Trump békére kényszerítheti Ukrajnát

Donald Trump megválasztott amerikai elnök elnöki ciklusa alatt biztonsági garanciák nélküli békemegállapodásra kényszerítheti Ukrajnát, és enyhítheti az Oroszország elleni szankciókat is – írja a Financial Times, utalva arra, hogy hová vezethet a megválasztott amerikai elnök politikája.

Ami a Kínával való kapcsolatokat illeti, az újság úgy véli, hogy Trump enyhítheti a technológiai korlátozásokat és a vámokat, cserébe az amerikai áruk Kínába irányuló exportjáért. Trump állítólag azt is demonstrálhatná Pekingnek, hogy nem érdekli „Tajvan védelme”.

Korábban Trump azt mondta, hogy képes lenne elérni az ukrajnai konfliktus tárgyalásos rendezését. Trump többször is azt mondta, hogy képes lesz egy nap alatt megoldani az ukrajnai konfliktust. Az Orosz Föderáció úgy véli, hogy ez túlságosan összetett probléma egy ilyen egyszerű megoldáshoz.

Korábban az NBC Newsnak adott interjújában az amerikai elnökválasztást megnyerő Donald Trump azt mondta, hogy az új kormányzat alatt Kijev „valószínűleg” nem számíthat ugyanolyan mértékű segítségre Washingtontól, mint Joe Biden elnöksége idején.

Heves rakétatámadásokat indított Oroszország ukrán energetikai létesítmények ellen, és legkevesebb három ember megsebesült ezekben.

Reggel Ukrajna egész területén légiriadó volt érvényben, mert az ukrán légierő Kalibr típusú orosz robotrepülőgépek közeledését jelezte a Fekete-tenger felől, a harkivi hatóságok pedig több ballisztikus rakéta becsapódását jelezték a kelet-ukrajnai nagyvárosban.

Ihor Terehov harkivi polgármester a Telegramon közölte, hogy Harkiv súlyos rakétatámadás célpontja, és további ballisztikus rakéták tartanak a város ellen.

Oleg Szinyehubov, Harkiv megye közigazgatásának vezetője szerint az orosz hadsereg legalább hét rakétacsapást hajtott végre ellenük

A két vezető szerint a támadásban legkevesebb három ember megsebesült, és anyagi károk keletkeztek.

A Fekete-tenger felől támadó Kalibr robotrepülőgépek célpontjai Vinnyicja, Poltava, Kirovohrad és Cserkaszi megyék voltak.

Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról számolt be, hogy reggel óta ez a megye is heves orosz támadások célpontja, „az ellenség a megye elektromos hálózatát kíséreli meg megsemmisíteni”.

Az Ukrenerho állami áramszolgáltató ellátási korlátozásokat jelentett be ezek hatására.

A DTEK energiavállalat közölte, hogy a támadás célpontjai a hőerőművei voltak, és ezek berendezései „súlyosan megrongálódtak”. A vállalat közleménye szerint idén ez már a tizenharmadik súlyos támadás az ukrajnai energiahálózat ellen.

A legfrissebb adatok szerint a támadásoknak egy halottja és hat sebesültje van.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint az egyik rakéta átrepült a moldovai légtéren és bejutott a románba. „Ez azt támasztja alá, hogy Oroszország nemcsak Ukrajnát fenyegeti” – írta a külügyminiszter a X közösségi portálon.

A NATO-tagállam Románia védelmi minisztériuma ezzel szemben közleményében leszögezte, hogy az ország légvédelmi rendszere, amely a NATO rendszerének szerves része, nem észlelt rakétát a légterében.

Ukrajna NATO-tagsága elérhető, de a kijevi vezetésnek meg kell küzdenie azért, hogy meggyőzze erről szövetségeseit – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hazája diplomatáinak mondott beszédében.

„Mindannyian megértjük, hogy Ukrajna meghívása a NATO-ba és tagsága a szövetségben csakis politikai döntés lehet” – mondta Zelenszkij a kijevi rendezvényen. „A tagság Ukrajna számára elérhető, de csak akkor, ha minden szükséges szinten megküzdünk ezért a döntésért” – tette hozzá.

Az ukrán elnök azt hangoztatta, hogy a szövetségeseknek tudniuk kell, hogy Ukrajna mit hozhat magával a NATO-ba, s esetleges tagsága miként stabilizálhatja a globális viszonyokat. Zelenszkij a múlt héten az európai uniós országoktól sürgetett biztonsági garanciákat a háború esetleges lezárását követően, mondván,

hogy Ukrajnának több védelemre lesz szüksége NATO-tagság formájában.

Az ukrán vezérkar jelentése szerint Oroszország vasárnapra virradóra ismét drónokkal támadta Ukrajnát. Az ukrán hadsereg állítása szerint a 103 pilóta nélküli repülőeszközből a légvédelemnek sikerült 52-t megsemmisítenie, további 44-nek „nyoma veszett”, egy pedig Fehéroroszország irányában hagyta el az ukrán légteret.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos a Telegram-oldalán egy videofelvételre hivatkozva azt közölte, hogy orosz erők megöltek öt ukrán hadifoglyot, s az elkövetők nemzetközi törvényszék előtti felelősségre vonását sürgette. Kijev már korábban is számos alkalommal hadifoglyok kivégzésével vádolta meg Oroszországot, ezt Moszkva visszautasítja. Lubinec december közepén azt mondta, hogy adataik szerint a háború kezdete, 2022 februárja óta 177 ukrán katonát öltek meg ilyen módon.

Megtorló intézkedéseket vezethet be Ukrajnával szemben Szlovákia abban az esetben, ha Kijev újév után valóban leállítja az orosz gáz tranzitját Szlovákia felé – jelentette be pénteken Robert Fico szlovák miniszterelnök egy Facebook-videóban.

„Január 1-je után megvizsgáljuk a helyzetet, és felmérjük annak lehetőségét, hogy viszonválaszt adjunk Ukrajna számára. Ha elkerülhetetlen, akkor leállítjuk az elektromos áram szállítását Ukrajnába vagy valami más intézkedést hozunk” – közölte Fico.

Kijev már korábban bejelentette, hogy nem fogja meghosszabbítani az orosz gáz ukrajnai tranzitjára vonatkozó szerződést, amely december 31-én lejár.

A szlovák miniszterelnök közölte: az orosz gáz alternatív útvonalakon történő szállítása jelentős többletköltséggel járna. Azt is hangsúlyozta, hogy az ukrajnai tranzit leállítása az Európai Unió versenyképességét is hátrányosan érintené, becslései szerint a 27 tagállamnak az ebből adódó költségei a 120 milliárd eurót is elérhetik a következő két évben.

Videoüzenetében Fico Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt hibáztatta a kialakult helyzetért. Azt is mondta, hogy Zelenszkij „érthetetlen módon” visszautasítja a tűzszünetet, és ezzel egész Ukrajnát katasztrófa felé vezeti. A szlovák kormányfő szerint az ukrán elnök tárgyalási pozíciója napról napra romlik, és Ukrajna „hatalmas árat fog fizetni ezért a nyugati kalandért: területeket fog veszíteni és külföldi csapatok érkeznek majd az országba”.

Robert Fico vasárnap Moszkvában járt, és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt. Putyin néhány nappal később elmondta, hogy a szlovák miniszterelnök kifejezte készségét arra, hogy hazája az orosz-ukrán tárgyalások helyszínéül szolgáljon. Az orosz elnök hozzátette: Moszkva nem ellenzi ezt a felvetést.