tóth gabi
Egyre durvább a háborús pszichózis Nyugaton, egyre rémisztőbb hírek érkeznek: Dánia például jódtabletta beszerzésére szólította fel a lakosságot és figyelmeztet: fel kell készülni arra, hogy áram- és vízellátás nélkül maradhatnak.
Egyre erősebb hangot kapnak azok a nyugati vélemények, amelyek szerint rövid időn belül egy komoly háborúba sodródhat Európa. A háborús pszichózisban szenvedő nyugati vezetők szerint erre azért kerülhet sor, mert a kontinensünk hosszútávú biztonsága csak akkor garantálható, ha fegyveres konfliktusban legyőzik Oroszországot.
A sort a franciák kezdték, akik szerint a pénz és a fegyver után már katonákat is kell küldenie a NATO-nak Ukrajnába. Ezt követően az amerikaiak és a németek engedélyt adtak Kijevnek, hogy az általuk küldött fegyverekkel orosz területeket is lőhessenek. Legutóbb pedig a NATO-főtitkár beszélt arról: egyeztetések folynak egyes tagállamokkal arról, hogy a katonai szervezet atomfegyvereket telepítene hozzájuk Kína és Oroszország elrettentése céljából.
Úgy tűnik, a dán kormány nem veszi félvállról az egyre aggasztóbb helyzetet, egy esetleges háborúra készülnek, és erre figyelmeztették a lakosságot is.
Az igazság az, hogy Dániát és szövetségeseit hibrid háború veszélye fenyegeti
– mondta a minap Troels Lund Poulsen védelmi miniszter a dániai Allinge városában tartott éves demokráciagyűlésen. A politikus hozzátette:
„Mindannyiunknak fel kell készülnünk arra, hogy rövid időre áram- vagy vízellátás nélkül maradhatunk, vagy nem leszünk képesek alapvető szükségleti cikkeket vásárolni.”
Az ajánlások szerint a dánoknak az áramkimaradásokra is fel kell készülniük azáltal, hogy elemeket, zseblámpákat és gyertyákat tartanak kéznél, valamint képesek legyenek fűtés nélkül is melegen maradni. Emellett felhívták a figyelmüket, hogy tárazzanak be otthonra tartós élelmiszereket, amelyek elkészítéséhez nincs szükség tűzhelyre vagy sütőre, személyenként pedig legalább 3 napra elegendő, körülbelül 9 liter palackozott vizet is vegyenek magukhoz.
A 40 év alattiaknak azt tanácsolják, hogy jódtablettát is tartsanak maguknál nukleáris baleset esetére.
Sajtóértesülések szerint más európai országok, köztük Észtország, Lettország, Svédország és az Egyesült Királyság is hasonló készültséget kért a lakosságtól.
Amint arról korábban beszámoltunk, a közelmúltban és a közeljövőben is sok olyan eseményt lehet említeni, amely arra enged következtetni, hogy forró hónapok jöhetnek az ukrán fronton, és nemcsak a nyári kánikula miatt. Az egyik legfontosabb ilyen közeledő esemény a novemberben tartandó amerikai elnökválasztás. Ennek tétje nem kevesebb, mint ami az európai választások tétje volt június 9-én: háború vagy béke.
A amerikai voksolásról korábban nyilatkozott nekünk Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő is, aki úgy fogalmazott: Donald Trump megválasztásával hamar eljöhet a béke:
Az új amerikai elnököt 2025. január 20-án iktatják be Washingtonban. Donald Trump kerek-perec kijelentette, hogy győzelme esetén közölni fogja Ukrajnával, hogy mi a feladata. Ha azt nem teljesíti, akkor nem kap több amerikai támogatást és összeomlik. Jelenleg ott tartunk, hogy Ukrajna nyugati támogatás nélkül órákig vagy maximum napokig tudna működni. Trump azt is közölte, hogy ezt követően tárgyalni fog Vlagyimir Putyinnal, ami lehetővé tesz egy orosz-USA megállapodást Ukrajna feje fölött.
Ez tehát azt jelentheti, hogy a háborús pszichózisban szenvedő jelenlegi amerikai elnöknek és a nyugati vezetőknek a nyáron mindent be kell vetniük, mert novembertől lehet, hogy új időszámítás kezdődik Amerikában.
A múlt héten sajtótájékoztatót tartott Budapesten Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg kiemelte:
Orbán úr egyértelművé tette, hogy Magyarország nem kíván részt venni ezekben a NATO-erőfeszítésekben, és én ezt az álláspontot elfogadom. És örülök annak, hogy a mai napon miniszterelnök úrral sikerült megállapodnunk arról, hogy Magyarország hogyan tud távol maradni az Ukrajnának nyújtott támogató műveletektől, magyar katonai személyek nem fognak részt venni ezekben a tevékenységekben és magyar pénzügyi eszközöket nem használnak ezekre föl
- jelentette ki. Orbán Viktor megerősítette: sem fegyvert, sem katonát nem küldünk Ukrajnába továbbra sem.