Hiperszonikus rakétát teszteltek Ukrajnában az oroszok

Csapást mért az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre – közölte csütörtök este televíziós bejelentésben Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Elmondta, hogy az Orsenyik (Mogyoróbokor) harci körülmények között történő tesztelése válasz volt arra, hogy a brjanszki régióra amerikai ATACMS rakétákkal, a kurszkira pedig brit Storm Shadow rakétákkal mértek csapást.

Ezzel az orosz elnök szerint az Ukrajnában vívott háború globális jelleget öltött.

Putyin bejelentette, hogy az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni, ugyanakkor kifejezte tárgyalási készségét.

Az orosz hadsereg több különböző típusú – közöttük egy interkontinentális ballisztikus – rakétával támadta csütörtök reggel Dnyipro városának ipari és közmű-infrastruktúráját – közölte az ukrán légierő.

Kilenc rakétát indítottak el az ukrán erők ellenőrizte területek felé, az interkontinentális rakétát az Orosz Föderáció Asztrahányi területéről. Az ukrán légvédelem a repülőgépekről indított nyolc manőverező robotrepülőgépből hatot lelőtt – állították. Esetleges áldozatokról nem szól a jelentés, és az ukrán légierő állítása szerint a becsapódó rakéták nem okoztak jelentős kárt.

Ezzel szemben Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye katonai kormányzója hivatalos Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy találat ért egy iparvállalatot – amelyet nem nevezett meg – és két helyen tűz ütött ki a városban. Később Borisz Filatov, Dnyipro polgármestere hozzátette, hogy egyebek között kár keletkezett egy olyan épületben, amely fogyatékkal élők rehabilitációs intézete.

Joe Biden amerikai elnök csaknem ötmilliárd dollárnyi ukrán adósságot engedne el, az erről szóló nyilatkozatot szerdán terjesztett a kongresszus elé – közölte az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője sajtótájékoztatón.

Matthew Miller elmondta, hogy 4,65 milliárd dollár gazdaságisegély-hitelről van szó, amely fele az idén tavasszal elfogadott, ukrajnai segítségnyújtásról szóló törvényben szereplő kölcsönnek. A jogszabály felhatalmazást adott az elnöknek a csaknem 10 milliárd dollárnyi hitel felének elengedésére 2024. november 15-ét követően.

„Megtettük a lépést, amelyre a törvény lehetőséget ad az érintett hitelösszeg törlését illetően,

így megadjuk ezt a gazdasági segítséget, és most a kongresszuson a sor, hogy üdvözölje a lépést” – fogalmazott a külügyi szóvivő.

Arra a kérdésre, hogy számít-e a törvényhozás ellenállására, azzal válaszolt, hogy „meg lennék lepődve, (…) figyelembe véve a meggyőző kétpárti támogatást, amely az ukrajnai segítségnyújtás mögött áll”.

A kongresszus tavasszal összesen 61 milliárd dollár értékű, Ukrajnának nyújtott segítségről szóló törvényt fogadott el, amely felhatalmazta az adminisztrációt a háborút viselő ország támogatására a pénzügyi keret erejéig.

Joe Biden a közelmúltban közölte:

hivatali idejének hátralévő heteiben gondoskodni fog arról, hogy az Ukrajna számára elkülönített keretből megmaradt 6 milliárd dollárt eljuttassák Kijevnek.

A törvényben elfogadott összeg fegyvertámogatások mellett gazdasági, infrastrukturális és humanitárius segítséget is tartalmaz.

A január 20-áig hivatalban lévő elnök a hétvégén jóváhagyást adott arra, hogy az ukrán haderő Oroszországon belüli mélységi támadásokra használjon nagy hatótávolságú amerikai rakétarendszereket, valamint arról is döntött, hogy az Egyesült Államok gyalogsági aknákat szállít az orosz előrenyomulás megállítása érdekében.

Az Egyesült Államok mintegy 275 millió dollár értékben további katonai felszerelést és hadianyagot biztosít Ukrajnának – közölte szerdán az amerikai védelmi minisztérium.

A csomag drónok, páncéltörő fegyverek, valamint 105 milliméteres és 155 milliméteres kaliberű tüzérségi lövedékek mellett 80 kilométeres hatótávú HIMARS rakétákat is tartalmaz.

Az Egyesült Államok Ukrajna legnagyobb fegyverszállítója. A Pentagon adatai szerint 2022. februárja óta összesen több mint 60,4 milliárd dollár értékben biztosított hadfelszerelést Kijevnek.

Ukrajna második legnagyobb fegyverszállítója, Németország szerdán jelentette be egy páncélozott járművekből, tüzérség eszközökből és drónokból álló újabb támogatási csomag összeállítását.

Az ukrajnai konfliktus befagyasztása elfogadhatatlan Oroszország számára, Moszkvának fontos, hogy elérje a „különleges hadművelet” céljait – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára szerdán újságíróknak.

Peszkov megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, ahogy azt korábban maga is többször elmondta, kész Ukrajnával a kapcsolatfelvételre és tárgyalásokra, akárcsak Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel. Elmondta, hogy Putyin nem változtatta meg a szokásos napirendjét a brjanszki régió ellen keddre virradóra amerikai ATACMS rakétákkal végrehajtott támadás miatt.

A Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni a kijevi amerikai nagykövetségnek az ukrán főváros elleni rakétatámadás veszélyére való figyelmeztetését, és a kérdés megválaszolását az orosz védelmi tárca hatáskörébe utalta. A The Washington Post amerikai lapnak azzal az értesülésével kapcsolatban, amely szerint a távozó amerikai elnök, Joe Biden jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok gyalogsági aknákat szállítson Ukrajnának, azt mondta: nem tudja, ez mennyiben felel meg a valóságnak. „De ha egészében véve abból a tendenciából indulunk ki, amelyet a leköszönő amerikai kormányzat mutat: ők teljes mértékben elkötelezettek a háború folytatása mellett, és mindent megtesznek ennek érdekében a hátralévő idejükben” – mondta.

Peszkov felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna aláírta a gyalogsági aknák betiltásáról szóló ENSZ-egyezményt.

Elmondta, hogy megtörtént az új washingtoni orosz nagykövet kijelölése, és hamarosan megtörténik a kinevezése is. Nem zárta ki, hogy az új misszióvezető nevét az év vége előtt nyilvánosságra hozhatják. Abszurdnak, nevetségesnek és alaptalannak nevezte azokat a vádakat, amelyek szerint Oroszország áll a Balti-tenger térségében bekövetkezett vezetékszakadások mögött. Az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantására utalva, azt mondta, hogy abban a régióban nem Oroszország, hanem Ukrajna folytat szabotőr és terrorista tevékenységet.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a Nacionalnaja Oborona című magazinnak adott interjújában kilátásba helyezte, hogy Moszkva nem fogja megtorlatlanul hagyni egyes NATO-országok arra irányuló kísérleteit, hogy nagy hatótávolságú, precíziós fegyverekkel végrehajtott, az orosz területek mélységébe irányuló csapásokban vegyenek részt. Azt mondta, hogy a Nyugat katonai és politikai elitjében egyre inkább teret nyer a felismerés Oroszország szándékainak komolyságát és azt illetően, hogy nagyobb önmérsékletre van szükségük,

„nehogy közvetlen katonai konfliktusba keveredjenek országunkkal, ami számukra katasztrofális következményekkel járhat”.

Nariskin meglátása szerint Moszkva nukleáris doktrínájának módosítása, a nukleáris fegyver bevetését indokló esetek felsorolásának bővítése „gyakorlatilag kizárja”, hogy az orosz fegyveres erők vereséget szenvedjenek a harctéren. Hangot adott álláspontjának, miszerint egy eurázsiai biztonsági rendszer létrehozása a legértelmesebb kiút a nukleáris háború zsákutcájából, ahová szerinte az euroatlanti elitek tartanak.