A migránskérdés furcsa szemszögből

Tavaly 244 ezer menedékkérelmet nyújtottak be Németországban – 27,9 százalékkal többet, mint 2021-ben! A legtöbben Szíriából és Afganisztánból érkeztek. Ausztriában pedig 2022-ben 100 ezer nem ukrajnai menekültet regisztráltak. A migránsok ellátása, elhelyezése pedig extravagáns intézkedésekre kényszeríti a német és osztrák önkormányzatokat. Korábban írtunk arról, hogy Regensburg közelében egy dunai luxushajón szállásolnak el 200 Szíriából és Iránból érkező embert. 

A helyzetet súlyosbítja, hogy az ukrajnai háború elől menekülőknek is fedél kell a fejük fölé. A müncheni kiállítási központban sátorvárost építettek az ukránoknak, másutt szupermarketet alakítottak át szállássá.

Nancy Faeser német szövetségi belügyminiszter menekültügyi csúcstalálkozóra hívta az önkormányzatokat, hogy megvitassák a teendőket. Szaporodnak a migránsok betelepítése elleni megmozdulások, politikai akciók. A legnagyobb visszhangot az váltotta ki, amikor kiderült, hogy egy 400 lakosú kisvárosba akarnak 500 migráns számára konténerszállást kialakítani. 

Van, ahol bezárt laktanyát nyitnak meg a menedékkérők előtt, de már az energiaválság vagy más okok miatt bezárt bordélyházak is új funkciót kapnak.

Alsó-Ausztria és Bécs kivételével egyetlen osztrák szövetségi állam sem teljesítette még a menedékkérők számára központilag meghatározott befogadási kvótát. Növekszik a rájuk nehezedő nyomás, és emiatt Stájerországban és Felső-Ausztriában a menedékkérőket egykori piroslámpás létesítményekben helyezik el.

A dél-stájerországi Weitendorfban az egykori Studio 6 Laufhausba már évekkel ezelőtt migránsok költöztek, a létesítmány üzemeltetője pedig havi 28 ezer eurót kapott 50 menekült étkezésére és szállására. A stájer Voitsberg kerületben lévő Stallhofenben is új menedékszállást nyitnának egy egykori bordélyban.

Az egykori Pyramide nevű linzi bordélyházat is menekültügyi központtá alakították át, és 26 közel-keleti fiatalember foglalta el a szobábat. De a bordély sok korábbi  ügyfele elégedetlen a helyzettel. Ez érthető is, hiszen az intézmény pár hónapja még azzal invitálta látogatóit, hogy

Egyre több menekült érkezik a Közel-Keletről Drezdába is, de mivel a szálláshelyek nagy része már foglalt, a város kétségbeesetten keresi az alternatívákat.  

Korábban egy eredetileg irodaháznak tervezett 20 szobás épületbe 25 nőnek kellett volna beköltöznie, hogy a kívülről unalmasnak tűnő házat a szerelem fényűző templomává változtassák. Az engedélyeket azonban nem sikerült megszerezni, és a frankfurti bordélyberuházó elállt az üzlettől. Most azonban újranyithatják az épületet, menekültszállásként.

Eközben a drezdai városháza is lázas szálláskersésbe kezdett. Ennek érdekében a szakirodák tárgyalásokat folytatnak a szállodaipar képviselőivel is. Megvizsgálják a városi tulajdonú ingatlanok hasznosítását és a magánlakások bérbevételét is, de a piac túlfűtött, már alig maradt ingyenes vagy megfizethető szálláslehetőség.

Súlyosbodik a brüsszeli migránsválság, a város utcáit ellepték az illegális bevándorlók ezrei, akik rögtönzött sátrakban alszanak.

A Euronews beszámolója szerint az utcán élő tömegek arra várnak, hogy regisztrálják őket a túlterhelt belga bevándorlási rendszerben. A bevándorlók zöme Afganisztánból, Szíriából és a Szaharától délre fekvő afrikai országokból érkezett.

Sokan még ételhez és tiszta zuhanyzóhoz sem jutnak könnyen. Ez messze van attól, amit általában az Európai Unió szívének szokás nevezni – írják.

A  lap szerint a menedékkérők problémái könnyen súlyosbodhatnak, mivel

az uniós vezetők többsége, köztük Alexander De Croo belga miniszterelnök már inkább arról beszél, hogy miként állíthatják meg az Európába érkező embereket, és nem azzal a foglalkozik, hogy segíthetnének a már itt lévőkön.

A jövőben nem maradhatnak Nagy-Britanniában a határt illegálisan átlépő menedékkérők, és a brit kormány számszerű kvótát állapít meg azok számára is, akik törvényesen kérhetnek brit menedékjogot – mondta kedden Suella Braverman brit belügyminiszter.

Braverman a londoni alsóházban terjesztette elő az illegális bevándorlás szabályozásáról összeállított új törvénytervezetet. A miniszter egyelőre nem fedte fel teljes részletességében a készülő új jogszabályt. Kijelentette ugyanakkor: a jelenlegi brit menedékjogi törvények alapján világszerte százmillióan lennének jogosultak arra, hogy Nagy-Britanniában menedékjogot kérjenek.

Suella Braverman elmondta azt is, hogy három év alatt 500 százalékkal emelkedett az európai kontinensről csónakokkal brit területre átkelni próbálók száma. Hozzátette: nagy többségük, a 2021-es adatok alapján 74 százalékuk 40 évnél fiatalabb felnőtt férfi, „aki elég tehetős ahhoz, hogy több ezer fontot fizessen a bűnszervezeteknek az átkelésért”.

A belügyminiszter hangsúlyozta: Nagy-Britannia mindig készen állt a valóban segítségre szorulók befogadására. Az elmúlt öt évben csaknem 500 ezren leltek menedékre Nagy-Britanniában, közülük 160 ezren Ukrajnából érkeztek.

Ugyanakkor 2018 óta hozzávetőleg 85 ezren, közülük csak tavaly 45 ezren keltek át illegálisan a kontinensről csónakokkal, és mindegyikük előzőleg több olyan biztonságos országot is érintett, ahol menedékjogot kérhettek volna – mondta keddi parlamenti felszólalásában a brit belügyminiszter.

Hozzátette: elszállásolásuk és ellátásuk napi hatmillió fontba (2,6 milliárd forintba) kerül. Suella Braverman szerint az illegális bevándorlás nem szűnik meg addig, amíg London nem hozza a világ tudomására, hogy akik törvénysértő módon lépik át a brit határt, azokat a hatóságok őrizetbe veszik és rövid úton eltávolítják Nagy-Britanniából.

Az új törvény pontosan erről intézkedik majd – tette hozzá a brit belügyminiszter.

Elmondta: a jogszabály felső számszerű korlátot is szab arra, hogy Nagy-Britanniában hány menekült telepedhet le azok közül, akik biztonságos és törvényes úton érkeznek. Braverman szerint ezt a kvótát a parlament határozza majd meg, összhangban azzal, hogy a helyhatóságok hány embernek tudnak elszállásolást, közszolgáltatásokat és támogatást nyújtani.

Felszólalása után nem sokkal a londoni belügyi tárca részleteket tett közzé a készülő törvényből. A fő pontok közé tartozik, hogy kötelező lesz mindazoknak a kitoloncolása, akik biztonságos országok érintésével illegálisan érkeznek Nagy-Britanniába, és a belügyminiszternek személyes hatásköre lesz arra, hogy e jogszabályi kötelemnek érvényt szerezzen.

Ez alól csak a kísérő nélkül érkező gyerekek mentesülnek: őket 18 éves koruk előtt nem lehet kitoloncolni.

A készülő törvény alapján ugyanakkor azoknak, akik illegálisan érkeznek Nagy-Britanniába, véglegesen megtiltják, hogy valaha is visszatérjenek, menedékjogi kérelmük pedig automatikusan, külön elbírálás nélkül érvénytelennek minősül.

Ha az illegális bevándorlók hazája biztonságos országnak számít, akkor oda kell visszatérniük, ha nem, akkor más, biztonságos országba kell menniük. A tervezet külön megemlíti a biztonságos áttelepítési célországok között a közép-afrikai Ruandát, amelynek kormányával London nemrég megállapodást kötött a Nagy-Britanniából kitoloncolt illegális bevándorlók befogadásáról.

Az olasz hatóságok nem késtek a mentéssel, a hajótragédiát az embercsempészek okozták – hangoztatta Matteo Piantedosi belügyminiszter parlamenti felszólalásában, melyben a sok halottat követelő calabriai hajószerencsétlenség részleteiről számolt be kedden.

Matteo Piantedosi elmondta, hogy a február 26-án történt balesetben hetvenketten vesztették életüket, és nyolcvanan élték túl a hajószerencsétlenséget.

A Törökországból indult csoportban afganisztáni, pakisztáni, szíriai, szomáliai és palesztin személyek voltak. Három hajótöröttet – török és pakisztáni állampolgárokat – emberkereskedőként azonosítottak, és őrizetbe vettek.

Egy korábban szintén letartóztatott férfiről kiderült, hogy nem tartozott az emberkereskedők közé.

A belügyminiszter információi szerint a hajó már kétszáz méterre volt a szárazföldtől, amikor az emberkereskedők meglátták a parti fényeket, és azt hitték, a rendőrség várja őket. Ezért a viharos tengeren hirtelen manővert hajtottak végre, amitől a hajó homokpadra futott és kettétört.

Matteo Piantedosi hangsúlyozta, hogy a sajtóban megjelent értesülésekkel ellentétben nem kaptak előzetes értesítést a bajbajutott hajóról a Frontex európai határ- és partvédelmi ügynökség járőrrepülőgépétől. Hozzátette: az olasz hatóságok az eddigi gyakorlat szerint mindent megtettek az emberéletek mentése érdekében. Elutasította az ellenzéki pártok vádjait, miszerint késleltették volna a mentési műveleteket.

A belügyi tárca vezetője úgy vélte, a Giorgia Meloni vezetésével októberben felállt kormány visszahelyezte a migrációt az olasz és európai politikai agenda középpontjába. Kifejtette,

a Meloni-kormány azon dolgozik, hogy véget vessen a calabriaihoz hasonló tragédiáknak.

Megjegyezte, hogy a migráció egyik fő mozgatóerejének az illegális bevándorlást működtető bűnszervezetek számítanak.

Mint hozzátette, belügyminisztersége alatt, október utolsó hetétől a hatóságok az Olaszországhoz tartozó úgynevezett kutatási és mentési tengeri övezetben (Search and Rescue, SAR-zóna) több mint négyszáz esetben léptek fel, és több mint 24 ezer embert mentettek.

Giorgia Meloni miniszterelnök bejelentette, hogy csütörtökön a baleset helyszínén, Steccato di Cutróban tartják a kormányülést. Szombaton ugyanott a baloldali pártok és szervezetek, szakszervezetek tartanak demonstrációt az emberéletek mentése mellett.

A migránsok száma az előrejelzések szerint ebben az évszázadban eléri majd az egymilliárdot. És hogy mindezért mi felelős? A tekintélyelvűség – fejtette ki Davosban Al Gore, az Egyesült Államok korábbi alelnöke, aki jelenleg klímaaktivistaként tekint önmagára.