Így verik át az érzékeinket a nagy multik pénzromlás idején

A direkt áremelkedést mindenki észreveszi, de csak kevesen szúrják ki, ha ugyanannyi pénzért kevesebb mennyiségűt kapnak egy adott áruból. Ezzel a nagy multinacionális vállalatok is tisztában vannak, ezért egy olyan inflációs környezetben, mint ami jelenleg sokkolja az egész világot, előszeretettel csökkentik inkább a termékeik méretét ahelyett, hogy megemelnék azok árát. Ezt a folyamatot hívják a közgazdaságtanban zsugorflációnak (angolul: shrinkflation), melynek következtében a vásárló nem közvetlenül a pénztárcáján érzi a pénzromlás hatásait, hanem például akkor, amikor a kedvenc üdítője vagy csokoládéja hamarabb elfogy, mint fél vagy egy évvel korábban. 

Pszichológiailag rendkívül egyszerű a magyarázat arra, hogy a fogyasztók alapesetben miért nem veszik észre, ha zsugorflációval van dolguk: ezt lustaságnak nevezik. A vásárlók ugyanis érzékenyek a drágulásra, de kevésbé figyelnek egy termék súlyára. Hiába szerepel a súly kötelezően a csomagolásokon, gyakorlatilag senki sem fordít időt arra, hogy a kosárba pakolás előtt alaposan elolvassa a feltüntetett információkat. Vagyis a cégek sokkal könnyebben tudják áthárítani a fogyasztóra az áremelkedést, ha egyszerűen csökkentik a termékeik méretét. Az érintett marketingesek és dizájnerek persze egészen kreatív módszerekkel próbálják elfedni ennek a tényét: sokszor speciális akcióknak, vagy éppen környezettudatos megoldásnak álcázzák a termékcsökkenést.

A zsugorfláció mögé bújtatott áremelést elsősorban az Egyesült Államokban és pár nyugat-európai országban, például Nagy Britanniában alkalmazzák a vállalatok, de a jelenség Magyarországon sem ismeretlen. Gondoljuk csak arra, hogy pár évvel ezelőtt eltűntek a hazai boltok polcairól a 2 és 2,5 literes üdítőitalok, helyettük pedig lettek 1,75 és 2,25 literes kiszerelések. 

Edgar Dworsky volt massachusettsi főügyész-helyettes, évtizedek óta dokumentálja a zsugorfláció hatását a Consumer World című weboldalán. Az itt fellelhető információk alapján a New York Post arról számolt be, hogy a tengeren túl a joghurtok átlagosan 5,3 unciáról 4,5 unciára zsugorodtak, a Nestlé 100 grammról 90 grammra csökkentette az egyik kávémárkájának közepes kiszerelését, az WC-papírok tekercsenként már 312 lapból állnak a korábban megszokott 340 helyett, és a családi kiszerelésű müzlis dobozok mérete is 10-15 százalékkal csökkent az elmúlt időszakban. (Ha kedved támadt zsugorflációt szemléltető fotókat nézegetni, akkor a Redditen megteheted.)