Lesz harmadik világháború? Mi kell a békéhez? Itt vannak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő válaszai

Elfogadta a meghívásunkat és ellátogatott a Ripost szerkesztőségébe Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, aki többek között elmondta, hogy mit gondolt, amikor két évvel ezelőtt kitört az orosz-ukrán háború, mi a helyzet jelenleg a fronton, miként lehet békét kötni, és azt is megkérdeztük, hogy Donald Trump választási győzelme valóban elhozhatja-e a békét Európában és a Közel-Keleten.

Orosz-ukrán háború

Ripost: Több mint két éve tört ki az orosz-ukrán háború. Gondolta volna, hogy ilyen sokáig elhúzódhat?

Nógrádi György: Nem, de nemcsak én nem, hanem senki sem. Az amerikai hírszerzés azt jelentette a háború első perceiben, hogy úgy számoljunk, ez a háború három-nyolc napig tart majd. Az oroszok ugyanezt jelezték, de a háború előtt itt volt Ukrajna védelmi minisztere Budapesten és kijelentette, hogy nem lesz háború. Én azért nem tartottam logikusnak, mert Ukrajna abszolút padlón volt. Zelenszkij ukrán elnök népszerűsége 10 és 20 százalék között volt Ukrajnában. Az orosz közbeavatkozás nélkül is a szétesés szélén volt Ukrajna, nagy valószínűséggel leváltották volna Vologyimir Zelenszkijt. Ennek megfelelően én az orosz támadást értelmetlennek tartottam, ráadásul a britek kivételével az összes nyugat-európai hírszerzés azt mondta, hogy nem lesz háború. Érdemes megjegyezni, hogy az oroszok azt jelentették Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy virágesővel fogják őket Ukrajnában várni, mint 2014-ben a Krímben. Nem ez következett be...

Ripost: Miért dönthetett mégis úgy az orosz elnök, hogy megtámadják Ukrajnát?

Nógrádi György: Mert az volt a vélemény, hogy az ukrán lakosság meg akar szabadulni Zelenszkijtől. Ukrajna létrejötte óta nem volt az országban ukrán-barát vezetés. Vagy orosz-barát vagy Nyugat-barát vezetők irányították az országot. Putyin úgy értékelte, hogy ez egy sétagalopp lesz komolyabb veszteségek nélkül, akárcsak korábban a Krímnél. Nem ez következett be...

Ripost: Ha a nyugat-európai hírszerzés nem tudott az orosz tervekről, akkor hogyhogy ilyen jól fel volt készülve Ukrajna a támadásra?

Nógrádi György: Egy: 2014 óta ott voltak a nyugati - elsősorban amerikai és brit - tanácsadók Kijevben. Kettő: felkészítették Ukrajnát, hogy megfelelő védelmi vonalakat építsenek ki. Ráadásul óriási technológia ment már Ukrajnába a háború előtti években is. 

Ripost: Hogyan áll most a háború katonailag?

Nógrádi György: Lassú orosz előrenyomulás van. A Moszkvában történt terrortámadásért az oroszok a Nyugatot, ezen belül az ukránokat teszik felelőssé. Meglátjuk, milyen orosz ellencsapás lesz. Amióta Putyint újraválasztották, az orosz elnöknek még inkább szabad keze van, ez a katonai szférára is igaz. 

Ripost: Azt lehet tudni, hogy jelenleg vannak-e nyugati katonák a fronton, és ha igen, akkor hányan?

Nógrádi György: Nem! Annyit lehet tudni, hogy hány "önkéntes" van. A francia "önkéntesek" száma 400 körül mozog. Az orosz parlament alelnöke ennek kapcsán bejelentette, hogy az ott lévő franciák 40 százaléka halt meg, és ha Párizs odaküldi a hadseregét, akkor ugyanez lesz a sorsuk.   

Békevágy helyett háborús pszichózis

Ripost: Mi motiválhatja Emmanuel Macron francia elnököt abban, hogy eszkalálódjon a háború?

Nógrádi György: Több dolog is. Egyrészről ő Franciaország Nagy (sic!) elnöke akar lenni. Másrészről, mivel Macron már a második ciklusát tölti, így nem lehet politikai következménye a döntéseinek. Harmadrészt pedig a francia elnök szentül hiszi, hogy Franciaország képes lesz a németekről átvenni Európa vezetését. 

Ripost: A békevágy helyett háborús pszichózis terjed az európai vezetők többségének körében. Mi ennek az oka?

Nógrádi György: Gyakorlatilag az, hogy abból indulnak ki, hogy az oroszokat keletre kell nyomni, amennyire csak lehet. Arról pedig soha nem beszélünk, hogy négy állam vívja élet-halál harcát: Amerika, Oroszország, Törökország és Kína. Mindegyik befolyást akar szerezni a térségben. 

Ripost: Mikor lehet béke?

Nógrádi György: Abban a percben, hogy megállapodik egymással Moszkva és Washington, a béke lehetséges Kijev feje fölött is. 

Ripost: A republikánusok győzelmével valóban azonnali béke lehet Ukrajnában?

Nógrádi György: A válasz az, hogy az új amerikai elnököt 2025. január 20-án iktatják be Washingtonban. Donald Trump kerek-perec bejelentette, hogy győzelme esetén közölni fogja Ukrajnával, hogy mi a feladata. Ha azt nem teljesíti, akkor nem kap több amerikai támogatást és összeomlik. Jelenleg ott tartunk, hogy Ukrajna nyugati támogatás nélkül órákig vagy maximum napokig tudna működni. Trump azt is közölte, hogy ezt követően tárgyalni fog Vlagyimir Putyinnal, ami lehetővé tesz egy orosz-USA megállapodást Ukrajna feje fölött. 

Terrorpánik Európában

Ripost: Mindeközben Európában még terrorpánik is van. 2006-ban Németországban futball világbajnokságot rendeztek, akkor azonban még híre-hamva sem volt a terrorveszélynek. Kevesebb mint két évtized alatt már a terrortól való rettegés beárnyékolja a nagyobb rendezvényeket, köztük az idei foci Eb-t és az olimpiát is. Mi változott?  

Nógrádi György: Rengeteg minden. Például nincs rend a Balkánon. De megemlíthetjük azt is, hogy Afrikában óriási népességszaporulat van, ami magával vonzza az Európa felé irányuló tömeges migrációt. Ez pedig magában rejti a terrortámadások lehetőségét. Az Európába érkező migránsok döntő többsége ugyanis egyedülálló férfi, akiknek egy jelentős része katonai kiképzést is kapott. Ráadásul még a nyugati felmérések szerint is a bejövők 94-96 százaléka gazdasági menekült és nem politikai. 

Ripost: Miként lenne képes Európa megállítani a migrációt?

Nógrádi György: Semmi zsenialitás nem kell hozzá, csupán egy európai egység, ami jelenleg nincs meg. Európának úgy kellene döntenie, hogy megvédi a schengeni-övezet külső határait, a képességünk meglenne hozzá.

Ha érdekel, mi a franciák lehetséges 5 forgatókönyve a beavatkozásra, nézd meg videónkat!