Miért gyorsul fel a Föld forgása?

Ha te is azok közé tartozol, akik szeretik kihasználni minden egyes másodpercét a napnak, akkor bizony hálás lehetsz a naponta rendelkezésedre álló 86 400 másodpercért. Július 9-én azonban nem kaptad, majd ezután július 22-én és augusztus 5-én sem fogod megkapni a teljes „adagodat”. Ezen a három napon a Föld forgása mérhetően – és eddig megmagyarázhatatlan módon – felgyorsul, így a megszokott 24 órából 1,3–1,5 ezredmásodperccel kevesebbet tölt el - olvasható a Time magazin tudományos cikkében.

Egy ezredmásodperc, vagyis a másodperc ezredrésze, persze szinte semmiség – egy pislogás például nagyjából 100 ezredmásodpercig tart. Ám mivel az atomórák annyira precízen követik a Föld forgását, hogy körülbelül másfél évente a Föld forgására szakosodott szakemberek kénytelenek egy „szökőmásodpercet” hozzáadni az évhez. De vajon mi áll a hirtelen gyorsulás mögött, és milyen hatása lehet?

A valaha volt legrövidebb nap

Világszerte 450 atomóra működik, amelyek olyan pontosak, hogy nagyjából 100 millió évente térnek el egy másodperccel. Ezek az órák azonban nemcsak azért fontosak, hogy rend legyen az időszámításban – minden, a meteorológiai műholdaktól a GPS-en át a távközlésig és a nukleáris fegyverekig, precíz időzítésen alapul. Éppen ezért, ha a csillagászok és az atomórák kezelői azt tapasztalják, hogy az atomóra üteme nincs szinkronban a Föld forgásával, azonnal felfigyelnek rá.

Az eddigi legrövidebb nap az atomi órák 1950-es évekbeli bevezetése óta 2023. július 5-én történt, amikor a Föld forgása 1,66 ezredmásodperccel rövidebb volt a megszokottnál – számolt be róla a Date and Time. Három évvel korábban, 2022. június 30-án szintén hasonlóan gyors nap volt, akkor 1,59 ezredmásodpercet „spóroltunk”. Idén nyáron azonban három ilyen rövid nap is várható, ami igazán ritka jelenségnek számít.

Mi gyorsítja fel a Föld forgását?

Több oka is lehet annak, hogy a Föld ilyen módon változtatja a forgási sebességét, de jelenleg még nem tudni pontosan, hogy ezúttal mi áll a háttérben.

A legvalószínűbb magyarázat a Hold helyzete. A Hold távolsága ugyanis folyamatosan változik, mivel elliptikus pályán kering a Föld körül. Amikor a legközelebb van hozzánk (ez a perigeum), akkor mindössze 224 ezer mérföldre van, míg legtávolabbi pontján (az apogeumnál) már 251 655 mérföldre távolodik el. A három „gyors” napon a Hold épp az apogeum közelében lesz – ami azért különös, mert ilyenkor a Hold gravitációja inkább lassítani szokta a Föld forgását.

A Hold pályája azonban nemcsak ellipszis alakú, hanem dőlt is: a Föld egyenlítőjéhez képest 18° és 28° között változik a hajlásszöge. Minél élesebb ez a szög, annál jobban gyorsul a Föld forgása – ilyenkor a Hold gravitációja a megszokotthoz képest gyorsítja a forgást, ellensúlyozva az apogeum lassító hatását. E három nap során a Hold közel lesz a 28°-os csúcshajláshoz.

Nem csak a Hold gyorsíthatja a Földet

A földrengések is okozhatnak gyorsulást vagy lassulást, mivel megváltoztatják a Föld belső tömegének eloszlását – hasonlóan ahhoz, ahogy egy műkorcsolyázó gyorsítja vagy lassítja a forgását, amikor behúzza vagy kinyújtja a karját. 2005-ben például egy indonéziai földrengés következtében a Föld poláris tömege körülbelül egy hüvelykkel elmozdult kelet felé, és ez 2,68 mikroszekundummal (azaz milliszekundumnál is kisebb mértékben) rövidítette meg a napot. Ugyanakkor mostanában nem történt jelentős földrengés, így ezt a lehetőséget kizárhatjuk.

Hatással van a klímaváltozás is?

Igen, úgy tűnik, ismét közrejátszhat a klímaváltozás is. Tavaly két, a NASA által támogatott tanulmány kimutatta, hogy 2000 óta az olvadó gleccserek miatt a Föld forgástengelye – vagyis a tengely, amely körül forog –, körülbelül 9 méterrel eltolódott, és ez is hatással van a forgási sebességre. Ebben az esetben viszont a Föld forgása lassul, nem gyorsul – mégpedig száz évente nagyjából 1,33 ezredmásodperccel. Ha a jelenlegi felmelegedés folytatódik, az évszázad végére akár 2,62 ezredmásodperccel is megnőhet a nap hossza.

Más tényezők – például a tengerszint emelkedése vagy a felmelegedő és emiatt kitáguló légkör – szintén kismértékben befolyásolhatják a Föld kerületét. Még az is hatással lehet, amikor tavasszal a fák levelet hoznak. 

 – magyarázta Richard Holme geofizikus a Liverpooli Egyetemről a Live Science-nek.

Akkor mégis a Hold a ludas?

Minden jel arra utal, hogy ismét a Hold gravitációs hatása a főszereplő a jelenlegi gyorsulásban – ami nem feltétlenül ok az aggodalomra. A Föld és a Hold már 4,5 milliárd éve „táncolnak” együtt, és ez a kapcsolat mindig is stabil volt. Minden esély megvan rá, hogy még néhány milliárd évet együtt töltenek