Interkontinentális rakétát lőtte ki az oroszok Ukrajnára

Az orosz hadsereg több különböző típusú – közöttük egy interkontinentális ballisztikus – rakétával támadta csütörtök reggel Dnyipro városának ipari és közmű-infrastruktúráját – közölte az ukrán légierő.

Kilenc rakétát indítottak el az ukrán erők ellenőrizte területek felé, az interkontinentális rakétát az Orosz Föderáció asztrahányi területéről. Az ukrán légvédelem a repülőgépekről indított nyolc manőverező robotrepülőgépből hatot lelőtt – állították. Esetleges áldozatokról nem szól a jelentés, és az ukrán légierő állítása szerint a becsapódó rakéták nem okoztak jelentős kárt.

Ezzel szemben Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye katonai kormányzója hivatalos Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy találat ért egy iparvállalatot – amelyet nem nevezett meg – és két helyen tűz ütött ki a városban. Később Borisz Filatov, Dnyipro polgármestere hozzátette, hogy egyebek között kár keletkezett egy olyan épületben, amely fogyatékkal élők rehabilitációs intézete.

Csütörtök reggel Oroszország többféle rakétával támadta meg Ukrajnát. A jelentések szerint az orosz erők az Asztrahán régióból indítottak interkontinentális ballisztikus rakétát, közölte az Ukrán Légierő. Ez az első alkalom, hogy Oroszország a konfliktus idején ilyen rakétával indított támadást Ukrajna ellen. A rakéták több ezer kilométert képesek megtenni, írja a BBC.

Az eset napokkal azután történt, hogy Washington engedélyt adott Ukrajnának a nagyobb hatótávolságú rakéták, például az ATACMS használatára, amelyeket Ukrajna a hírek szerint a hét elején használt orosz katonai bázisok célba vételére. 

A Dnyipropetrovszki Megyei Katonai Közigazgatás vezetője arról számolt be, hogy egy rehabilitációs központ és több tucat ablak is megsérült a támadás következtében, de szerencsére az emberek biztonságban voltak. Ugyanakkor egy telep is megsérült, ahol tűz ütött ki, megrongálva kilenc garázst.

Mát több orgánum valószínűsítette, hogy az oroszok durva támadásra készülhetnek az amerikai lépések után. Ukrán források szerint az Orosz Fegyveres Erők készülhetnek egy RS–26 típusú interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) indítására a Kaszpi-tenger partján lévő Kapusztyin Jar rakétateleptől.

Az RS–26 ICBM a stratégiai nukleáris erők modernizálásának része. Jellemzője a többcélú képesség, ami lehetővé teszi több, akár hatezer kilométer távolságra lévő célpont megsemmisítését. A rakétának mobil indítóállomása van, ami növeli a telepítés és az elrejtés sebességét, így nehezítve a felderítést és a semlegesítést az ellenséges erők számára.

Mindenképpen ez a háború utolsó szakasza, s vélhetően a konfliktus nagyobb része már mögöttünk van. De lehetséges, hogy ez lesz a legvéresebb és sok tekintetben kaotikusabb része a háborúnak – fejtette ki a hirado.hu-nak nyilatkozva Demkó Attila, a John Lukács Intézet Stratégiai jövők program vezetője.

– „A háború legveszélyesebb szakasza kezdődik” – így fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Védelmi Tanács ülését követően. Mennyiben eszkalálhatja az orosz–ukrán háborút az ATACMS rakéták orosz mélységi célpontok elleni bevetésének engedélyezése, amely az észak-koreai tüzérségi eszközök és katonák megjelenését követte?

– Mindenképpen a háború eszkalációjáról beszélhetünk. Elsősorban Ukrajnán belül várhatók a következmények, de az sincs kizárva, hogy Jemenen vagy Iránon keresztül indít ellenakciót Oroszország – hiszen Moszkva tud úgy is kellemetlenséget okozni a Nyugatnak, hogy rejtetten jelenik meg az orosz zászló. Arra számítok, hogy Ukrajnát jelentősebb csapások fogják éni, különösen, ha érzékeny helyeken támadnak az ukránok az amerikai rakétákkal. Moszkva a korábban tervezettnél nagyobb erőkkel fog támadni, azért is, hogy jelezzék felháborodásukat az amerikai döntéssel kapcsolatban.

Demkó Attila, a John Lukács Intézet Stratégiai jövők program vezetője 2024. március 14-én (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)

– Ez talán meg is történt: a legújabb információk, felvételek szerint Oroszország Kupjanszknál bevetette termobárikus robbanófejjel fölszerelt, OZFAB–500-as típusú, irányított légibombáit.

– Igen, bevethetnek új eszközöket, mint az említett nagy pusztító erejű termobárikus bombát is.

– Várható-e az orosz ellencsapás kiszélesítése, más államokkal szembeni támadások kezdeményezése?

– Szerintem mindezt csak Ukrajnával szemben érvényesítik, nyíltan felvállalt módon nem fognak a Nyugattal szemben fellépni. Mindenképpen ez a háború utolsó szakasza, s vélhetően a konfliktus nagyobb része már mögöttünk van. De lehetséges, hogy ez lesz a legvéresebb és sok tekintetben kaotikusabb része a háborúnak.

– Előállhat-e olyan helyzet, hogy Trump a beiktatása után már nem tud érdemi lépéseket tenni a tűzszünet, majd a béketárgyalások megkezdése érdekében?

– Ha nyíltan nem keveredik háborúba a NATO és Oroszország, akkor szerintem nincs olyan, hogy ne legyen visszalépés. Nyilván ez a döntés az ATACMS alkalmazásáról már önmagában is eszkalációs, ám azt is látni kell, hogy limitált számú ATACMS rakéta áll Ukrajna rendelkezésére, hiszen ez a fegyverzet az Egyesült Államokban sem áll végtelen mennyiségű készletekben. S már el is használtak az átadott rakétákból.

– Mennyi állhat ezekből Ukrajna rendelkezésére?

– Itt mintegy százas nagyságrendű ATACMS rakétáról van szó, ebből hat már elment. Tehát nem dimenzionálnám túl a rakéták bevetését lehetővé tevő döntésnek a jelentőségét. Ez inkább szimbolikus döntés volt, ami már önmagában is eszkalációt jelent. De ez önmagában nem akadályozhatja meg Donald Trumpot abban, hogy elinduljon egy fegyverszünet útján.

– Mire lehet számítani addig a harctereken?

– Mivel várható, hogy valamikor a jövő évben elindulnak a tárgyalások, addig mind a két fél minél jobb pozícióba akar kerülni. Ezért is lehet azt mondani, hogy a legveszélyesebb és talán legvéresebb szakasza lesz a háborúnak. Oroszország teljes erővel támadhat a Donbaszban, Harkiv megyében, Kupjanszk környékén.
Tehát ismét olyan magas áldozatszámok fordulhatnak elő, mint a bahmuti csata idején: megnövekedhet mindkét oldalon a halottak és a sebesültek száma.

– Ezek szerint Kárpátalja, s ezáltal hazánk is komolyabb kockázatokkal nézhet szembe a magyar határok közelében fekvő régiókat célzó támadások miatt?

– A sokkal több légicsapás valóban azt is jelentheti, hogy Kárpátalját is újabb támadások érhetik, bár ennek a valószínűsége azért hál’ istennek továbbra is mérsékeltebb, mint Ukrajna más régiói esetében.

– Tágabb régiónk biztonságát is veszélyeztethetik az intenzívebb harcok.

– Fölmerülhet, hogy egyes orosz lövedékek eltévednek, és valamelyik NATO-tagállam, tehát akár Lengyelország, akár Románia légterébe kerülnek. Ugye volt már mind a kettőre példa, ami tovább növelheti a feszültséget. Ebben az értelemben mindenképpen egy megnövekedett katonai aktivitás várható a háború első hónapjai óta nem látott mértékben. A háborúkban ugyanis a legvéresebb, legborzalmasabb rész sokszor a vége, az utolsó szakasz.

– Ezek szerint a tét az lesz, melyik fél katonái, hol állnak a tűzszünet meghirdetésekor?

– Pontosan, hiszen ahogy az angol mondja, „the facts on de ground”, avagy „a tények a harcmezőn”, amelyek számítanak. Tehát amit Oroszország megszerez a Donbaszban vagy Herszon megyében, azt nem fogja már feladni. Illetve, amit Ukrajna elveszít, az már nem az övé. Így tehát mind a két fél részéről nagy a tét – ezért ragaszkodik Ukrajna Kurszk maradékához, nagyjából a felét tartják itt azoknak a területeknek, amelyeket megszereztek augusztusban –, hogy az lehessen cserealap.

– Így tehát Kurszkban is igen véres csatákra lehet felkészülni?

– Igen, s emellett Kijev és az ukrán nagyvárosok elleni véresebb támadásokra is lehet számítani, az eddigieknél jóval több halottal. Kijevet gyakorlatilag két hónapja folyamatosan, minden éjszaka támadják, október 14-e kivételével. Az ukránok is igyekeznek minél több dróncsapást mérni az oroszokra. Tehát ez a háború a legintenzívebb szakasza felé közeledik vagy már benne is van. Mindenképpen még intenzívebb harcok várhatók Kurszk térségében. Itt elég jelentős orosz haderő gyülekezik és folyamatosak a támadások. Lehet, hogy itt kerülnek bevetésre az észak-koreai katonák és tüzérségi eszközök – utóbbiak beérkezésére bizonyítékok vannak.

– Észak-koreai katonák bevetését viszont egyelőre nem bizonyítják felvételek. Ez is bekövetkezhet?

– Konkrét bevetést még nem láttuk, de észak-koreai eszközöket már igen, amelyeket Oroszország közepén, tehát Szibériában szállítottak nyugat felé. Az észak-koreaiak a bevonása is eszkalációs tényező.

– Mi okból van szüksége Moszkvának erre a segítségre?

– Bár nyugaton arról beszélnek, hogy ez az oroszok „kétségbeesésének” jele, szerintem ez inkább azt jelenti, hogy az oroszok meg tudják fizetni azt, hogy mások harcoljanak a saját polgáraik helyett. Oroszországnak megvan ez a „luxusa”, ami Ukrajnának nem áll rendelkezésére: hogy ne saját polgárai, ne a saját eszközei pusztuljanak ekkora mértékben. Ezt lehetett látni az elmúlt időszakban, az elmúlt két évben is, hogy az orosz társadalom egy „tömbjét”, az orosz nemzetiségűeket, a jobb módúakat Moszkva erőteljesen védi, hogy a harcok őket ne érintsék. Ha bevetik az észak-koreaiakat, akár „csak” a tüzérségi, logisztikai feladatokra vagy aknamezők telepítésére, esetleg műszaki feladatokra, vagy akár gyalogsági harcra is felhasználják őket, ez csak azért van, hogy az orosz vért óvják. Tehát semmiképpen nem kétségbeesésében döntött így Oroszország, amely a tízezer észak-koreai katona nélkül is nyomul előre.