kulcsár edina
Miközben az összes létezõ közösségi oldalnak önként és örömmel adjuk át az arcunkról készült fotókat, ha ugyanezt az állam kéri tõlünk, kikérjük magunknak. Márpedig hamarosan kérni fogja.
Az új adatbázis elvileg arra lesz jó, hogy ha egy bűncselekmény elkövetésének nincs konkrét gyanúsítottja, akkor a személyleírás alapján a rendszer kidobja azoknak az adatait, akik a vonásaik alapján akár elkövetők is lehetnek.
A rendszerbe mindenki bekerülne, mégpedig azzal a fotójával, amit valamilyen igazolvány készítésénél az Okmányirodában rögzítettek róla. Ezekből a fotókból gyártanának egy számítógépes programmal kódokat, s fotók helyett az arcunk jellemzőit tárolnák.
Hogy ez mire jó? Például,
ha a rendőrség egy térfigyelő kamera képe alapján nagy orrú, csúcsos állú, hosszú hajú férfit keres, akkor a rendszer ilyen arcú emberek kódjait dobja ki.
A leszűkített listán lévő kódokból visszakereshető az eredeti fotó, ami adott esetben akár 50 különböző ember képét is jelentheti. Vagyis kis túlzással, néhány jellemző arcvonásunk alapján akár gyanúsítottá is válhatunk. A kódokhoz más adatot nem kapcsolnak.
A rendszer hasznos lehet terrorizmus gyanúja esetén, ismeretlen hallottak azonosítására, de a tervezet szerint sporteseményeken nem használhatják. Ez a futballdrukkereknek kimondottan jó hír lehet, bár a szabályozás legnagyobb ellenzői szerint erre nincs garancia.
A rendőrségtől a NAV-ig nagyon hosszú a listája azoknak a szerveknek, akik kikérhetik arcunk adatait, ami miatt szintén sok kritikát kap a törvényjavaslat.
A leggyakrabban elhangzó kérdés, hogy
mennyire sérti a személyiségi jogainkat, ha arcprofilunkat egy adatbázisban tárolják?
A bűnmegelőzés és bűnüldözés érdekében készült törvénytervezet megalkotói szerint a cél szentesíti az eszközt.
Döntés a jogszabályról még nem született, módosító javaslatokat csütörtökig adhatnak be a parlamenti képviselők.