tóth gabi
A szlovákok háborodtak fel leginkább.
A 2014. szeptember 2-án készült képen az Ukrajnából érkező gázvezeték határkioldó és kompresszorállomás berendezéseit láthatóak a kelet-szlovákiai Nagykapusán. (Fotó: TOMAS BENEDIKOVIĆ / AFP) Fotó: AFP
A Gazprom és az ukrán Naftogaz között 2019. december 30-án aláírt, a szomszédos ország területén keresztül történő orosz gázszállítás megszervezéséről szóló megállapodás ma lejárt – írja a RIA Novosztyi. Ezzel véget ért az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitja.
Az ukrán fél kifejezett elutasítása miatt a megállapodások meghosszabbítására vonatkozóan a Gazpromot megfosztották az Ukrajna területén keresztül történő tranzitgázszállítás technikai és jogi lehetőségétől
– hangsúlyozta az orosz vállalat.
Tavaly a Gazprom mintegy 15 milliárd köbméter üzemanyagot szállított ezen az útvonalon keresztül, ami az EU teljes fogyasztásának 4,5 százalékát tette ki. A múlt héten Volodimir Zelenszkij elutasította annak lehetőségét, hogy a tranzitmegállapodást akár harmadik országok vásárlásaival is meghosszabbítsák.
Az ellátás megszűnése esetén az európaiak számára az orosz vezetékes gáz egyetlen forrása a Balkán Áramlat marad, amely a Török Áramlatból kap üzemanyagot. Ez évente mintegy 14-15 milliárd köbméter gázt szállít Romániába, Görögországba, Észak-Macedóniába, Szerbiába, Bosznia-Hercegovinába és Magyarországra.
Az új helyzet aggasztó, és felháborított több kelet-európai országot, köztük Szlovákiát, amely azzal fenyegetőzik, hogy megtorlásképpen megszakítja Ukrajna áramellátását.
Nem hiszem, hogy ezt megtennék
– mondta German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter a Politicónak adott interjúban, azzal érvelve, hogy a lépés teljesen ellentétes lenne az uniós szabályokkal.
A történések hatására az európai gáz ára elérte a jelképes 50 eurós megawattóránkénti árat, ami több mint egy éve először fordult elő. Miközben a kontinens gázfüggősége az ukrajnai háború kitörése óta jelentősen csökkent, a kelet-európai államok továbbra is nagymértékben függnek Moszkvától, mutatott rá a BFMTV.
Ez az útvonal adja az Európának eladott orosz gáz csaknem egyharmadát
– magyarázza Phuc-Vinh Nguyen, a Jacques Delors Intézet Energia Központjának vezetője a BMFTV francia csatornán. A fennmaradó részt a Zörök Áramlat gázvezetéken és annak meghosszabbításán, a Balkán Áramlaton keresztül a Fekete-tenger alatt Bulgáriába, Szerbiába és Magyarországra szállítják, vagy cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmányokkal juttatják el.
A volt szovjet köztársaság szükségállapotot hirdetett, miután a Gazprommal folytatott tárgyalások megszakadtak. A Gazprom már az ukrajnai háború kitörése után leállította a szállítások nagy részét, és eddig csak az oroszbarát szeparatista Dnyeszteren túli régiót látta el.
„A Kreml ismét energetikai zsaroláshoz folyamodott, hogy befolyásolja a 2025-ös parlamenti választásokat” – reagált Maia Sandu novemberben megválasztott Európa-barát elnök.
A moldovai kormány drasztikus intézkedéseket jelentett be az áramfogyasztás csökkentésére, a középületek világításának és a liftek használatának korlátozásával, és a hiányzó villamos energiát a szomszédos Romániától kívánja megvásárolni.
Az Európai Unió viszont nem aggódik: az Ukrajnán keresztül évente áthaladó 14 milliárd köbméter gáz az összes gázimportjának csupán 5 százalékát teszi ki.
Az EU felkészült erre
– reagált a bizottság kedden az AFP-nek. Egy december közepén közzétett jelentésben Brüsszel úgy ítélte meg, hogy a gázszállítás leállításának hatása korlátozott.
Miután Ausztria decemberben úgy döntött, hogy felmondja a Gazprommal kötött hosszú távú szerződését, már csak Szlovákia érintett a gázszállítás megállapodásban. Amint arról korábban beszámoltunk, Robert Fico szlovák miniszterelnök az EU központi intézményeinek vezetőihez címzett nyílt levelében arra figyelmeztetett, hogy Volodimir Zelenszkij egyoldalú döntése az orosz gáz tranzitjának leállításáról sok tíz milliárd eurós veszteséget okoz az Európai Uniónak, ezért annak elfogadása helytelen.
Robert Fico szlovák miniszterelnök. Fotó: AGIF via AFP
A szlovák miniszterelnök az Európai Tanács elnökéhez és az Európai Bizottság (EB) elnökéhez címzett levelében az ukrán elnök egyoldalú döntésének az EU-ra gyakorolt negatív hatásait részletezte, arra szólítva fel az uniós vezetőket, hogy sürgősen szánjanak rendkívüli figyelmet a döntés miatt előállt példátlan helyzetnek.
A TASR szlovák közszolgálati hírügynökség által teljes terjedelmében is megjelentetett levélben Robert Fico a döntés egyoldalúságát hangsúlyozta, kiemelve: az EB idén decemberben a szlovák miniszterelnök-helyettesnek is eljuttatott levelében egyértelműen megállapította, hogy nincs olyan uniós jogszabály, amely tiltaná az orosz gáz tranzitjáról szóló szerződés megkötését.
Az ukrán elnök döntésével kapcsolatban Fico rámutatott: ukrán partnereinek a szlovák fél ajánlatot tett nem orosz gáz szállítását előirányozva is, de Volodimir Zelenszkij ezt is elutasította.
Robert Fico megkérdőjelezhetetlennek nevezte, hogy az ukrán elnök döntése rendkívül negatív hatással lesz majd az uniós tagországok versenyképességére.
A szlovák miniszterelnök a szlovák gázműveknek (SPP) a pozsonyi kormány által kikért hatástanulmányára hivatkozva azt írta: az ukrán gáztranzit leállítása 10-12 euróval emeli a gáz megawattórára számolt árát az irányadó holland és német tőzsdéken.
Ez, számításaik szerint, az uniós tagországok számára közvetlen módon 40-50 milliárd eurós többletkiadást jelent majd éves szinten, az elektromos áram árára gyakorolt másodlagos hatásként pedig további 60-70 milliárd eurót. Megjegyezte: amennyiben az ukrán gáztranzit folytatódna, az Oroszországnak becslések szerint legfeljebb kétmilliárd eurót bevételt hoz ugyanilyen időszak alatt.
Robert Fico a levelében kiemelte: nem ismert számára, hogy az Európai Bizottságnak az üggyel kapcsolatban eddig tanúsított „felületes” hozzáállása a vonatkozó elemzések elvégzésének hiányából vagy abból ered, hogy az ügyről csak ideológiai szempontok mentén döntöttek, de az biztos – húzta alá –, hogy alulértékelték az ukrán elnök döntésének az európai gazdaságokra gyakorolt hatását.
A szlovák kormányfő leszögezte: az ukrán elnök egyoldalú döntésének csendes elfogadása irracionális és helytelen lenne, s az feszültséghez és válaszintézkedésekhez vezet majd. Hozzátette: meggyőződése, hogy az EU teljes lakosságának az az érdeke, hogy Ukrajna európai támogatására racionálisan és nem pedig önpusztító és az EU-t rendkívül megkárosító gesztusok formájában kerüljön sor.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Robert Fico szlovák miniszterelnök még- karácsony előtt - megvitatták az energetikai kérdéseket és az országok kétoldalú kapcsolatait – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a TASZSZ hírügynökség közlése szerint.
Beszéltek az energetikai ügyekről, a gázkérdésekről, meglehetősen részletes megbeszélés zajlott (...) Sikerült a kétoldalú kapcsolatokról is beszélniük, amelyek jelentősen megsérültek Szlovákia előző vezetésének intézkedései miatt
– jegyezte meg a Kreml képviselője.
Peszkov hozzátette, hogy Putyin és Fico között az ukrajnai helyzetről is folyt beszélgetés. Elmondása szerint az orosz vezető ismertette a szlovák kormányfővel a harctéri helyzetről alkotott véleményét.
Robert Fico szlovák miniszterelnök Facebook-bejegyzésben számolt be arról, hogy Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A bejegyzésben hangsúlyozza független külpolitikáját. Kiemeli, hogy az EU vezetőit már pénteken tájékoztatta utazásáról és annak céljáról.
A találkozó oka, Fico szerint, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reakciója volt. Zelenszkij korábban jelezte, hogy ellenez minden gáztranzitot Ukrajnán keresztül Szlovákia felé. Ezen felül Zelenszkij az orosz atomprogram elleni szankciókat is támogatja. Fico szerint ezek a nézetek gazdaságilag károsítják Szlovákiát és veszélyeztetik az ország atomerőműveiben történő áramtermelést, ami elfogadhatatlan.
Putyin állítólag megerősítette Oroszország hajlandóságát a további gázszállításra Nyugat-Európába és Szlovákiába is.
Fico és Putyin hosszú beszélgetést folytattak az ukrajnai háborús helyzetről, a gyors békekötés lehetőségeiről, valamint a Szlovákia és Oroszország közötti kapcsolatok normalizálásáról.