Krausz Gábor
Hogyan és mikor kell locsolni a növényeinket a mínuszok idején? A leghidegebb téli napokon is szomjazhatnak? Mutatunk minden tudnivalót a téli locsolással kapcsolatban.
A Fanny magazin összegyűjtött mindent, amit a téli locsolásról tudni kell!
Bár télen a kertben lévő növények nyugalmi állapotban vannak, a hosszú, hideg és száraz időszak vízpótlás nélkül komoly károkat okozhat bennük. Ezért, hogy biztosan túléljék a hideget, és egész évben egészségesek maradjanak, érdemes betartani a következő lépéseket.
A nyugalmi állapotban lévő növényeket és fákat nem kell olyan gyakran öntözni, mint a vegetációs időszakban lévő társaikat. Ha nincs vagy alig van hótakaró és kevés a csapadék, tervezzük úgy, hogy havonta egy-két alkalommal locsoljuk meg őket, amíg tavasszal el nem kezdenek hajtani. Amint felenged a talaj, folytathatjuk a megszokott öntözési ütemtervet.
A tuják, mint örökzöld növények anyagcseréje egész évben aktív, a téli fagyos időszakot leszámítva. Ilyenkor vizet vesznek fel a talajból, párologtatnak. Éppen ezért fontos a tuja locsolása az év minden szakaszában, még a szárazabb téli időszakokban is. Ha nincs tartósan és folyamatosan nulla fok alatt a hőmérséklet, akkor hetente egyszer érdemes öntözni. Ehhez öntsünk a fa méretétől függően egy-egy vödör vizet minden tuja alá.
A locsolás nemcsak a tujáknál, hanem más örökzöldeknél is fontos, mivel ezek a növények télen is folytatják élettevékenységüket. A díszítő örökzöldeket, mint például a babérmeggyet, kecskerágófajokat, tűlevelű fenyőket, tiszafát, borókát és más hasonló növényeket a hideg hónapokban érdemes védőburkolattal, például jutazsákkal vagy fagyvédő hálóval is bevonni.
A szabadföldi fajtákhoz képest az edényes növények földje sokkal hajlamosabb a kiszáradásra, mivel fagyvédelem címén a ház fala mellett, vagy a sufniban még a téli hó, vagy eső sem éri. Ezért az árvácskák, díszkáposzták, erikafélék, hangafélék ugyancsak igényelhetik a vízpótlást.
Bár a sziklakerti növények közül sok szárazságtűrő, időnként hosszabb aszályos időben már ők is igényelnek megfelelő öntözést. Sok helyen, főként sziklakertekben a varjúháj, kövirózsa is megtalálható, de emellett a télen virágaival díszítő fajokra is érdemes odafigyelni. A télizöld jázmin, varázsmogyoró jellemzően február elejétől virágzik.
Öntözés előtt mindig távolítsuk el az elhalt, egészségtelen, száraz, elsárgult leveleket, illetve egyéb növényi részeket. Egy tiszta, éles ollóval vágjuk le a nem kívánatos részeket, így nemcsak szebbek lesznek a növényeink, de nehezebben betegszenek majd meg a tél folyamán. Töröljük át az edényeket is, ha szükséges fertőtlenítsük őket, dörzsöljük át őket ronggyal.
A kertbe ültetett növények esetén a locsolás előtt ellenőrizzük a talaj nedvességtartalmát. A legtöbb növény esetében javasolt megvárni két öntözés között, amíg a közeg teljesen kiszárad.
Ritkábban, de egyszerre nagyobb mennyiségű vízzel locsoljunk. A lényeg, hogy a folyadék eljusson a gyökerekig. Arra vigyázzunk, hogy ha túl nedvesen tartjuk a növényt, az pangó vízhez vezet, ami gyökérkárosodásához vezethet a levegőtlen talajban.
A balkonon hagyott cserepes növényeknél az edények anyaga is befolyásolja a locsolást. A porózus, mázolatlan agyagcserép szellőzik, míg a műanyag edényen keresztül nem távozik nedvesség. Ezért még az azonos fajtájú növényekre sem lehet egységes öntözési tanácsokat adni. Általánosságban heti egy-két öntözés általában elegendő.
Csak akkor locsoljunk, ha a hőmérséklet 4 fok felett van, és a fák közelében nincs hó vagy jég a talajon. Lehetőleg napos időben, délelőtt vagy délben öntözzük őket, hogy azoknak legyen idejük felszívni a vizet, mielőtt éjszaka újra csökkenni kezdene a hőmérséklet.
Öntözésre szobahőmérsékletű, lehetőleg lágy vizet használjunk. Még a meleg nyári időszakban is kerüljük a túlzottan hideg vízzel történő locsolást, a növények ugyanis könnyen sokkot kaphatnak a túl hideg öntözővíztől. A legjobb, ha esővizet gyűjtünk növényeink számára.
A megfelelő tápanyagfelvétel szempontjából érdemes felülről és alulról is öntözni a növényt, így a tápanyagok nem fognak csak az egyik irányba kimosódni.
A pangó vizet a legtöbb növény nem kedveli, így ezt érdemes elkerülni. Ha a növény 5-10 perc elteltével sem szívta fel az öntözővizet az alátétből, vagy a kaspóból, akkor öntsük ki alóla. Ha a föld penészedni kezd, ültessük át. Kiültetett növények esetén az is segíthet, ha átmozgatjuk a talaját.
A tél jellemzően a növények nyugalmi idejét jelenti, és mivel pihennek, csak minimálisan növekednek, így ebben az időszakban nincs szükségük műtrágyára. Amint új hajtások jelennek meg a növényeken, ismét elindíthatjuk a műtrágyázást.