Koronavírus – Javultak a kórházba kerülő betegek gyógyulásának esélyei tavasz óta

Az első tanulmány adatai három New York-i kórházból származnak. A koronavírus miatt kórházba került betegek halálozási esélye ezekben a kórházakban a márciusi 25,6 százalékról augusztusban 7,6 százalékra csökkent. Hasonló javulásról számolt be a második tanulmány is, amely Nagy-Britanniában vizsgálta a koronavírusos betegek túlélési esélyeit – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Márciusban a három New York-i kórházban 1724 Covid-19-ben szenvedő ember feküdt, közülük 430 hunyt el. Augusztusban 134 betegük volt és öten haltak meg.

A kórházi halálozási arány csökkenésének megértéséhez a kutatók számos lehetséges tényezőt vettek figyelembe, beleértve a kórházi betegek kórképét, faji és etnikai hovatartozását, hogy mennyi oxigéntámogatásra volt szüksége a kórházba érkezéskor és olyan kockázati tényezőkre is figyeltek, mint a túlsúly, a dohányzás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a tüdőbetegségek és így tovább.

Az elemzés megállapította: sajátos helyzetétől függetlenül a márciusban Covid-19-cel kórházba kerülők halálozási kockázata háromszor akkora volt, mint azoké, akik augusztusban kerültek kórházba.

Az angliai kutatás olyan betegeket vizsgált, akik az állapotuk, az esetleg szükséges oxigénpótlás miatt szoros megfigyelés alatt álltak a kórházban vagy intenzív osztályra kerültek. A kutatók itt is figyelembe vették az egyéb befolyásoló tényezőket, de az amerikai tanulmánnyal szemben nem a halálozási arányt, hanem a túlélési arányt vizsgálták.

A március 29. és június 21. között Nagy-Britanniában kórházba került 21 082 beteg adatainak elemzése azt mutatta, hogy a túlélési ráta folyamatosan javult: a megfigyelés alatt állóknál a márciusi 71,6 százalékról júniusban 92,7 százalékra, az intenzíven kezelteknél pedig a márciusi 58-ról a júniusi 80,4 százalékra.

A tudósok szerint annak, hogy a koronavírusos betegek tavaszhoz képest nagyobb arányban gyógyulnak meg, az az oka, hogy ma már hatékonyabb terápiák állnak rendelkezésre, olyanok, amilyenek márciusban még nem.

Az új kezelések mellett az orvosoknak is nagyobb lett a tapasztalata és olyan egyszerű technikákat tanultak meg, amelyek hatékonyak a betegség gyógyításában, mint például az alacsony oxigénszintű beteg hasra fektetése, hogy tüdejében egyenletesebben áradjon szét az oxigén.

A kutatók ugyanakkor figyelmeztettek, hogy a betegség kezelésében elért eredmények ellenére a vírus még mindig nagyon veszélyes. Azok a betegek, akiknél súlyos lefolyása volt, még hosszú ideig tapasztalhatnak fáradtságot vagy szenvedhetnek más mellékhatástól. Ezért fontos az újabb terápiák felkutatása.

Nincs jelentős hatással az időjárás – legyen meleg vagy hideg – a koronavírus terjedésére, az szinte kizárólag az emberi magatartástól függ – állapították meg a Texasi Egyetem kutatói új tanulmányukban.

Csekély az időjárás hatása a vírus terjedésére

A koronavírus-járvány kezdetén mindenki nagy reményt fűzött ahhoz, hogy a nyári nagy melegben csökken a fertőzés terjedése, ám a nyár nem hozott általános megkönnyebbülést és a kapcsolat a Covid-19 és az időjárás között azóta is viták középpontjában áll. Az austini székhelyű Texasi Egyetem kutatói az International Journal of Environmental Research and Public Health című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban kimutatták, hogy a hőmérséklet és a páratartalom nem játszik jelentős szerepet a vírus terjedésében.

„Az időjárás hatása csekély, más tényezőknek, mint a mobilitásnak nagyobb szerepük van. Relatív fontosságot tekintve az időjárás az egyik utolsó befolyásoló tényező” – idézte Dev Niyogit, az egyetem professzorát a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Az utazás és az otthontól való távollét a két legfontosabb tényező

A kutatók azt vizsgálták, hogy a koronavírus-fertőzés terjedése és az időjárás milyen összefüggésben volt 2020 márciusa és júliusa között az amerikai szövetségi államokban és megyékben, más országokban, térségekben és világszerte.

Kimutatták, hogy az időjárás hatása a vírus terjedésére amerikai megyei szinten kicsi, statisztikailag 3 százalék.

Ezzel szemben az emberi magatartás hatása nyilvánvaló volt.

Az utazások, az otthontól való távollét a két legfontosabb tényező volt a koronavírus-járvány terjedésében, statisztikailag az előző 34 százalékban, az utóbbi 26 százalékban.A másik két fontos tényező a lakosság (23 százalék) és a városok népsűrűsége (13 százalék).