A Szentatya vasárnap ott lesz a Szent Péter téren!

A szentszéki sajtóközpont bejelentette, hogy a betegsége után lábadozó Ferenc pápa húsvét vasárnap jelen kíván lenni a Szent Péter téren az ünnepi misét követő Urbi et Orbi áldáson – számolt be az MTI.

A Szentszék szombat délután közölte a húsvéti mise rendjét, amelyben Ferenc pápa jelenléte fel van tüntetve a szertartást követő Urbi et Orbi áldáskor. A szentszéki sajtóközpont kiegészítése szerint

az egyházfő jelen kíván lenni a Róma városához és az egész világhoz intézett latin nyelvű áldáson, amelyet a pápa húsvét vasárnap délben oszt a hagyományos ünnepi üzenet elhangzása után.

Vasárnap délelőtt Angelo Comastri bíboros, a Szent Péter-bazilika nyugalmazott főpapja mutatja be a Szent Péter téren az ünnepi misét. A hagyomány szerint délben a pápa a bazilika központi lodzsájáról mondja el húsvéti beszédét, amelynek állandó témája a béke, majd latinul Urbi et Orbi áldást ad.

A Vatikántól származó információk szerint a pápa beszédét más fogja felolvasni, de Ferenc pápa mondhatja el az áldás bevezető sorait a Szent Péter téri szabadtéri oltárnál.

A Szent Péter térre több tízezres tömeget várnak – hívőket és turistákat –, akik Ferenc pápát akarják látni és hallani.

A pápa március 23-án távozott a Gemelli kórházból. A nagyhéten a bíborosi testület általa kijelölt tagjai vezették a szertartásokat. Ferenc pápa egyedül virágvasárnap jelent meg a Szent Péter téren rövid időre, valamint nagycsütörtök délután a Vatikánhoz közeli Regina Coeli börtönt kereste fel, ahol rabokkal találkozott.

Szombat este a Szent Péter-bazilikában tartják a virrasztást Giovanni Battista Re, a bíborosi testület dékánja vezetésével. A vigília a Szent Péter-bazilika előcsarnokából indul, ahol megáldják a tüzet, majd előkészítik a húsvéti gyertyát, vagyis keresztet vésnek bele, az alfa és az ómega görög betűt és az idei évszámot. Azt követően a gyertyát meggyújtják.

Papok és hívők a bazilika főhajóján az oltárig haladnak. A hívőkkel teli Szent Péter-bazilika teljes csendben és sötétben lesz, csak a jelen levők kezében tartott levő gyertyák világítják meg. Amikor felkapcsolják a fényeket, megszólalnak a bazilika harangjai, és visszaindulnak Rómából a világ templomaiba, amelyek az utóbbi három napban némák voltak. A szertartáson három felnőttet, két olaszt és egy albánt a keresztség szentségében részesítenek.

Ferenc pápa a Vatikánhoz közeli Regina Coeli börtönbe látogatott el nagycsütörtök délután, ahol rabokkal találkozott, majd nagyon röviden újságíróknak is nyilatkozott – írja az MTI.

Ferenc pápát érkezésekor és távozásakor a börtön ablakain keresztül a rabok kiáltásai kísérték, amit az épület körüli római utcákban is jól lehetett hallani. A pápa nevét skandálták, és azt is kiabálták, hogy „Szabadság, szabadság!”. Az egyházfő a megszokott fehér színű járművel érkezett a Vatikántól öt percre levő börtönbe, ahol Claudia Clementi igazgatónő, a börtönőrök és más személyzet képviselői fogadták. Ferenc pápa közel hetven elítélttel találkozott a börtön udvarán. A pápa látogatása – szeles, esős időben – fél óráig tartott. Távozáskor az autóablakon keresztül Ferenc pápa a TV2000 katolikus televíziónak elmondta, egészségi állapota szerint éli meg az idei húsvétot.

„Minden egyes alkalommal, amikor ilyen helyre lépek be, felteszem a kérdést, hogy miért ők, és miért nem én”

– tette hozzá.

Ferenc pápa utoljára 2018-ban kereste fel a Regina Coeli (Mennyek királynője) börtönt, akkor is nagycsütörtökön, amikor tizenkét elítéltnek megmosta a lábát, Jézus és tanítványainak utolsó vacsoráját idézve fel. Elődeivel ellentétben Ferenc pápa nem paptársainak lábát szokta megmosni, hanem megválasztása óta eddig minden évben más helyszínt keresett fel. Kivételt egyedül a koronavírus-pandémia időszaka jelentett.

A Regina Coeli az olasz főváros egyik legrégebbi börtöne: a valamivel több mint hatszázhúsz férőhelyen tavaly decemberben több mint ezer rabot őriztek. A pápa az utóbbi tizenkét évben nagycsütörtökön járt kórházban, idősotthonban, migránsközpontban, de legtöbbször börtönben: 2015-ben a római Rebibbia börtönben, 2017-ben Paliano börtönében, 2018-ban a Regina Coeliben, 2019-ben Velletri börtönében, 2022-ben pedig a kikötőváros Civitavecchia börtönébe látogatott. 2013-ban és 2023-ban a fiatalkorúaknak fenntartott Casal del Marmo börtönében, tavaly pedig a Rebibbia női szárnyán mosta meg tizenkét rab lábát.

Ferenc pápa tavaly december 26-án a jubileumi szentév kezdetén a Rebibbia börtönben egy úgynevezett szent kaput is megnyitott. Az utolsó vacsorát idéző misét a Szent Péter-bazilikában Mauro Gambetti bíboros, a bazilika főpapja vezette.

Jézus keresztútjával a mai világban is naponta szembetalálkozunk Ferenc pápa meditációi szerint, amelyek szövegét a római Colosseumnál felelevenedő stációkon olvassák fel péntek este – számolt be az MTI.

A Vatikán szokás szerint előre közölte a nagypénteki keresztutat kísérő elmélkedéseket. A szöveget tavalyhoz hasonlóan idén is Ferenc pápa írta.

A kálvária útjával mostani utcáinkon is szembesülünk minden nap

–írta az egyházfő a bevezetőben. Úgy vélte, a mai világban minden számítás szerint történik, és az emberek rabjai saját szerepüknek, amelyből „nem akarnak kilépni, mivel terhes számukra az irányváltás”.

Az igazi köteléknek, az igazi szeretetnek ára van, és felelősséget követel, de az emberek fejvesztve menekülnek a felelősség elől, így világunkban „az egoizmusnak nagyobb a súlya, mint a keresztnek, a közöny nagyobb, mint az egymás közötti megosztás” – írta a pápa, aki azt is kiemelte: az élet bukások és újrakezdések sorozata, hiszen az ember nem hibátlanul működő gép, hanem egyedi teremtmény. „A bukással szemben van, aki zavarba jön, tévedhetetlenséget mutat, van, aki eltitkolja bukásait, és nem bocsátja meg másokét” – tette hozzá az egyházfő.

Embertelen világ közelít

Ferenc pápa embertelennek minősítette azt a gazdasági modellt, amelyben „kilencvenkilenc többet ér egynél”, azt a világot, amely számítások és algoritmusok szerint működik, hideg logikát és könyörtelen érdekeket követ, amelyben az emberek csupán számok.

„Isten gazdasága nem gyilkol, nem selejtez” – szögezte le, hozzátéve, hogy az emberek most „megállás nélkül” élnek, üresjáratban haladnak körbe-körbe, és ez az automatizmus elpusztítja a teremtett világot, kiöli a testvériséget. A pápa szerint lehet egész nap dolgozni,

de Isten nélkül az ember értelmét veszti, nem képes meglátni azokat, akikkel útja során találkozik, nem képes meghatódni, akármilyen hírt is hall a világból.

Ferenc pápa megjegyezte, az emberi együttélés sebzett, a világ darabokban áll, és tettetés helyett őszinte könnyekre lenne szüksége. „Vannak, akik még remélnek, és nem törődnek bele abba, hogy az igazságtalanság elkerülhetetlen” – hangoztatta a meditációkban Ferenc pápa.

A krisztusi szenvedést felidéző keresztút tizennégy stációja este negyed tíztől a római Colosseumtól az ókori amfiteátrummal szemközti Palatinus-dombig halad. A nagypénteki keresztutat Baldo Reina bíboros, a pápa római helynöke vezeti. Az első állomáson a bíboros fogja kézbe a keresztet, majd fiatalok, a Caritas katolikus humanitárius szervezet tagjai következnek. Utánuk egy család tagjai, a beteg zarándokokat kísérő Unitalsi szervezet képviselői, szerzetesek, oktatók, gyóntatók, fogyatékossággal élők, a jubileumi szentév önkéntesei, migránsok, egészségügyi dolgozók viszik majd a keresztet, az utolsó stáción pedig ismét Reina bíboros.

Minden állomáson a Ferenc pápa által írt meditációk egyik fejezetét olvassák fel.

Ferenc pápa nem lesz jelen, de tavaly sem vett részt személyesen a keresztúton. A rendkívüli biztonsági gyűrűvel körbevett Colosseumhoz több tízezer hívőt és turistát várnak.

A római keresztutat első alkalommal 1750-ben XIV. Benedek pápa helyezte a Colosseumhoz. Legközelebb 1959-ben XXIII. János pápa tartotta a via crucist az amfiteátrumnál, majd 1965-től VI. Pál tette minden évben megismétlődő hagyománnyá. Nemzetközi közvetítéssel 1977 óta sugározzák a televíziók, és ma már interneten is követhető. A péntek délutáni liturgiát a Szent Péter-bazilikában Claudio Gugerotti bíboros, a Keleti Egyházak Dikasztériuma prefektusa vezette.