tóth gabi
Donát Olívia tavaly nyáron még annyira rosszul viselte a pluszkilóit, hogy legszívesebben ki se mozdult volna otthonról. Szeptemberben kezdett új életmódba, féléves felkészülés után pedig elindult egy fitneszmodellversenyen, hogy ezzel koronázza meg a változást.
Sokan keresik meg a gasztroblogger Olíviát arra panaszkodva, hogy rosszul érzik magukat a bőrükben. A fiatal anyuka pontosan tudja, hogy milyen érzés ez. Épp ezért biztos benne, hogy ha ő felállt a padlóról, hogy változtasson az életvitelén, akkor tényleg bárki képes rá.
Olívia hétéves korától fogva versenyszerűen teniszezett. A sport szinte mindig az élete része volt, így sokáig nem voltak komolyabb gondjai a súlyával.
"Vékony sosem voltam, hiszen mindig szerettem enni" – meséli a Fanny magazinnak.
"Anyukám a mai napig, 50 év házasság után is meleg vacsorával várja haza apukámat. A két bátyámmal mi is ezt kaptuk minden áldott nap. Az evés nálunk közös családi program volt, ráadásul anyukám nagyon jól főz. Valódi súlyproblémám csak jóval később, a kisfiam születése után lett. A terhességem alatt tíz kilót híztam, szülés után, körülbelül egy év alatt újabb tíz kiló jött fel. Az az igazság, hogy elengedtem magam. Itthon voltam a kicsivel, élveztem, hogy babázom, közben sütöttem-főztem és sokat ettem, főként édességeket, péksüteményeket. Amíg tudtam szoptatni a kisfiamat, addig nem foglalkoztam az alakommal, hiszen nem az volt a fontos, hogy hogyan nézek ki. Viszont miután abbamaradt a szoptatás, Zalán nagyobb lett, és baromira zavartak a plusz- kilók.
Egy idő után már annyira szégyelltem magam, hogy reggel hatra jártam bevásárolni, mert úgy éreztem, akkor van rá a legkisebb esély, hogy ismerőssel találkozzak.
Az bosszantotta a leginkább, hogy pontosan tudta, mit kellene és mit nem kellene fogyasztania, hiszen korábban elvégzett egy táplálkozási tanácsadói képzést.
"Ki tudtam számolni a makróimat, tudtam, hogy milyen szénhidrátot kellene ennem, hogy mit, mivel kellene párosítani" – magyarázza.
"De nem volt hozzá erőm. Vagyis, ahogy mondani szokták, nem akartam eléggé. Többször belekezdtem, de nem volt mögötte tudatos tervezés, így pár nap után az történt, hogy éhesen érkeztem haza, nem volt készen a megfelelő étel, és kirámoltam a hűtőt. A
férjemtől soha nem hallottam egy rossz szót sem, de engem nagyon zavart, mert tudtam, hogy milyen volt az alakom, és milyen lehetne.
Végül tavaly szeptember 18-án kezdtem új életmódba. Előző nap névnapi reggelire mentünk Tihanyba. Nagyon meleg volt, én meg felvettem a szokásos fekete hosszúnadrágomat. A férjem megjegyezte, hogy ilyen szép időben, miért nem veszem fel inkább a farmer sortomat?! Bedurcáztam, mert cikinek éreztem, hisz tudtam, hogy nem áll jól. Iszonyúan rossz kedvem lett, meg voltam sértődve a világra. Amikor hazaértünk, ráeszméltem, hogy ez így nem mehet tovább, hogy mindenkire haragszom azért, mert rosszul érzem magam a túlsúly miatt."
A 80/20-as szabályt tartja
Olívia saját magának állította össze az étrendet. Kiiktatta a finomlisztet, cukrot, a feldolgozott élelmiszereket, a péksüteményeket, a kenyeret.
"Már egy hét után sokkal jobban éreztem magam" – árulja el.
"Ott kaptam erőre, mert megbizonyosodtam róla, hogy képes vagyok a változásra. Megdöbbentett, hogy úgy fogyok, hogy közben finomakat eszem és egyáltalán nem éhezem. Emlékszem, még almás pitét is sütöttem alternatív lisztből, eritrittel. Apukám nem kedveli a mindenmentes ételeket, de ez annyira ízletes volt, hogy még ő is elhitte, hogy hagyományos hozzávalókból készült. Most már a 80/20-as szabályt tartom, ami azt jelenti, hogy hétfőtől péntekig betartok mindent, de hétvégén, ha elmegyünk valahova a családdal, akkor belefér egy lángos vagy fagyi is. Azt gondolom, hogy hosszú távon akkor fenntartható egy étrend, ha közben nem vonunk meg magunktól semmit. Saját magamat is megleptem azzal, hogy le tudtam fogyni. Sokkal jobban érzem magam a bőrömben, és az is sokat jelent, hogy példát tudok mutatni a hároméves kisfiamnak…"
Szeretett volna színpadra állni
Olívia korábban is járt konditerembe, idén márciusban tért vissza a súlyokhoz, személyi edző segítségével.
"Kilenc éve együtt edzettem egy barátnőmmel, aki épp egy fitneszmodellversenyre készült. Már akkor eljátszottam a gondolattal, hogy milyen jó lenne felkészülni egy ilyen megmérettetésre. Az edzőm azt javasolta, hogy jövőre próbáljam meg. Miután elkezdtük a közös munkát, gyorsan változtam, sokat fejlődtem. Úgy döntöttem, hogy még idén megpróbálom, hiszen nemsokára visszamegyek dolgozni és nem lesz ilyen sok időm az edzésekre. Hálás vagyok a családomnak, mert sem a férjem, sem a szüleim nem kedvelik ezt a sportot, anyukámnak kifejezetten nem tetszett a versenyformám, mégis végig mellettem voltak és támogattak. Szebbnél szebb anyukákkal álltam a verseny napján a színpadon. Jó érzés volt végignézni rajtuk, hiszen mindannyian gyerek, család mellett prezentáltunk egy szuper formát. Nem járok magassarkúban, nem vagyok az a vonulgatós típus, gyakorlatilag végig remegtem a színpadon. Mégis fantasztikus élmény volt maga a verseny is, a felkészülés pedig még inkább. Nagyon büszke vagyok rá, hogy ezt anyukaként valósíthattam meg."
Olívia szerint az eleje a legnehezebb, amíg meg nem születik a kellő elszántság, illetve kitartani, amíg nem indul be a fogyás. "Az egyik kulcs az előre tervezés" – mondja. "Korábban csak legyintettem, amikor ilyen tanácsokat hallottam, de most már tudom, hogy tényleg ilyen apró lépéseken is múlik. Előre ki kell találni, be kell vásárolni és meg kell főzni, hogy mindig legyen mihez nyúlni, ha éhesek vagyunk. Közhelynek hangzik, de az is igaz, hogy éhesen nem szabad bevásárolni. Saját tapasztalatból tudom, mert számtalanszor beleestem abba a hibába, hogy ilyenkor megvettem a családnak tengernyi dolgot, és hazafelé menet mindenbe belekóstoltam. Azt is tudni kell, hogy a cukor függőséget okoz, és kell néhány hét, mire az édesség iránti sóvárgás csillapodik. A korábbi édesség függőségem után nagyon meglepő, hogy most már, amikor megengedek egy-egy szabadabb étkezést, akkor sokkal jobban kívánok mondjuk egy házi hamburgert, mint egy süteményt."