimir Zelenszkij gáztranzittal kapcsolatos döntése miatt Ukrajna is bevételektől esik el, ugyanis a tranzitdíj eddig befolyt az államkasszába, és Kijev már korábban jelezte, hogy ezt a veszteséget pótolni kell. Hogy honnan? Természetesen az EU-ból, amire Brüsszel természetesen hajlandó.

A szlovák miniszterelnök, Robert Fico hiába próbálta jobb belátásra bírni Zelenszkijt, az ukrán elnök Moszkva eddigi egyik legnagyobb vereségének nevezte az orosz földgáz ukrajnai tranzitjának leállítását. Fico számításai szerint az ukrán győzelem Szlovákiának évente 500 millió euró kárt okoz, az orosz gáz kiesése miatt pedig az uniós államoknak évi 60-70 milliárd euróval kellene többet fizetniük a magasabb gáz- és áramárak formájában –  írja a Tagesschau. 
Robert Fico azt is közölte, egyedül az Egyesült Államok fog profitálni Zelenszkij elnök döntéséből az Európába irányuló amerikai gázexport növekedése miatt. A szlovák kormányfő azt is bejelentette, hogy kész tárgyalni koalíciós partnereivel a válaszlépésekről, például Ukrajna áramellátásának leállításáról, valamint a Szlovákiába menekült ukrán állampolgárok támogatásának korlátozásáról. Matúš Šutaj Eštok szlovák belügyminiszter csütörtökön azt mondta, a gáztranzit leállításával Ukrajna megfeledkezett a Szlovákia által nyújtott segítségről.

Politika döntés született, de még nőhet is az orosz gázexport

Zelenszkij gazdaságilag nehezen igazolható politikai döntést hozott Brüsszel támogatásával. A helyzet ugyanis az, hogy 2024-ben Oroszország volt az EU második legnagyobb gázbeszállítója Norvégia után, megelőzve a harmadik Egyesült Államokat – írja a Ria Novoszty a Bruegel elemző cég adatai alapján.

• Az EU összesen 297,9 milliárd köbméter gázt importált 2024-ben, ebből 54,45 köbmétert vásárolt Oroszországból. Ez 21 százalékkal több, mint az 2023-ban vásárolt mennyiség (45 milliárd köbméter).
• Az EU csak Norvégiától vásárolt több gázt, 93,3 milliárd köbmétert, szemben az egy évvel korábbi 90,3 milliárddal.
• Az Egyesült Államok gázszállításai tavaly csaknem 18 százalékkal, 51,3 milliárd köbméterre csökkentek, és ezzel a gázbeszállítók sorrendjében a harmadik helyre esett vissza.

A földgáz átlagára 2025-ben lényegesen magasabb lesz, mint a 2024-es rekordár volt

2024 utolsó földgázkereskedési napján az Ukrajnán keresztüli orosz gázszállítások közelgő leállása miatt a jövőbeli februári földgázszerződések (futures) ára 4,3 százalékkal emelkedett december 30-án. A Bloomberg elemzői számoltak be arról, hogy a nagykereskedelmi árak 51 euró/megawattórás áron elérték a 2023 októberi legmagasabb szintet. A földgáz tőzsdei ára egy mmBtu-ért (millió brit hőegység) 3,70 eurónál zárt ugyanezen a napon. Ez pedig hatással van a megawattóránkénti árra. Csütörtök délután 3,50 euró volt egy mmBtu, vagyis enyhén esett az index. A kereskedés előtti naphoz képest a mínusz hét százalékos változás azonban megtévesztő. 2024 júliusában egy mmBtu ára körülbelül két euró volt. Szakértők szerint az európai kiskereskedők és fogyasztók már régen búcsút mondtak az ilyen mértékű áraknak. A földgáz átlagára 2025-ben lényegesen magasabb lesz, mint a 2024-es rekordár volt. Az úgynevezett jövőbeli szerződéseknél már megawattóránként tíz eurós növekedéssel számolnak,  nehéz lehet a kiskereskedők számára a készletek feltöltése a következő télre.

A Global Risk vezető elemzője, Arne Lohmann Rasmussen szerint az LNG-ellátástól való függés tovább növekszik Európában, különösen Oroszországból és az Egyesült Államokból, és az LNG-árak is nőni fognak. A jövőben csak egyetlen szárazföldi útvonal lesz elérhető az orosz gáz, a Török Áramlaton keresztül. Az Orbán-kormány tehát jól döntött 2021-ben, hogy a magyar fogyasztók számára a földgáz jelentős része már ezen az útvonalon érkezzen.

 Magyarország most néhány hónapig viszonylag biztonságos helyzetben van

A 2024-es utolsó EU-csúcs után Orbán Viktor Bulgáriába utazott. A miniszterelnök tárgyalásai után elmondta: az energiabiztonság szempontjából Magyarország most néhány hónapig viszonylag biztonságos helyzetben van, és együtt tud működni majd az új szófiai kormánnyal abban, hogy ezt a pozitív időszakot minél inkább meghosszabbítsák. A kormányfő kiemelte: a Magyarországra érkező nagyjából 9 milliárd köbméter földgázból 7 milliárd Bulgárián keresztül érkezik, és ebből adódóan Bulgária kulcsfontosságú szerepet játszik Magyarország biztonságában. Orbán Viktor elmondta: sikerült az amerikaiakkal elintézni, hogy a Gazprombankot érintő szankciókat három hónapra felfüggesztik, így ott a veszély elhárult, továbbá az oroszokkal is megállapodtak a gázszállítmányok kifizetésének alternatív módjáról. A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy fenn tudja tartani a rezsicsökkentést, amivel védi a magyar családokat.

Az Oroszországgal szembeni szankciókat illetően a magyar miniszterelnök felidézte: az Európai Unióban tanácskozásokat folytatnak erről, és január végéig kell döntésre jutni az ügyben. Addig meg kell vitatni és elemezni kell a helyzetet abból a szempontból, hogy milyen lépés lenne racionális, és mi lenne irracionális. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy meg kell-e várni az új amerikai elnök, Donald Trump beiktatását a Moszkva-ellenes szankciók ügyében, Orbán Viktor azt mondta: a döntést 27 uniós tagállamnak kell majd közösen meghozni. A kormányfő ebben a helyzetben „stratégiai türelmet” javasolna, vagyis, hogy nem kell elsietni semmit.

A szlovák kormánykoalíció és kormány a jövő héten tárgyalja meg, hogy milyen válaszintézkedéseket hozzon az ukrajnai gáztranzit leállítására – jelentette be Robert Fico szlovák miniszterelnök a közösségimédia-profilján közzétett videóbejegyzésében.

A szlovák kormány küldöttsége a jövő hét kedden Brüsszelben készül tárgyalni az ukrajnai gáztranzit leállítását követően kialakult helyzetről, majd ezt követően Pozsonyban egyeztetni fog a hárompárti szlovák kormánykoalíció és összeül a kabinet is, hogy döntést hozzon arról, hogy milyen adekvát válaszintézkedéseket hoz majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „szabotázsakciójára”, arra, hogy az ukrán elnök leállította a gáztranzitot Szlovákiába – közölte Robert Fico.

Január elsején leállt az Ukrajna irányából érkező gáz szállítása a szlovák-ukrán határon lévő nagykaposi (Velké Kapusany) belépőpontnál, miután Kijev korábban közölte: nem hosszabbítja meg az orosz gáz ukrajnai tranzitjára vonatkozó szerződést, amely december 31-én éjfélkor lejárt.

A szlovák miniszterelnök bejelentése szerint Pozsony válaszintézkedései – a gáztranzit leállítására – az Ukrajnába történő áramexport leállítását, valamint a Szlovákia területén tartózkodó ukrán állampolgárok támogatásának korlátozását érinthetik.

„Szlovákia számára az egyetlen alternatíva a tranzit megújítása vagy olyan kompenzációs mechanizmusok keresése, amelyek helyettesítik a költségvetésben keletkező közel 500 millió eurós bevételi hiányt” – mondta Robert Fico, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte.

Robert Fico hangsúlyozta:

Volodimir Zelenszkij döntése a tranzitbevételek kiesése miatt évente 500 millió eurós közvetlen veszteséget okoz Szlovákiának, az Európai Unió tagállamainak pedig csak a gázárak növekedése következtében 60-70 milliárd eurós többletkiadást eredményez, miközben a döntés Oroszországnak gyakorlatilag semmilyen kárt nem okoz.

„Zelenszkij döntéséből csak az Amerikai Egyesült Államok profitál majd az Európába irányuló gázexport növekedése miatt” – jelentette ki Robert Fico.

Csehország segítséget ajánlott fel Szlovákiának, hogy az ország területén át földgázt importálhasson, miután Ukrajna január elsejével leállította az orosz földgáz szállítását területén keresztül Szlovákiába.

„Szlovákia a cseh ajánlatra egyelőre nem reagált” – közölte a cseh ipari és kereskedelmi minisztérium csütörtökön közleményben. Az ajánlatot Lukás Vlcek tárcavezető hétfőn levélben közölte szlovák hivatali kollégájával, Denisa Sakovával. A cseh miniszter a közszolgálati televíziónak csütörtökön azt mondta: Saková megköszönte a felajánlást, és hozzátette: a szlovák kormány mérlegelni fogja, hogy él-e vele. „Keleti szomszédunk egyelőre nem jelentkezett” – erősítette meg Vlcek, hozzátéve, hogy a „cseh ajánlat hosszú távra szól”.

„Amennyiben Pozsony úgy dönt, hogy él az ajánlattal, akkor a cseh állami tulajdonban lévő Net4Gas kész azonnal a szlovákok rendelkezésére bocsátani a kezelésében lévő gázvezetékeket”

– mondta Marek Vosahlík, a tárca szóvivője a Seznam.cz hírportál kérdése válaszolva.

Az állami kézben lévő szlovák gázipari cég, az SPP a Seznam.cz szerint közölte: aktívan használja az gázszállításra korábban megkötött szerződéseit, de részleteket nem mondott erről. Ondrej Sebesta, az SPP szóvivője nyilatkozatában ezzel kapcsolatban Szlovákia szempontjából fontosnak nevezte a Törökországon, Bulgárián, Szerbián és Magyarországon át vezető TürkStream (Török Áramlat) vezetéken keresztül történő gázszállítást.