Orbán Viktor: A kormány teljesíti a bizottság kéréseit

A magyar kormány teljesíti az Európai Bizottság kéréseit, de abból kell kiindulni, hogy mindig újabb és újabb kérések érkeznek majd – mondta Orbán Viktor miniszterelnök egy interjúban, amely hétfőn jelent meg a Budapester Zeitung című német nyelvű lap hírportálján.

A kormányfő a magyar-német kormányzati kapcsolatokról elmondta, hogy a német szövetségi kormány programját „egy világ választja el” a magyar kormány programjától, a német kormányt alkotó koalíció legnagyobb ereje, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) pedig „a legmagyarellenesebb párt Európában”.

Így „komoly erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy áthidalhassuk a két ország között egyre több területen meglévő különbségeket” – emelte ki Orbán Viktor.

A legnagyobb ellenzéki erőtől, a jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló, ugyancsak ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) pártról szólva kifejtette, hogy „az államközi kapcsolatok fontosabbak a pártok közötti kapcsolatoknál”, ezért „kénytelenek vagyunk feláldozni az AfD-vel való kapcsolatokat a lehető legjobb kormányközi kapcsolatok oltárán”, hiszen „a német demokrácia sajátossága, hogy ha lépéseket tennénk az AfD-vel kapcsolatban, az kihatással lenne a kormányközi kapcsolatokra”.

Hozzátette, hogy a CDU „magyar szempontból ma már baloldali párt”, és ugyanez érvényes a bajor CSU-ra is.

A magyar–német viszonnyal összefüggésben arról is szólt, hogy „Németország multikulturális társadalommá vált”, és „a magyar társadalom sokkal pluralistább, szabadabb és békésebb, mint a német társadalom”.

Mint mondta, Németországban „liberális hegemónia uralkodik”, vagyis „csak egy narratívának van helye a nyilvánosságban”, és „aki ettől eltér, az már nem létezik ezen nyilvánosság számára”, Magyarországon viszont „a közbeszéd pluralista struktúrájú”.

Aláhúzta: „Németországban, de általában Nyugat-Európában is kettős mércét alkalmaznak, amit mi, magyarok semmiképpen nem tűrünk”, ugyanakkor nincs értelme a Németországgal kialakult „politikai feszültség” fokozásának, mert „az együttműködés sokkal fontosabb”.

Arról is szólt, hogy „a következő 10–20 évben egyre több nyugat-európai fog hozzánk költözni, mert Magyarország egy biztonságos, keresztény és a hagyományokra büszke ország”. Hozzátette, hogy „az európai történelemben mindig nagy nyereség volt a befogadó országok számára, amikor Nyugatról érkeztek bevándorlók”, ezért Magyarország is szívesen látja a menekülteket, de csak ha nyugatról érkeznek.

Az ukrajnai háborúról szólva kifejtette: „Európa jelenleg úgy támogatja Ukrajnát, hogy a kontinens egy eszkalációs spirál irányába kényszerül”, és „ha nem állítjuk meg ezt a folyamatot, akkor mi magunk is háborúba kerülünk, bár ezt eddig nem akartuk”.

Mint mondta, „amit az EU most tesz, az teljesen tönkreteszi racionális és geopolitikai érdekeit”, a szankciókról szóló döntések „kizárólag erkölcsi és érzelmi alapon születtek”. Jelezte: Németország látogatása során is hiába kereste „a német energia- és szankciós politika racionális magját”.

Azokra a kérdésekre, hogy mit kellene tennie Európának, azt mondta, hogy „háborúkat gyenge államférfiak is kiválthatnak, de erősek kellenek a békefolyamat kezdeményezéséhez és a háborúk lezárásához”, így a német kormány remélhetőleg „előbb-utóbb belenő abba a szerepbe, amelyet Németországnak az európai súlya okán valójában be kellene töltenie”. Abban is lehet reménykedni, hogy visszatér Donald Trump volt amerikai elnök és Benjamin Netanjahu volt izraeli kormányfő.

Hozzátette:

A háború „nem ukrán-orosz tárgyalásokkal fog véget érni, ehhez amerikai-orosz tárgyalásokra is szükség van, amíg azonban a két félnek nem egyértelmű érdeke a béke, addig a háború folytatódni fog”.

Arról is szólt, hogy a kormány „tudatosan nem hánytorgatja fel” az ukrajnai magyar kisebbség és a jogaik elleni „támadásokat”, de ez „nem jelenti azt, hogy amnéziában szenvednénk”. A háború után a magyar kisebbség jogait is garantáló, átfogó megállapodást kell kötni a magyar–ukrán együttműködésről.

Az EU jövőbeli nemzetközi szerepéről kifejtette, hogy a biztonság- és védelempolitikában „több EU-ra van szükség”, a közösségnek „a saját szuverenitása érdekében sokkal többet kell tennie katonai téren”. A tagországoknak is több pénzt kell biztosítaniuk a fegyverkezésre és a védelemre, így az EU „akár be is tölthetné az Egyesült Államok kivonulása által felszabaduló geopolitikai teret”.

Az EU-s támogatások ügyéről kiemelte, hogy az uniós intézményeket „fegyverként használják” a kormány politikai ellenfelei, „büntetnek minket, és nyilvánvalóan az uniós pénzzel zsarolnak”, aminek „nincs jogalapja, ez egész egyszerűen zsarolás”.

Mint mondta, a kormány nem vitatkozni akar, hanem együttműködni, így „nincs bajunk” az Európai Bizottság által kért 17 pont végrehajtásával. „Mindet teljesíteni fogjuk. De lefogadom, hogy közvetlenül ezután lesz egy 18., egy 19., és így tovább” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: „abból indulok ki, hogy ezután mindig újabb és újabb kérések érkeznek majd”.

Kiemelte: „feltételezem, hogy az év végén felszabadítják a nekünk járó pénzt”, hiszen „teljes mértékben eleget teszünk minden technikai követelménynek”, így „hamarosan semmi okuk nem lesz arra, hogy hosszú ideig megtagadják tőlünk a forrásokat”.

„Nincs B terv, meg akarunk állapodni az unióval, és meg is fogunk” – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter. Hozzátette: amit hazánk vállalt, azt teljesíteni is fogja – írja a Világgazdaság.

Április vége óta érdemben nem növekszik a költségvetés hiánya, és a későbbiekben is jöhetnek javító intézkedések – jelentette ki egy keddi háttérbeszélgetésen Varga Mihály pénzügyminiszter. Emlékeztetett arra, hogy korábban a tárcáknál zárolásokat hajtottak végre, miközben felfüggesztettek bizonyos fejlesztéseket, és extraprofitadókat vetett ki a kormány, miközben a jövedéki adó is emelkedett.

Ezek mellett takarékos állami gazdálkodást írtak elő. Az utóbbi kapcsán a miniszter közölte, hogy a folyó kiadások – mint például a nyugdíjak, az állami bérek, a szociális juttatások – kifizetése zavartalan, de más összegek kifizetéséhez a pénzügyminiszter hozzájárulása szükséges. A tárcavezető úgy fogalmazott: a szerződéseket be kell tartani, ez nem kérdés. A beszállítókkal a tárcák tárgyalnak, ha kell.

Varga Mihály közölte: a kormány igyekszik tartani a 4,9 százalékos hiányt, de akad itt egy elszámolási kérdés. Hazánk 740 milliárd forint értékben extra gázkészletet halmoz fel, a vásárlás értéke 1,2 százalékkal növeli a hiányt. Az unió statisztikai hivatala úgy véli, a beszerzést be kell számolni a hiányba, emiatt az 6 százalék feletti lehet. Varga Mihály ugyanakkor azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy valamennyit majd értékesítenek ebből a tételből. „Akár ezzel együtt is 4,9 százalék lehet a hiány” – jegyezte meg.

„Nincs B terv: meg akarunk állapodni az unióval, és meg is fogunk” – vélekedett a miniszter, hozzátette: amit hazánk vállalt, azt teljesíteni is fogja. A fontos dátum ez ügyben november 19. Ennek kapcsán a miniszter megjegyezte: egy friss döntés szerint 701 millió eurót kap Magyarország, ez a harmadik legjobb mutatónak számít lakosság- és GDP-arányosan. Az összeg a fosszilis energia kiváltására használható fel.

A miniszter – maradva az uniónál és az energiaügyeknél – arról beszélt: a nagy trendeket Magyarország nem tudja befolyásolni. „A béke és a szankciók megváltoztatása hozhat fordulatot a helyzetben” – mondta Varga Mihály. Majd azzal folytatta: az energiaszankciók megváltoztatására, oldására van szükség. Az Európai Bizottság azonban láthatóan nem elégszik meg az eddigiekkel. Márciusban még arról volt szó, hogy nem lesz szankció az energiára. Aztán három hét múlva a szénre, újabb három hét múlva pedig az olajra vezetett be szankciót az EU. „A szankciós hevület erősen megérződik a tagállamok gazdaságán” – jegyezte meg a miniszter.

A miniszter a lakosság helyzetéről is beszélt. Elsőként azt említette meg, hogy a lakosság takarékoskodásba kezdett. Ez egyfelelől abból látszik, hogy a magánszemélyek is veszik az államkötvényeket: az elmúlt héten 470 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság, ebből 317 milliárd az inflációkövető új papírból fogyott. Nincs bizalmatlanság – húzta alá a miniszter, majd így folytatta: a lakosság ezzel hozzájárul ahhoz, hogy az állam finanszírozása stabil maradjon.

Másrészt a kiskereskedelmi forgalmi adatokban már mutatkozik visszaesés. A lakosság takarékoskodni kezdett – nyomatékosította Varga Mihály. Hozzátette: az infláció idén 14 százalék körül lehet, jövőre pedig 10 százalék feletti infláció valószínűsíthető.

„Nem kell túl pesszimistának lennünk” – folytatta a tárcavezető. Mint mondta, idén négy százalékkal nőhet a magyar gazdaság, jövőre azonban ennél jóval kisebb lehet a bővülés. „Azokkal a szakértőkkel értek egyet, akik nagyjából egyszázalékos növekedésre számítanak. 2024-ben lehet a bővülés újra három-négy százalék körüli” – fogalmazott a miniszter.

Az európai uniós tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek ülésén a tagállamok úgy döntöttek, hogy két hónappal, december 19-ig meghosszabbítják a kondicionalitási eljárásban lefektetett határidőt – közölte a magyar igazságügyi miniszter csütörtökön a közösségi oldalán.

Varga Judit a bejegyzésben a határidő meghosszabbításáról született döntést az Európai Bizottsággal való megállapodás érdekében hozott magyar vállalások szakmaiságával és hatékony megvalósításával magyarázta.
Azt írta: A kormány 17 vállalásban állapodott meg az Európai Bizottsággal, ezek döntő részéhez a szükséges törvényjavaslatokat előterjesztették, melyeket az Országgyűlés már el is fogadott.

A tárcavezető szerint a tagállamok döntése most lehetőséget ad arra, hogy a folyamat sikeresen lezáruljon. Ez nemcsak a törvények elfogadását és hatályba lépését jelenti, hanem a végrehajtásukat is, különös tekintettel az Integritás Hatóság felállítására.
Ez a kölcsönös tiszteleten alapuló, konstruktív párbeszéd eredménye – fogalmazott Varga Judit.