tóth gabi
Egy új amerikai kutatás szerint van egy ital, amelyik képes segíteni az alvászavarral küzdõkön: egészen pontosan 84 perccel nyújtja meg a nyugodt alvás idejét. De vajon mit érdemes kortyolgatni, mielõtt aludni mennél?
A Louisiana Állami Egyetem kutatói nyolc, alvázavarral élő ember esetében vizsgálták a meggylé áldásos hatásait. A kutatás arra az eredményre jutott, hogy ez a finom gyümölcslé 84 perccel képes meghosszabbítani az éjszakai alvás idejét, mégpedig úgy, hogy gátolja azoknak az agyi vegyületeknek a termelődését, amelyek kapcsolatba hozhatók az alvászavarral, valamint csökkentik a gyulladásokat a szervezetben. A gyulladásos folyamatok szintén az alvászavar kockázati tényezőjének számítanak, így minél kevesebb van belőlük a szervezetben, annál jobban alszunk.
A kutatás résztvevői saját bevallásuk szerint hetente legalább háromszor rosszul alszanak. A résztvevőktől a kutatók vérmintát vettek, és egy kérdőívet töltettek ki velük, amelyben az alvási szokásaikat térképezték fel. Ezután a résztvevőknek meggylevet, vagy azzal azonos külsejű és ízű placebót adtak, és arra kérték őket, hogy naponta kétszer, reggel és este igyanak belőle egy bögrényit.
Két hét elteltével a résztvevőket újra megkérték a kérdőívek kitöltésére, majd újabb két hétre megcserélték a csoportokat, akik eddig meggylevet kaptak, azok ezután placebót, és fordítva.
A kérdőívek értékeléséből kiderült, hogy a meggylé jelentősen javította az alvás minőségét. A vérminták elemzéséből az is kiderült, hogy a meggylé hatására csökkent a szervezetben a kinurenin szintje – ezt a vegyületet több kutatás is kapcsolatba hozza az alvászavarral. A triptofán szintje viszont emelkedett – ez az aminosav többek közt az álmosság kialakulásáért felelős. A meggylé a triptofán termelését lelassító vegyületek termelődését is gátolta. A gyulladásokra utaló biomarkerekből is kevesebb volt a meggylevet fogyasztók vérében.
Ez a gyümölcslé tehát kiváló természetes altató lehet. A felmérések szerint a felnőttek egyharmada szenved alvászavaroktól, a túl kevés alvás pedig számos betegség kockázatát növelheti a daganatos betegségektől a mentális zavarokig, a depressziótól a cukorbetegségig.