Brüsszel korrupciós botrányait, hatalmi visszaéléseit vizsgálná ki a Patrióták EP-csoport

A brüsszeli törvényhozók követelik, hogy Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke függesszen fel minden olyan képviselőt, akit a Huawei megvesztegetési botrányban való érintettséggel gyanúsítanak – áll a 28 EP-képviselő által aláírt és a Politico által látott levélben.

– írták a szocialisták és demokraták, a Renew Europe, a Zöldek és A Baloldal törvényhozói.

Eddig négy embert vádoltak meg korrupció és bűnszervezet vádjával Brüsszelben a Huawei kínai technológiai óriáscég állítólagos korrupciós kampányának részeként.

A rendőrség  razziát is tartott a parlamenti asszisztensek irodáiban. Egyetlen képviselői irodát sem kutattak át, de korábbi médiajelentések szerint a belga hatóságok egy tucat jelenlegi és volt törvényhozó ellen folytatnak vizsgálatot.

A levél szerint az érintett EP-képviselők a vádak ellenére nemcsak az Európai Parlamentben, hanem több

• digitális politikával, kiberbiztonsággal és távközléssel,
• a Kínával folytatott kereskedelemmel,
• valamint a külföldi beavatkozással foglalkozó bizottságnak is a tagjai.

További jelenlétük így óriási problémát jelenthet a parlament számára, amely még mindig nem mosta le magáról a két évvel ezelőtti botrány mocskát.

Brüsszel nem tanult a Katargate-ből

A 2022-es korrupciós botrány során a belga hatóságok egy nagyszabású razzia alkalmával több EP-hez közeli gyanúsítottat is letartóztattak, irodáikban és lakhelyükön pedig több millió eurónyi készpénzt és gyanús dokumentumokat foglaltak le.

A vizsgálat során kiderült, hogy a katari, marokkói és mauritániai kormány többek között az EP-alelnökét, Eva Kailit és más uniós tisztviselőket is megvesztegettek, mivel nagyobb befolyást akartak szerezni az európai törvényhozásban.

Az ügy következtében az intézmény egy sor korrupcióellenes reformot hozott, hogy megakadályozza a hasonló visszaéléseket. Két évvel később azonban az EP újra botrányba keveredett.

– írta Metsola a válaszában, amelyben kifejtette, hogy a belga ügyészek és a parlamenti vizsgálóbizottság mindent megtesz a korrupció felszámolásáért.

Az érintett EP-képviselők felfüggesztésére azonban nem tett ígéretet, és a személyazonosságukat sem fedte fel.

Brüsszel botrányai célkeresztbe kerülnek, miután a Patrióták EP-csoport vizsgálóbizottság felállítását kérte az Európai Parlamentben az uniós intézményeken belüli korrupció és más hatalmi visszaélések ellen. Például az Európai Számvevőszék a napokban közölte a civil szervezetek (NGO) uniós támogatásáról szóló jelentését. Ebben az áll, hogy európai civil szervezetek 2021 és 2023 között bő 7 milliárd eurós uniós támogatást kaptak, de ez a finanszírozás nem átlátható és elszámoltatható.

Brüsszel botrányait, hatalmi visszaéléseket vizsgálnák

A patrióták szerint egy ilyen vizsgálat célja a civil szervezeteket érintő finanszírozási botrányok és magas szintű korrupciós hálózatok feltárása lenne. Az EU Számvevőszék (ECA) közelmúltbeli ítélete kimondta, hogy Brüsszel évek óta súlyosan megsérti saját átláthatósági normáit, ami „gyakorlatilag lehetetlenné teszi az elszámoltathatóságot a meglévő struktúrákon belül”. Ilyenek például a korábbi
külföldi beavatkozások:

• a Qatargate vagy a Huaweigate botrányai; 
• a közös COVID-oltóanyag-beszerzést ( Pfizergate ) érintő korrupció;
• és az EU-tisztviselőket érintő vesztegetés, pénzmosás és korrupció egyéb esetei. 

A bizottságnak joga lenne tanúkat idézni (beleértve a jelenlegi és volt uniós tisztviselőket), minősített dokumentumokat kérni és felülvizsgálni, együttműködni a nemzeti és nemzetközi bűnüldöző szervekkel, valamint szükség esetén meghallgatásokat és tényfeltáró küldetéseket folytatni.

Az Európai Parlamentet és kínai Huawei vállalatot érintő, március 13-án kirobban korrupciós üggyel kapcsolatban a belga ügyészség négy ember ellen vádat emelt korrupció és bűnszervezetben való részvétel, egy ember ellen pedig pénzmosás gyanújával – tájékoztatott a brüsszeli ügyészség közlését ismertetve a The Brussels Times hírportál.

A belga rendőrség megvesztegetés, hamisítás, pénzmosás és bűnszervezetben való részvétel gyanújával tartott házkutatást Belgiumban és Portugáliában március 13-án egy, az Európai Parlamentet érintő újabb korrupciós ügyben a Huawei brüsszeli irodájában és lobbistáinak lakásában.

Az ügyészség keddi közleményben azt írta, a vádemelésben érintett öt ember közül négy előzetes letartóztatását meghosszabbították, az ötödik gyanúsítottat feltételek mellett szabadon engedték. Hozzátették, szerdán házkutatást tartanak az Európai Parlamentben.

Az ügyészség szerint a lobbisták bűncselekményeket követhettek el azzal, hogy be nem jelentett nagy összegű készpénzes kifizetésekkel és nagy értékű ajándékokkal megvesztegették a törvényhozókat. „A vesztegetéseket feltehetően rendszeresen és nagyon diszkréten, 2021-től napjainkig és különféle formában folytatták” – fogalmaztak.

A gyanú szerint a lobbisták be nem jelentett nagy összegű készpénzes kifizetésekkel és nagy értékű ajándékokkal érték el a politikusok befolyásolását. A kifizetések egy részét üzleti kiadásoknak álcázhatták, és bizonyos esetekben harmadik félen keresztül intézték.

Újabb brüsszeli korrupciós botrány

Az ügy mintegy két évvel a Katargate néven ismertté vált, az brüsszeli korrupciós botrány után robbant ki, amelyben a gyanú szerint Katar és Marokkó próbálta befolyásolni az Európai Parlament döntéshozatalát.

A 2022 decemberében ismertté vált vizsgálat során többeket letartóztattak Brüsszelben, köztük Eva Kailit, az EP görög szocialista alelnökét és Pier Antonio Panzeri volt olasz szocialista EP-képviselőt, és jelentős mennyiségű készpénzt foglaltak le egyebek mellett Panzeri és Kaili otthonában.

A változás érdekében Magyarország az uniós korrupció elleni küzdelem élére állt, az elkövetkező időszak kérdése, hogy kialakul-e a patrióta többség az EU intézményeinek számonkérése mellett, vagy a brüsszeli elit továbbra is úgy folytatja öncélú hatalmi játszmáját, mintha mi sem történt volna – írja a XXI. Század Intézet elemzése, melyben Petri Bernadett, az intézet kutatója azt vizsgálja, hogyan használt fel Brüsszel álcivil szervezeteket saját érdekében, és hogyan próbál Magyarország fellépni ezen gyakorlatok ellen.

A modern üvegépület a brüsszeli európai negyed része, és központként szolgál a látogatók számára, akik megismerhetik az Európai Unió törvényhozó testületét Fotó: Michael Nguyen Forrás: NurPhoto/AFP

Néhány hónapja derült fény arra az esetre, hogy az Európai Bizottság titkos szerződéseken keresztül több tízmillió euróval pénzelt NGO-kat annak érdekében, hogy a bizottság számára kedvező álláspontot képviseljenek az egyes előterjesztésekről szóló vitákban és minél több európai parlamenti képviselőt, valamint tagállamot győzzenek meg a bizottság álláspontjának helyességéről, elsősorban zöldpolitikai ügyekben, írja cikkében a XXI. Század Intézet. 

Az ügy főszereplője a Magyarországot is folyamatosan támadó Frans Timmermans korábbi európai bizottsági alelnök volt. A botrányban érintett szervezetek gyakorlatilag az Európai Bizottság fizetett lobbistáiként és aktivistáiként jártak el – mindezt az európai adófizetők pénzéből.

A méregzöld politikai lobbiért fizetett álcivilek esete szemmel láthatóan csak a jéghegy csúcsa

Guy Verhofstadt „civil” mozgalma egymaga hatmilliárdos összeget kapott az uniós programokból. Van olyan bizottsági főigazgatóság, amely egymaga 2900 NGO-támogatási szerződést köthetett. Eközben az Európai Bizottság a „jogok és értékek” program keretében elkülönített csaknem kétmilliárd euró összegű forrás jelentős részét saját propagandájának megerősítésére fordítja, ahol az eltérő nézeteket álhírként bélyegzik meg és elhallgattatják. A közlekedési, energetikai, digitális és távközlési projektek infrastrukturális beruházásait célzó Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből és a Digitális Európa programból a konzervatív véleményeket támadó európai „dezinformációs kampányokat” támogat a bizottság Magyarországon, míg a kutatás-fejlesztés és innováció támogatása érdekében létrejött Horizon programból pedig bőségesen jut pénz „a transz befogadás elleni kihívások megoldására” és „a queer politika támogatására” is.

Költségvetési önellenőrzés az EU-ban: kecskére káposztát

Az elmúlt évtizedek gyakorlata, a brüsszeli korrupciós botrány és egyéb visszaélések ismeretében jogos a kijelentés: „kecskére káposztát” bízunk azzal, ha valódi ellenőrzést várunk az EU egyik intézményétől az uniós pénzügyek felett. Az Európai Számvevőszék még így is több alkalommal számonkérte az Európai Bizottságon a civil szervezetek finanszírozását. A számvevőszék becslései szerint a bizottság az EU költségvetésének 1,7 százalékát és az uniós fejlesztési alapok 6,8 százalékát civil szervezeteken keresztül hajtja végre. A 2014–2017 közötti időszakban a bizottság mintegy 11,3 milliárd eurónyi összeget adott a civil szervezetek kezelésbe, ennek ellenére azonban az így kezelt uniós források elköltése nem átlátható, mivel a bizottság nem követte nyomon megfelelően e szervezetek működését a programok végrehajtása tekintetében, különösen a nonprofit szervezetek határokon átnyúló tevékenysége során – olvasható az elemzésben.

Jogállamisági számonkérés kell az EU-intézményekkel szemben

Magyarország vezetésével a patrióta összefogás ennek élére állt, de újabban egyes néppárti politikusok is felszólalnak az ügyben. Monika Hohlmeier bajor néppárti képviselő például maga is kijelentette, hogy az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának is feltűntek a problémás szerződések, és még azt is hozzátette, hogy ezeket az uniós forrásokat nemcsak lobbizásra, perekre, politikai tiltakozásra költötték a nyertes NGO-k, de jutott pénz irodafelújításra is.