kulcsár edina
Bacher Anita egyszerre küzdött meg a szorongásos pánikbetegséggel és a túlsúllyal. Egyik napról a másikra kezdett új életet: letette a gyógyszert, megreformálta az étkezéseit és bevezette a sportot a mindennapjaiba. Fogyása sokak számára mutathat példát.
A súlynövekedéshez nemcsak az életmódnak és a mozgásnak van köze, hanem a gyógyszereknek is. Többféle módon lehetnek hatással az alakunkra: felgyülemlik miattuk a víz a szervezetünkben, elősegítik a zsírsejtek növekedését, vagy fokozzák az étvágyunkat. Anita is a gyógyszerek mellékhatásaként hízott meg. Fogyása során végül nem csak 30 kilótól szabadult meg, de teljesen új életet is kezdett.
Gyerekként és fiatal lányként rendszeresen sportolt, sokáig XS-es méretű ruhákat hordott. Jó ideig nem volt gondja a súlyával, így az étkezésekre sem kellett figyelnie.
"Négy gyerkőcöm van, 12, 9, 6 és 3 évesek" – meséli az édesanya a Fanny magazin cikkében.
"A születésük után egyre jobban elhanyagoltam magam, mindig maradt rajtam pár plusz kiló, amit nem dolgoztam le. Időnként igyekeztem leadni, de nem tartott sokáig. Különböző szerektől vártam a megváltást, pár hétig fogyasztottam őket, közben éheztem. Ha leadtam öt kilót, amint abbahagytam, utána visszajött tíz.
Többek között a túlsúly miatt szorongásos pánikbeteg lettem, majdnem két évig szedtem rá gyógyszert, amitől még jobban meghíztam.
Nagyon zavart a súlyom, mert úgymond majdnem vágósúlyban voltam. Eléggé ellustultam, nem volt kedvem, energiám semmihez. A volt páromtól is rengeteg bántást kaptam a külsőm miatt. Idén februárban jött el az a pont, amikor azt mondtam, hogy ez nem mehet így tovább."
Sokáig érlelődött Anitában a változtatás gondolata. Az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor szakítottak a volt párjával.
"Neki és magamnak is meg akartam mutatni, hogy több vagyok ennél" – árulja el.
"Be akartam bizonyítani, hogy vagyok valaki, hogy igenis képes vagyok lefogyni és kezembe venni az életemet. Eldöntöttem, hogy leteszem a gyógyszert és életmódot váltok. A nővérem kereste fel Balázst, és javasolta, hogy vágjunk bele a programjába együtt. Február közepén kezdtük el, de sajnos ő feladta a folyamat közben. Én viszont nagyon megszerettem Balázs módszerét, rengeteget köszönhetek neki. Ha csüggedtem, amiért csak fél kiló ment le két hét alatt, mindig tudta, hogyan nyugtasson meg, hogyan bíztasson. Aztán meg volt olyan kéthetes időszak, amikor hat kilót adatam le.
Megtanultam tőle, hogy a fogyás nem feltétlen egyenletesen történik, hiszen főleg nálunk, nőknél, hormonális tényezők is vannak a háttérben, és akkor sem szabad feladni, ha két hét alatt egy deka sem megy le. Megtanultam kitartónak kell lenni, hinni magamban.
A hagyományos alapanyagok és ételek után, Anita számára egy új világ nyílt meg az étkezések terén is.
"Gyakorlatilag mindent lecseréltem a konyhában" – meséli. "Elhagytam a kenyeret, a búzalisztes termékeket, rengeteg zöldséget fogyasztok. Megszerettem a lazacot, a kuszkuszt, bulgurt, kölest. Elképzelni sem tudtam korábban, hogy milyen finom ételeket lehet ezekből készíteni. Ráadásul gyorsan. Az egy napi teljes étrendem megvan kevesebb, mint egy óra alatt. Az elején karcsúnak tűnt egy-egy adag étel, de olyan laktató volt, hogy simán kibírható volt a három óra, mire jött a következő étkezés. Nekem inkább a sport beiktatása volt nagyobb kihívás. Kezdetben nagyon nehezemre esett megmozdulni. Futópadon és ellipszisen edzettem, napi húsz perccel kezdtem, a végén meg már napi egy-másfél óra is könnyedén ment. Miután lefogytam, kicsit lazítottam a dolgokon, de most is figyelek rá, hogy napi maximum 1200 kalóriát vigyek be. Boldog vagyok, amiért újra van önbizalmam és igazi energiabomba lettem. Össze sem lehet hasonlítani, hogy milyen így létezni, a korábbi önmagamhoz képest."
A pánikbetegsége és a túlsúlya szoros kapcsolatban volt egymással, a kialakulásukat és felszámolásukat illetően is.
Nagyon sokáig emésztettem magam a problémáimon, nem mertem kiállni magamért
– vallja be.
"Rengeteg tünetem volt, például zsibbadás, fulladás, jártam emiatt a sürgősségin is. Iszonyú munkám van abban, hogy talpra tudtam állni. Megtanultam kiállni magamért, kimondani a véleményemet, ezáltal megkönnyebbültem és hatalmas teher jött le rólam. A történethez hozzátartozik, hogy sokszor fájdalmas volt ez az út, és sok barátnak hitt embert veszítettem el az őszinteségem miatt. Miután abbahagytam a gyógyszerszedést, néhányszor jelentkezett még egy-egy rosszullét, de sétával, zenehallgatással ki tudtam jönni belőle. Most már tudom, hogy tényleg minden fejben dől el, az emberi elszántságon, a hozzáállásunkon múlik, hogy hogyan telnek a napjaink. Végre minden szempontból jól érzem magam, kezd minden a helyére kerülni. Sokkal több lehetőség nyílik felém, most kezdek csak igazán élni."