Súlyos botrányok az esélyes német kancellárjelölt körül

A scholzi, tudatosan épített „jó vezetői„ imázs árnyoldalára az után derült fény, hogy házkutatást tartottak az általa vezetett pénzügyminisztériumban, továbbá az igazságügyi minisztériumban is. A vizsgálat célja a pénzügyi tranzakciókat vizsgáló központi hivatal (FIU) volt. A pénzmosás elleni küzdelemért felelős és a vámhatósághoz tartozó, de Olaf Scholz közvetlen felügyelete alatt álló hivatal működésében komoly zavarokat találtak a nyomozók, és emiatt Scholz-ot „rossz irányítással” vádolták meg. A FIU-n pedig azt kérték számon, hogy nem továbbított több millió eurós összegű, Afrikába irányuló csalárd kifizetésekről szóló információkat a rendőrségnek és a bíróságoknak. A kérdéses ügylet hátterében kábítószer- és fegyverkereskedelem, valamint terrorizmus kitervelése álltak. A FIU-t 2019-ben már megvádolták azzal, hogy információkat tartott vissza, amikor a Daxon is (német tőzsdeindex) jegyzett Wirecard pénzügyi tranzakciós vállalatnál komoly gyanú merült fel, hogy a vállalat visszaéléseket követett el. A csalás egy óriási port felverő csődhöz vezetett, amelyben sok mindent megtalálunk: mérleghamisítást 1,9 milliárd értékben, tönkrement kisrészvényeseket, és Olaf Scholz vezetői tevékenységét érintő, könnyelműségre utaló vádakat. A miniszter közreműködésével ugyanakkor az egyébként szintén a felügyelete alatt álló pénzügyi felügyeletet ellátó hatóságnak (Bafin) akkor sikerült eltussolnia a Wirecard-botrány néven ismertté vált esetet. A közvélemény-kutatásokban pillanatnyilag vesztésre álló CDU (Német Kereszténydemokrata Unió) szerint Scholz és a szintén szociáldemokrata (SPD) igazságügyi miniszter „politikai felelősséget viselnek” ezekért a botrányokért. Armin Laschet CDU-kancellárjelölt a vasárnapi televíziós vitán arról beszélt, hogy súlyos következményei lennének, ha nála egy miniszter így végzi a munkáját. Német elemzők a Le Figaro szerint arról írtak, hogy Németországban megjelentek maffiaszerű jelenségek.Önök akarják az országot vezetni, de nem képesek rendet tenni a vámhatóságnál. Ez egyáltalán nem jó jel„ – jelentette ki Fabio De Masi a szélsőbalos „Die Linke” párt nevében. A Wirecard-ügyhöz hasonlóan a Scholz először tisztázni akarta magát; azzal érvel, hogy a házkutatás „nem az ügynökei ellen irányult kifejezetten”, majd vádaskodni próbált, hogy „az akciót ellenfelei irányították„, mondván, hogy a nyomozóknak ”írásban kellett volna feltenniük neki a kérdéseiket„. Vajon a német választókat, akik elsősorban a kancellárjuk vezetői képességeit értékelik, befolyásolja-e ez az eset?Az emberek nem értenek ebből semmit. Számukra ez bürokrácia” – mondja Manfred Güllner, a Forsa közvélemény-kutató intézet igazgatója. Azaz, szerinte Scholz megúszhatja a példátlan botrányt. A vasárnapi kancellárjelölti tévévitán egyébként Scholz egyáltalán nem zárta ki, hogy a kommunistákhoz meglehetősen közel álló, szélsőbaloldali „Die Linke” párttal alakítana kormányt, ha megnyernék két hét múlva a választást. Az agresszíven NATO-ellenes szélsőbaloldali párt a német kormányban feltehetően zavaros politikai helyzetet eredményezhetne. Mind saját hazájában, mind Európában.