
A tudósok figyelmeztetik a világot, érkezik a megakitörés: „Ez egy ördögi kör”
Szörnyű dolgok várnak ránk?
Egy kitörő vulkán látványa mindig lenyűgöző és egyben félelmetes is. A föld mélyéből feltörő izzó kőzet, gázok és hamu képesek egész tájakat átalakítani, városokat elpusztítani.

Fotó: Forrás: Pexels
Az utóbbi években több nagy erejű vulkánkitörés sokkolta a világot, például Olaszországban és Indonéziában. Most azonban a kutatók újabb veszélyre figyelmeztetnek: százával ébredhetnek fel a jelenleg alvó vulkánok a világ különböző pontjain – és ezért a klímaváltozás a felelős. Az amerikai Wisconsin–Madison Egyetem kutatói szerint az olvadó gleccserek csendben készítik elő a terepet a jövő vulkánkitöréseihez. A veszélyeztetett területek közt említik Észak-Amerikát, Új-Zélandot és Oroszországot is.
A gleccserek alatt megbúvó vulkánok kitöréseit eddig elnyomta a jégtakaró nyomása. Ám ahogy ez a jégtakaró visszahúzódik, a vulkánok hajlamosabbá válnak a gyakoribb és hevesebb kitörésekre
– magyarázta Pablo Moreno-Yaeger, a kutatás egyik vezetője.
A kutatók a chilei Mocho-Choshuenco vulkán és öt másik tűzhányó történetét vizsgálták meg az argonizotópos kormeghatározás és kristályanalízis módszerével. Céljuk az volt, hogy feltárják, hogyan hatott a Patagóniai Jégtakaró visszahúzódása a vulkáni aktivitásra az utolsó jégkorszak végén. Megállapították, hogy a vastag jégpáncél hosszú ideig visszatartotta a magmát, amely akár 15 km mélyen is felhalmozódhatott a földkéreg alatt. Amikor azonban a jégtakaró gyorsan olvadni kezdett, a nyomás hirtelen megszűnt – a magma gázai pedig tágulni kezdtek, ami robbanásszerű kitörésekhez vezetett.
A legnagyobb veszélyt az jelenti, ha a magma alatt vastag jégpáncél húzódik, majd hirtelen visszahúzódik – pont ez zajlik most például az Antarktiszon
– figyelmeztet Moreno-Yaeger.
A kutatás szerint ez a jelenség nem csupán Izlandra korlátozódik. Más kontinenseken – mint Észak-Amerika, Új-Zéland vagy Oroszország – is egyre nagyobb az esélye, hogy eddig szunnyadó vulkánok hirtelen aktivizálódnak. A vulkánkitörések hatása pedig globális lehet: rövid távon az aeroszol kibocsátás hűtheti a bolygót (mint a Pinatubo 1991-es kitörése után), de hosszabb távon a sok kitörés összességében épphogy fokozhatja a globális felmelegedést a kibocsátott üvegházhatású gázok révén.
Ez egy ördögi kör: az olvadás beindítja a vulkánokat, amelyek aztán még több meleget juttatnak a légkörbe – így újabb olvadást okozva
– zárta gondolatait Moreno-Yaeger.
A kutatás eredményeit a prágai Goldschmidt Konferencián mutatták be, írja a Daily Mail.






