NA NE!
Ősi „időkapszulát” találtak Irakban – új részletek erősíthetik meg a Biblia hihetetlen történetét
Hihetetlen bizonyíték. A Biblia valósággá válik.
Több mint kétezer éven át rejtőzött a föld alatt az a babiloni „időkapszula”, amelyet a mai Irak területén, egy ősi zikkurat romjai alatt találtak meg – és amely most új részleteket árul el II. Nabukodonozor királyról, a Biblia egyik legismertebb alakjáról.
Ez igazolja a híres Bibliai történetet?
A két, égetett agyagból készült henger úgynevezett alapító letét volt: az ókori épületek alá temetett rituális tárgy, amelyet isteni áldásként helyeztek el, hogy biztosítsák az építmény hosszú fennmaradását. A leleteket az ősi Kish városának romjainál, a Tell Al‑Uhaimir nevű régészeti lelőhelyen találták meg, majd 2013-ban átadták az Iraki Régiségek és Örökség Állami Hivatalának. A hengereken olvasható felirat új értelmezését 2025 decemberében hozták nyilvánosságra.
A felirat óbabiloni ékírással készült, és maga II. Nabukodonozor „szólal meg” benne. A szövegben büszkén számol be arról, hogy helyreállított egy régi, romos lépcsős templomtornyot Kish városában, amelyet Zababa és Istár, a mezopotámiai háborúisten és istennő tiszteletére emeltek.
A király elmondása szerint korábbi uralkodók már építették és javították a zikkuratot, de az idő és az eső ismét meggyengítette falait. A felirat angol fordítása szerint így ír:
Kish zikkuratja, amelyet egy korábbi király épített, de falai meggyengültek, és egy másik király helyreállította, majd az idő múlásával ismét gyengévé vált, falai meghajlottak, és az eső elmosta tégláit.
Nabukodonozor azt állítja, hogy Zababa és Istár indította arra a szívét, hogy újra felépítse a templomtornyot. A felirat szerint rendbe hozta a téglákat, újjáépítette az összeomlott részeket, befejezte és megemelte a szerkezetet, majd úgy díszítette fel, hogy az „ragyogjon, mint a nappali fény”. Az időkapszula végén imát is megfogalmazott: hosszú életet, magas kort és győzelmet kért ellenségei felett.
II. Nabukodonozor a Biblia szerint a Jeruzsálemet ostromló és leromboló uralkodó volt, aki a zsidó lakosság jelentős részét száműzte a babiloni fogság idején. Története az Ószövetség több könyvében is szerepel, köztük a Királyok második könyvében, a Krónikákban, Jeremiásnál, Ezékielnél és Dániel könyvében.
A most előkerült hengerek azonban árnyaltabb képet festenek róla. Míg a bibliai szerzők érthetően pusztító hódítóként ábrázolták, a babiloni feliratok vallásos, templomépítő uralkodóként mutatják be. A kutatók hangsúlyozzák: a felfedezés így nemcsak történelmi, hanem bibliai szempontból is jelentős, újabb bizonyíték arra, hogy az ókori szövegek és a régészeti leletek időnként meglepően pontosan találkoznak - írja a Daily Mail.
Ripost hírek
