Ezeket a fontos szerveket károsíthatja a koronavírus akkor is, ha valakin csak átfutott a betegség

Kínában, és a járvány első európai gócpontjában egyre több bizonyíték van rá, hogy a vírusfertőzöttek egy része hosszú távú egészségkárosodást szenvedett, még akkor is, ha maga a fertőzés csak enyhe tüneteket okozott.

Robert Pedretti professzor, aki az olaszországi Pavia egyik tudományos intézetének kardiológusaként dolgozik, egy interjúban kifejtette, hogy a koronavírus-fertőzéssel kórházba kerülő betegek csak a jéghegy csúcsát jelentik. Természetesen az egészségügyi intézmények most az akut, súlyos állapotú fertőzöttek gyógyulásáért küzdenek, de hosszú távon mindenképp foglalkozni kell a vírusfertőzés későbbi következményeivel is.

Pedretti professzor szerint az egyik legnagyobb veszély a hosszú távú tüdőkárosodás, amely miatt csökken a gyógyult betegek tüdőkapacitása, és komoly rehabilitációra szorulnak. A koronavírus ugyanis elsősorban a tüdőt támadja. A léghólyagocskák gyulladása miatt a tüdő folyadékkal telhet meg, így a beteg vérébe kevesebb oxigén jut. Ez tulajdonképpen nem más, mint a kétoldali tüdőgyulladás. Súlyos esetben ez addig fajulhat, hogy a beteget lélegeztető gépre kell tenni, sőt, akár halálos is lehet.

A tüdőgyulladásból felgyógyult betegek tüdején hegesedés alakulhat ki, amely hosszú távon is légzési nehézségeket okozhat. Egy kínai tanulmány szerint a koronavírus-fertőzés is hagyhat maga után ilyen nyomokat, az úgynevezett tüdő-fibrózist. Egy másik tanulmány szerzői a kínai Vuhanban 81 koronavírus-fertőzött tüdejének CT-felvételeit elemezték, és még olyanoknál is találtak fibrózist, akiknél a fertőzés nem okozott tüneteket. Az egyelőre nem tisztázott, hogy ezek az elváltozások visszafordíthatók-e. A Hong Kong-i egészségügyi hatóságok márciusban arról számoltak be, hogy a gyógyult kórházi betegek 25 százaléka később is szenvedett légzési nehézségektől, és a légzésfunkciója akár 20-30 százalékkal is csökkent, ráadásul extrém fáradtság is fellépett náluk.

Egyes szakértők szerint a betegség hosszú távú következményei azokat is érinthetik, akiknél nem volt szükség kórházi felvételre. Holland kutatóktól is érkeztek olyam figyelmeztetések, amelyek szerint a betegek tüdejét hosszú távon is károsíthatja a vírus.

A jelenséget már a koronavírus egyik előfutára, a SARS esetében is tapasztalták. Egy 2005-ös kutatás szerint a SARS fertőzés túlélőinek légzésfunkciója még a fertőzés után 6 hónappal is kisebb volt, mint a nem fertőzötteké. Egy kutató szerint a hosszú távú problémákban az elhúzódó gépi lélegeztetésnek is lehet szerepe.

Ám még azoknál is felléphetnek hosszú távú károsodások, akik fittek és egészségesek voltak, amikor elkapták a vírust. Egyelőre nehéz lenne megmondani, mitől függ, hogy hogyan gyógyul egy-egy beteg, és ki lesz az, akinek hosszú távú problémákkal is számolnia kell.

A tüdő mellett a vírus más szerveket is károsíthat. Egyes esetekben akár stroke is felléphet miatta, de a máj, a vese, a szív és az érrendszer is megszenvedheti a fertőzés hatását. Kínai kutatások szerint a vizsgált 419 kórházi ápolást igénylő Covid-19 beteg egyötöde szenvedett szívkárosodást. A fertőzés szívizomgyulladást is okozhat, de más utakon is károsíthatja a szívet és az érrendszert, például a vérrögök kialakulását is elősegítheti. Az eredetileg is szív- és érrendszeri betegségekkel küzdő fertőzöttek esetében még nagyobb a károsodás veszélye, de gyakorlatilag bárkinél előfordulhat. A betegség pontos hosszú távú hatásainak felderítése azonban még további kutatásokat igényel.