kulcsár edina
Mellkasi fájdalom, izzadás, hirtelen rosszullét – a szívrohamok többsége ezekkel a tünetekkel indul. Ám van ennek a potenciálisan halálos támadónak egy másik arca is, sokkal kevésbé jellemző jelekkel.
A szívroham néha akár teljesen tünetmentesen, vagy olyan tünetekkel folyhat le, amelyek nem teszik egyértelművé, milyen nagy a baj. Sokszor csak egy kis állkapocs- vagy nyaktáji fájdalom, légszomj, gyomorégés vagy hirtelen jött fáradtság ad hírt arról, hogy nincs minden rendben. A nőknél különösen gyakran jelentkeznek a fáradtság, az alvászavarok és a szorongás tünetei a szívroham előjeleiként. A legtöbben ilyenkor múló kellemetlenségre, például gyomorrontásra, náthára, influenzára gyanakszanak, hiszen a tünetek hasonlítanak e betegségek jeleihez. Pedig a baj ennél sokkal nagyobb.
Még akkor is így van ez, ha a szívroham nem okoz halált, sőt, némi pihenés után megszűnnek a tünetek. Egyrészt azért, mert az illető úgy vészelt át egy szívrohamot, hogy nem kapott megfelelő orvosi ellátást, és nincs is felkészülve arra, hogy a roham, esetleg súlyosabb formában, megismétlődhet.
Ráadásul az „enyhe” vagy „csendes” szívroham is hegesedéshez vezethet a szívben, ez pedig szívritmuszavart okozhat, a szív túl gyorsan kezd verni, sőt, akár meg is állhat.
Aki úgy érzi, hogy hasonló tünetei vannak, nem érzi magát teljesen egészségesnek, ne fogja a korra, inkább figyelje meg a tüneteit. Akár le is írhatod, mikor, milyen időközönként jelentkeznek a kellemetlenségek. Különösen akkor figyelj oda magadra, ha 40 fölött jársz, dohányzol, túlsúllyal élsz, magas a vérnyomásod vagy a vércukorszinted. Az is kockázati tényezőnek számít, ha a családban előfordultak ezek a rizikófaktorok, vagy maga a szívroham is. Ha a tüneteid 20 perc alatt sem múlnak el, vagy a terhelés hatására rosszabbodnak, azonnal fordulj orvoshoz, ne várj a spontán javulásra.