
Hihetetlen: így befolyásolja a testmagasság az életed hosszát
Magasságunk közrejátszik az egészségünkben is: az alacsonyabb és magasabb emberek különféle veszélynek vannak kitéve.
Egyre több kutatás igazolja, hogy a testmagasság nemcsak az önbizalmunkat és a megjelenésünket, hanem az egészségünket is befolyásolja. A szakértők szerint az alacsonyabb emberek nagyobb eséllyel szenvednek el súlyos szív- és érrendszeri betegségeket, például szívinfarktust vagy stroke-ot, míg a magasabbaknak más típusú kockázatokkal kell szembenézniük.

Egy 2015-ös tanulmány szerint azok, akik körülbelül 152 centiméter magasak, harminckét százalékkal nagyobb eséllyel lesznek szívbetegek, mint az átlagos magasságú, körülbelül 167 centiméter magas emberek. Dr. Peter Fotinos, a Male Excel orvosi igazgatója a The Sun-nak nyilatkozott: „Egy nagyszabású kutatás, amelyet a New England Journal of Medicine közölt, kimutatta, hogy minden további 6,5 centiméter (2,5 hüvelyk) magasság tizenhárom százalékkal csökkenti a koszorúér-betegség kockázatát.” A tudósok szerint ennek oka többek között az lehet, hogy a magasabb emberek artériái tágabbak, tüdőkapacitásuk pedig nagyobb. - olvasható a Daily Mail cikkében.
Magas emberek kevesebb eséllyel szenvednek szív- és érrendszeri betegségekben
Dr. Fotinos arra is felhívta a figyelmet, hogy az alacsonyabb embereknél a stroke kockázata is nagyobb. Ugyanakkor a magasabb termet sem jelent automatikusan védelmet: a Londoni Queen Mary Egyetem kutatói nyolcszázezer ember adatait elemezve arra jutottak, hogy a magasabb emberek körében gyakoribb a pitvarfibrilláció, vagyis a szívritmuszavar egyik legveszélyesebb formája. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a magasabb emberek kisebb eséllyel szenvednek szív- és érrendszeri betegségekben vagy 2-es típusú cukorbetegségben, viszont nagyobb kockázatnak vannak kitéve bizonyos daganatos megbetegedések szempontjából.
Idén januárban Jeremy London, amerikai szívsebész egy TikTok-videóban mutatott be egy egyszerű módszert, amellyel bárki felismerheti a szívkoszorúér-elzáródás tüneteit. A szívsebész azt ajánlja végezzenek olyan tevékenységet, amely megemeli a pulzust – például intenzív házimunkát vagy testmozgást –, majd figyeljék meg, jelentkeznek-e tünetek. Ezután pihenjenek meg, és figyeljék, hogy a panaszok megszűnnek-e. Ha a mellkasi szorítás, fájdalom, légszomj vagy a karba sugárzó fájdalom erőfeszítés közben jelentkezik, de pihenéskor rögtön elmúlik, az egyértelmű figyelmeztető jel.
A szívkoszorúér-betegség tehát a véráramlás csökkenése vagy elzáródása miatt alakul ki, amit az erekben lerakódott plakkok idéznek elő, ezzel akadályozva a szív létfontosságú vérellátását.






