A V4-ek külön egyeztettek a fehérorosz válság ügyében

Szijjártó Péter az EU-s tagországok külügyminiszterei informális tanácskozásának szünetében a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a tagországok egyetértenek a szankciós lista bővítésében.

Az EU ezúttal a fehéroroszországi választási bizottság vezetőit és az elnökválasztás után kezdődött tüntetésekkel szembeni fellépésben főszerepet vivő rendőri vezetőket sújtja majd büntetőintézkedésekkel.

A visegrádi négyek külügyminiszterei külön egyeztetést is tartottak, és elhatározták, felkérik Josep Borrell EU-s kül- és biztonságpolitikai főképviselőt, hogy ne várjon a külügyminiszteri tanács egy hónap múlva soron következő formális, hivatalos üléséig, hanem írásos döntéshozatali eljárás révén minél hamarabb gondoskodjon a lista bővítéséről – tette hozzá a magyar diplomácia vezetője, aláhúzva, hogy a bizonytalanság senkinek sem jó, és „erőteljesen megkérdőjelezheti az EU komolyságát”.

Az EU-tagországok külügyminiszterei ugyancsak egyetértenek abban a hármas megközelítésben, miszerint a fehéroroszországi változásoknak alkotmányos keretek között kell maradniuk, továbbá mindig tiszteletben kell tartani Fehéroroszország szuverenitását és a lakosság akaratát, harmadik fő elvként pedig érvényesíteni kell geopolitikai szempontokat is, „tekintettel arra, hogy Oroszország a szomszéd” – mondta Szijjártó Péter.

Hozzátette: lehetségesnek tűnik a konszenzus felépítése Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közvetítő szerepe körül, hiszen Fehéroroszország is tagja a szervezetnek, és Oroszország is részt vesz a munkájában.

Szijjártó Péter Oroszországgal kapcsolatban hozzátette, hogy a következő hivatalos tanácsülésen az EU és Oroszország kapcsolata is napirendre kerül. Ebben az ügyben „még mindig van egy erőteljes képmutatás”, hiszen az ukrán válság miatt Moszkva ellen bevezetett EU-s szankciók nem érintik egyformán a tagállamokat.

A legnagyobb nyugat-európai gazdaságok csaknem 25 százalékkal növelték Oroszországba irányuló exportjukat 2015 óta, míg például Magyarországot hátrányosan érintik a szankciók, de ennek ellenére „soha nem törtük meg az EU egységét” – húzta alá a külgazdasági és külügyminiszter.

Mint mondta, fontos, hogy az EU-s egység kialakuljon egy másik kérdésben is, méghozzá a tagállamok energiaellátásának kérdésében. Az infrastrukturális helyzetből, a történelmi örökségből, a földrajzi fekvésből és az európai árviszonyokból fakadóan úgy alakult, hogy Magyarország Oroszországtól vásárol földgázt, és „nem fogadjuk el, hogy bárki megmondja nekünk, hogy honnan és mennyiért vásároljunk gázt”.

A nemzeti szuverenitás és a nemzetbiztonság alapvető eleme annak szabad eldöntése, hogy honnan lehet a legjobban, a leggyorsabban és a legbiztonságosabban beszerezni energiahordozókat – mondta Szijjártó Péter.

A miniszter arról is szólt, hogy az informális külügyminiszteri tanácsülés egyik fő témájával, a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett földgázmezők körüli török-görög és török-ciprusi viszállyal összefüggésben többen figyelmeztettek az illegális migráció felerősödésének veszélyére. Egy Törökország felől elinduló újabb migrációs hullám először a nyugat-balkáni országokat állítaná „elképesztő kihívások elé”, majd megérkezne a schengeni határokhoz, és a koronavírus-világjárvány miatt „elképesztő egészségügyi kockázatokat jelentene”.

Ezért a Törökországgal szembeni kemény fellépés helyett az együttműködésre kellene összpontosítani, mert a Törökországban tartózkodó „négymillió illegális migráns megjelenése a schengeni határoknál, és praktikusan Magyarország déli határánál mindenképpen olyan jelenség, amelyet el kellene kerülni” – mondta Szijjártó Péter.

Hozzátette, hogy kompromisszumos javaslatként megfogalmazódott, hogy fel kellene kérni Törökországot a párbeszédre és a tengeri próbafúrások felfüggesztésére. Azonban az üggyel a jelentősége miatt nem a külügyminiszteri tanács, hanem a tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács foglalkozik majd a következő, szeptember 24-én kezdődő kétnapos ülésén.