origo.hu
kulcsár edina
Létrehozva: 2024.06.17.
Módosítva: 2024.06.17.
NATO-főtitkár: készültségbe állíthatjuk az atomfegyvereket
Jens Stoltenberg szerint a biztonsági körülmények indokolnának egy ilyen lépést.
A NATO országok előrehaladott tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a lehető legtöbb nukleáris fegyvert helyezzék készenléti állapotba - jelentette ki Jens Stoltenberg a The Telegraph brit lapnak adott interjújában. A NATO-főtitkár szerint "a védelmi szervezet tagjainak meg kell mutatnia az atomarzenálját", hogy megüzenjék az ellenséges országoknak: továbbra is képesek a nukleáris csapásmérésre a világ bármely pontján.
"A NATO célja természetesen egy atomfegyverek nélküli világ, de amíg atomfegyverek léteznek, nekünk nukleáris szövetségnek kell lennünk, mert egy olyan világ, ahol Oroszország, Kína és Észak-Korea rendelkezik atomfegyverekkel, a NATO viszont nem, sokkal veszélyesebb világ. (...) Nem akarok műveleti részletekbe belemenni, hogy hány nukleáris robbanófejet helyeznénk készenléti állapotba, de többek közt erről is konzultálnunk az országokkal"
– fogalmazott Stoltenberg, hozzátéve, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a 2022-es februári ukrajnai invázió óta számos alkalommal fenyegetőzött azzal, hogy beveti a hatalmas méretű nukleáris arzenálját. Ennek következtében pedig el kell jönnie annak a pontnak, amikor a NATO atomhatalmai is előveszik a raktáraikból, és készenlétbe helyezik a nukleáris fegyvereiket.
Stoltenberg arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország mellett Kína is jelentős fenyegetést jelent, mivel Peking folyamatosan fejleszti a nukleáris fegyverarzenálját. Ennek kapcsán a Telegraph külön kiemelte, hogy a jelenlegi 300-ról Kína 1000 darabosra kívánja növelni a bevethető nukleáris fegyvereinek számát legkésőbb 2030-ra.
A NATO főtitkára külön kiemelte, hogy az orosz fenyegetés miatt a NATO-tagországok is folyamatosan fejlesztik a nukleáris arzenáljukat - igaz, nem darabszámban, hanem technológiailag.
"Az Egyesült Államok modernizálja gravitációs bombáit az Európában lévő nukleáris robbanófejekhez, az európai szövetségesek pedig a NATO nukleáris küldetéseihez használt repülőgépeit modernizálják"
- mondta Stoltenberg, aki úgy véli, a katonai szövetség olyasmivel nézhet szembe, amire korábban még nem volt példa: két olyan potenciális ellenféllel, amelynek nukleáris ereje van.
A NATO-országok működőképes nukleáris fegyvereinek száma szigorúan titkos adat, de szakértői becslések szerint az Egyesült Királyság 225 atomfegyveréből körülbelül 40, az Egyesült Államok 3700 fegyveréből pedig 1700 van bevethető állapotban. Ennek kapcsán fontos elmondani, hogy Franciaország, a NATO harmadik legnagyobb nukleáris hatalma nem bocsátja a szövetség rendelkezésére atomarzenálját.
A 2011 óta hatályban lévő New START fegyverzetcsökkentő egyezmény értelmében az Egyesült Államok és Oroszország maximum 1550 alkalmazásra kész stratégiai nukleáris fegyvert birtokolhat. Ezeket összesen 700 interkontinentális ballisztikus rakétára (ICBM), tengeralattjáróról indított ballisztikus rakétára (SLBM) és stratégiai bombázó repülőre szerelhetik fel. A az orosz-ukrán háború előtti utolsó felmérés szerint Egyesült Államoknak 1389 töltete, valamint 665 rakétája és bombázója volt készenlétben, míg Oroszországnak 1458 töltete, illetve 527 rakétája és bombázója. Emellett mindkét ország rendelkezik taktikai nukleáris fegyverekkel, melyekre nem vonatkoznak a New START korlátozásai.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a szövetségnek láthatóbbá kell tennie nukleáris elrettentető arzenálját az ellenfelei részéről megnyilvánuló jelenlegi fenyegetések közepette.
Stoltenberg a The Daily Telegraph című brit konzervatív napilapnak adott, hétfőn ismertetett interjúban elmondta: konzultációk zajlanak a tagországok körében olyan rakéták készenlétbe állításáról, amelyek jelenleg tárolókban vannak.
A NATO főtitkára szerint „a láthatóságot is elrettentő eszközként kell használni”.
Stoltenberg közölte: nem kíván műveleti részleteket felfedni arról, hogy mennyi nukleáris töltetet kell működőképes állapotban tartani és hány maradhat tárolókban, „de erről konzultálnunk kell, és jelenleg pontosan ezt tesszük”.
Úgy fogalmazott, hogy „a nukleáris átláthatóságot a NATO nukleáris stratégiájának sarokkövévé kell tenni”, az átláthatóság ugyanis elősegíti annak a közvetlen üzenetnek a kommunikációját, hogy „mi természetesen nukleáris szövetség is vagyunk”.
Stoltenberg szerint a NATO célja a nukleáris fegyverektől mentes világ, de amíg ilyen fegyverek léteznek, a NATO is nukleáris szövetség marad. Veszélyes lenne ugyanis egy olyan világ, amelyben Oroszországnak, Kínának és Észak-Koreának vannak nukleáris fegyverei, a NATO-nak viszont nincsenek – tette hozzá.
A főtitkár kijelentette:
Kína különösen jelentős erőforrásokat fordít korszerű fegyverzet beszerzésére, beleértve nukleáris arzenálját. Stoltenberg szerint Kína nukleáris tölteteinek száma akár 2030-ra elérheti az ezret.
Ez azt jelenti, hogy a NATO-nak már a nem nagyon távoli jövőben két olyan potenciális ellenféllel kell szembenéznie, amelyeknek nukleáris fegyvereik vannak, és ez természetesen következményekkel jár – fogalmazott a hétfői Telegraph-interjúban az atlanti szövetség főtitkára.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
