Szlovákia fegyverekkel nem támogatja Ukrajnát

Szlovákia érdekelt abban, hogy „minden hozzáférhető eszközzel” támogassa Ukrajnát, de nem fog fegyvereket szállítani oda – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök kedden Pozsonyban, miután találkozott Christopher Cavolival, a NATO európai erőinek főparancsnokával.

A találkozón Robert Fico ismételten megerősítette kormánya azon álláspontját, hogy nem küldenek fegyvereket Ukrajnának. A miniszterelnök és az észak-atlanti szövetség európai erőinek főparancsnoka egyetértettek annak szükségességében, hogy a NATO-tagállamok védelmi erőit tovább erősítsék.

„Szlovákia számára ebben az összefüggésben egyéni jelentősége van annak, hogy újfent bebiztosítsa területének légvédelmi és rakétavédelmi lehetőségeit”

– jelentette ki a kormányfő, akinek szavait a szlovák hírügynökség idézte.

Robert Fico kedden, a szlovák államfőválasztás nem egészen két hét múlva esedékes második fordulója kapcsán kitért az előző kormány Ukrajnával kapcsolatos hozzáállására is, és bírálta a voksolás első körében győztes Ivan Korcok korábbi külügyminisztert, mivel szerinte Korcok részt vett a szlovák hadsereg képességeinek leépítésében azzal, hogy Ukrajnának ajándékozott „mindent, ami értékes”. Szlovákia az előző kormányzat idején egyebek mellett teljes – MiG-29-esekből álló – vadászrepülő-állományát, valamint S-300-as légvédelmi rendszereit is Ukrajnának adományozta.

Robert Fico háborús uszítónak nevezte Ivan Korcokot, és bejelentette , hogy az államfőválasztás második körében is Peter Pellegrinit, a pozsonyi törvényhozás elnökét támogatja, aki megfogalmazása szerint „érzi a béke értékét”.

Kijelentette: „ha esetleg valakinek nem is tetszik valami Pellegrinin, itt most arról van szó, hogy egy olyan háborús uszító kerülhet az állam éllére, mint Korcok, aki gondolkodás nélkül támogatni fog mindent, amit a Nyugat parancsol neki, beleértve azt is, hogy belevonná Szlovákiát a háborúba”.

Dmitro Kuleba külügyminiszter a legutóbbi, Ukrajna elleni nagyszabású orosz támadások okán felszólította a Nyugatot, hogy lássák el Ukrajnát Patriot légvédelmi rendszerekkel, mondván, hogy az egy olyan fegyver, amelyre Ukrajnának égetően szüksége van.

„Ha lenne elég légvédelmi rendszerünk, nevezetesen Patriot rendszerünk, nemcsak embereink életét, hanem gazdaságunkat is meg tudnánk védeni a pusztítástól” – szögezte le a tárcavezető a Politico brüsszeli kiadványnak adott, kedden megjelent interjújában.

Kuleba hangsúlyozta, hogy ezek a rendszerek a frontvonalon is javítanának a helyzeten, ahol az orosz légierő tömegesen használ olyan légibombákat, amelyek segítik az orosz megszálló erők előrenyomulását.

Megjegyezte, hogy ezek a légibombák olyan fegyverek, amelyek elől „nem lehet elmenekülni”.

Kuleba emellett kifogásolta, Kijev nem kap konkrét választ Németországtól arra vonatkozóan, hogy Berlin hajlandó-e nagy hatótávolságú Taurus rakétákat adni Ukrajnának.

Elutasította múlt héten a német parlament alsóháza (Bundestag) azt az ellenzéki kezdeményezést, hogy Taurus manőverező robotrepülőgépeket szállítsanak Ukrajnának.

A kormánypárti koalíció, s így Olaf Scholz német kancellár is nemmel szavazott a konzervatív uniópártok által beterjesztett javaslatra.

A szavazáson 690 képviselő közül 495-en ellene, 190-en mellette voksoltak, öten tartózkodtak.

Az uniópártoknak 197 képviselőjük van.

A Taurus légi indítású manőverező robotrepülőgépek akár 500 kilométerre lévő célpontokat is nagy pontossággal képesek megsemmisíteni, így ezekkel Ukrajna jóval a frontvonal mögött található célpontokra is csapást mérhetne.

A Taurus manőverező robotrepülőgépek szállításának ellenzői szerint a fegyver miatt eszkalálódhat a konfliktus és Németország is belesodródhat a háborúba.

Európa nincs olyan helyzetben, hogy erős háborúpárti kijelentéseket tegyen – értékelte az elmúlt hetek háborúpárti hangjait a Kossuth Rádiónak nyilatkozó szakértő. Ennek ellenére egyre több olyan nyugati politikus van, aki szerint NATO-csapatokat kellene az ukrán frontra küldeni. Lettország és Észtország elnöke szerint például fel kell készülni az Oroszországgal való fegyveres konfliktusra.

Az orosz–ukrán fronton több mint két éve dörögnek a fegyverek. Rengeteg halott, romba dőlt házak, és folyamatos bizonytalanság. Ennek ellenére úgy tűnik: nemcsak Oroszországnak és Ukrajnának, de már az európai vezetőknek sem érdeke a békés rendezés.

„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – februárban beszélt arról először a francia elnök: nem kizárt, hogy NATO-csapatokat küldjenek Ukrajnába. Emmanuel Macron később többször is megerősítette: ez nem elszólás volt, hanem valódi szándék.

Moszkvából azonnal érkezett a válasz: Vlagyimir Putyin elnök akkor nyíltan kijelentette: a NATO-csapatok bevetése lényegében a harmadik világháború kitörésével, ezzel pedig egy atomháborúval fenyeget. Ennek ellenére a háborúpárti hangok Európában nem csitulnak.

Lettország és Észtország világháborúra készül – írja a Magyar Nemzet, miután a lett és az észt elnök is a sorozás visszaállítását sürgeti. A cikk idézi a lett elnök szavait, aki a védelmi kiadások jelentős növelését sürgeti. Az államfő ugyanakkor vitát kezdeményezett a kötelező katonai szolgálat bevezetéséről annak érdekében, hogy a védelmi erők létszámát is növelhessék.

Az észt elnök is konkrét javaslatokkal állt elő. Szerinte

érdemes lenne megfontolni egy speciális adó bevezetését, melynek összegét a katonai beszerzésekre fordítanák.

Erről Hollik István beszélt a parlamentben. A KDNP-s képviselő kiemelte: a háború a szomszédunkban zajlik, ezért mi csak a békében látjuk a megoldást.

Dömötör Csaba államtitkár úgy reagált: az európai vezetők úgy viselkednek, mintha nem mérték volna fel a történelmi tapasztalatok súlyát.

„Hogyha európai földön háború van, akkor az általában óriási vérontást jelent, vért, könnyeket és verejtéket. Nem lenne szükségszerű, hogy a mi generációnk is átélje ezt. A kormány ezért változatlanul tartja az álláspontját, akkor is, hogyha ez ma az Európai Unióban kisebbségi álláspont” – mondta az államtitkár, majd hozzátette: a Nyugat vezetőivel szemben a nyugati polgárok egyáltalán nem szeretnének háborút, és ha valóban számít a demokrácia, akkor reméli, ezeket a hangokat a júniusi EP-választásokon is meghallják.

A Kossuth Rádiónak nyilatkozó szakértő szerint a háborús fenyegetőzés a Nyugat részéről óriási hiba. Dornfeld László szerint erre

Európa semmilyen formában nincs felkészülve.

„Ez az egész háborús politika elhibázott, mert valóban az alapvető feltételei nincsenek meg ahhoz, hogy sikerre lehessen vinni, és ez csak a pragmatikus része. Ideológiai része meg az, hogy az Európai Unió egy békeprojekt” – fogalmazott a szakértő, majd kiemelte: nem a konfliktusba kell bevonódni, hanem mielőbb le kell zárni a háborút Oroszország és Ukrajna között.