Foci-vb 2026
Miért okozott traumát a mexikói 6-0? Negyven éve játszották azt az átkozott meccset
Létrehozva2026. 06. 02. 06:00
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostNapra pontosan 40 éve játszották a mexikói labdarúgó-világbajnokságon a Szovjetunió-Magyarország meccset. Mezey György együttese az első négy percben két gólt kapott, végül 6-0-ra kikapott, és azóta sincs egyetlen elfogadott magyarázat az 1986-os vb-n történtekre. Mit gondoltunk akkor, és mit tudunk ma az irapuatói kudarcról?
1986. június 2-án Magyarország nem csak elveszített egy világbajnoki csoportmeccset, hanem egy egész futballnemzedék önbizalma omlott össze Irapuatóban. A legérdekesebb talán az, hogy ma sincs elfogadott magyarázat a történtekre, ezért a magyar futball kollektív emlékezetében a 6-0 már nem egyszerű vereség, hanem szinte nemzeti trauma és mítosz egyszerre. A szovjetek elleni 1986-os vb-kudarc napra pontosan 40 éve történt, és azóta számos verziót "bedobtak" a miértek kapcsán. A tészta, a hőség, a túledzettség, a magaslati levegő, a dopping, a túlzott önbizalom, a szovjetek lebecsülése, az otthonról érkezett nyomás és a mentális összeomlás is szerepelt a magyarázatokban. Ezek összesen okozták a vereséget? Vagy egyik sem számított, egyszerűen csak ennyivel jobbak voltak a szovjetek? Mit gondoltunk akkor, és mit tudunk ma az irapuatói kudarcról? A Ripost ezt foglalta össze.
Mezey György együttese 1985. április 17-én a bécsi Hanappi Stadionban, Ausztria 3-0-s legyőzésével harcolta ki a továbbjutást a mexikói vb-re. A magyar válogatott tagjai fejenként 300 ezer forintot kaptak takarékbetétkönyvben prémiumként. Az év végén, decemberben járt először Mexikóban a csapat, amolyan ráhangolódásként léptek pályára barátságos meccseken.
A mexikói mérkőzéseknek az volt a célja, hogy gyakorlunk egy kicsit a magaslaton, és bár hidegebb volt, mint nyáron, ez a klíma télen is megfogott minket. Decemberben az esti meccseken 14-16 °C-ot mértek, nyáron pedig, déli 12-kor, 45 °C-ban kellett játszani. Azt hiszem, ezzel mindent elmondtam. A légszomj 16 °C-ban nem jelentkezik olyan agresszívan, ráadásul olyan csapatok ellen játszottunk, amelyek edzőmeccsnek minősültek. Mezey György a decemberi túrán mindenkinek lehetőséget adott, hadd lássák milyen Mexikóban játszani
– mondta Nagy Antal az 1985-ös mexikói túráról.
A magyar válogatott 1986 tavaszán nem esélytelen kiscsapatként utazott Mexikóba. Sokak szemében a torna egyik sötét lovának számított. Sorrendben harmadik vb-jére kvalifikálta magát, majd 1986 márciusában tovább növelte a lelkesedést, amikor a Népstadionban 3-0-ra legyőzte Brazíliát. A sikeres selejtezők után a brazilverés sosem látott magasságokba emelte a szurkolók várakozását. Rengetegen hitték, hogy a Mezey-legénység nem csak továbbjuthat a szovjetek, a kanadaiak és a franciák mellől a csoportból, hanem egészen a döntőig menetelhet. Ez omlott össze négy perc alatt a szovjetek elleni június 2-i első meccsen az 1986-os mexikói világbajnokságon.
A 6-0 előtt minden játékosunk rosszul érezte magát
A kapus, Disztl Péter hat gólt kapott, és a súlyos vereség okait összességében abban látta, hogy a vb-felkészülés jegyében túl lett pörgetve minden. Egy éven át csak gyümölcslevet ihatott, még szénsavas üdítőt sem. A reformétkezés részeként sokkal több tésztát ettek, pedig Péternél egy hagyományos szendvics két rántott húsból és közötte egy szelet párizsiból állt. A pletykaszinten elterjedt elhibázott doppingolásról elmondta, hogy ő soha semmilyen szert nem volt hajlandó bevenni, majd sejtelmesen hozzátette, hogy erről inkább a mezőnyjátékosokat kellene megkérdezni.
Már a himnuszok alatt össze akartunk esni, az volt a furcsa, hogy mindenki egyszerre robbant le. Mindenki tudja, hogy mi történt, nincsen titok. Mindenki tudja, hogy az ausztriai magaslati edzőtábor után mentünk Mexikóba, a tengerszint felett játszani
- mondta Disztl korábban a fourfourtwo oldalnak.
A csapatkapitány, Nagy Antal szerint nem volt előjele az összeomlásnak.
"Pár nappal az szovjetek elleni fellépés előtt játszottunk egy zártkapus meccset, ahol parádésan ment a csapatnak, a félidőben Mezey György le is hívta az egész gárdát, és beküldte a cseréket. Azt mondta, a fiúk jó formában vannak, felkészültek, pörögni fognak az oroszok ellen. Sajnos ez nem sikerült. A szovjetek elleni kudarcnak nem volt előjele. Egy nappal a meccs előtt úgy éreztem, nem lesz a világon semmi gond, mert bár borzasztóan szörnyű a magaslat, de úgy voltam vele, mindenkinek ilyen lesz" - fogalmazott Nagy Antal.
Hogy mégis mi történhetett, arra százszázalékos választ nem tud adni Nagy Antal, akiben azóta is él a gyanú, hogy valakik megetettek velük valamit a mérkőzés előtt.
Olyan fáradtság, olyan gyengeség volt rajunk, amilyet azóta sem éreztem, pedig már benne vagyok a korban. Az nem normális, ha egy csapat valamennyi tagja ugyanazokat a tüneteket produkálja. Előfordul, hogy egy-két játékos gyengébb formában van, rosszabbul érzi magát, de nálunk mindenki „recsegett-ropogott” a kezdés előtt, sorra jöttek oda hozzám, hogy Anti, baj van, nem tudok bemelegedni. Először csak legyintettünk, gondoltuk a déli forróság miatt van, aztán a szovjetek úgy robogtak át rajtunk, mint egy dízelvonat. Soha sem fog kiderülni, hogy ők kajáltak be valami gyorsítót vagy mi kaptunk „fékezőt”. Egy biztos, nem a tészta – amiről állandóan papoltak – és nem a negyvenhat fokos meleg okozta a szégyenteljes vereségünket
- mondta Nagy Antal.
A 22-es magyar keretből 20-an vb-újoncok voltak, csak Sallai Sándor és Garaba Imre számított "rutinosnak", hiszen ők az 1982-es vb-n is szerepeltek.
Én egyet tudok: azt az edzésmunkát végeztem el, amit előírtak nekem. Az azóta elhíresült tésztaprogram és a túledzettség is biztos benne van, de el kell keserítsem, nem tudom a választ
- fogalmazott Garaba.
A szovjetek 3-0-ra vezettek a szünetben és Mezey György szövetségi kapitány tanácstalan volt.
„Két olyan első félidőre emlékszem, amikor Mezey a szünetben azt mondta, menjetek ki, és csináljatok valamit – mesélte Esterházy Márton, a magyar válogatott akkori csatára. – Előbb 1984 őszén Cipruson, amikor az első félidőben 1–0-ra égtünk egy „libalegelőn” a vb-selejtezőn, majd nagy nehezen Róth Anti és Nyilasi Tibi révén fordítottunk. Aztán a mexikói vb-n a szovjetek elleni meccs szünetében is óriási volt a tanácstalanság és a káosz. Azon ment a vita, hogy álljunk vissza, védjük le a 3–0-s vereséget, vagy támadjunk, és próbáljunk meg szépíteni.”
A Mundial után számos teóriát lehetett olvasni a kudarc okairól. Az viszont tény, hogy a 24 résztvevő közül kizárólag a mexikóiak tudtak 100 százalékosan alkalmazkodni a körülményekhez, 22 válogatott megpróbálta elviselni, a magyar pedig arra készült, hogy hozzászoktatja magát a klímához, ezért legtöbbször a mérkőzések kezdési időpontjában, délben edzett.
Sokan mondták, hogy megszokható a meleg, és akkor jobban is teljesítesz. Aztán úgy vélték, lemerítettük az akkumulátort, lefogytunk egy-két kilót. Utólag mindig okosabb az ember. Nem tudhatjuk, mi történt volna, ha másképp készülünk. Nem tudjuk meg, mi van, ha csak este, árnyékban edzünk, ahogy a többi csapat, és csak egyszer, a meccsen megyünk ki a napra. Nem arról volt szó, hogy erőnléti edzéseket csináltunk volna a tűző napon, viszont azt a meleget európai ember nem szokja meg. Attól még nem lesz valaki született mexikói, ha két héten keresztül folyamatosan a napon edz…
- vélekedett Nagy Antal.
A 6–0 története részben arról is szól, hogyan dolgozza fel egy futball kultúra a saját bukását. Sajnos az elmúlt 40 évben csak teóriák születtek a kudarc okairól, valódi választ soha nem kaptunk, így a feldolgozása sem történhetett meg...
Ripost hírek
