POLITIK
Belekeverednek a háborúba?
A londoni védelmi minisztérium keddi tájékoztatása szerint
„szigorúan” védelmi jellegű intézkedésről van szó, amelynek célja a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosítása, és a művelet „akkor kezdődik, amikor a körülmények ezt lehetővé teszik”.
John Healey brit védelmi miniszter, aki kedden negyven ország védelmi minisztereivel tartott virtuális egyeztetést, közölte: a brit kontingensben önállóan működő aknamentesítő eszközök, ellenséges támadóeszközök észlelésére, nyomonkövetésére és elhárítására alkalmas nagy sebességű vízi drónok és Typhoon harci repülőgépek szerepelnek.
A brit királyi haditengerészet Dragon nevű, Type 45 típusjelű rombolója már el is indult a térségbe. A londoni védelmi tárca keddi tájékoztatása szerint a hadihajó drónelhárító eszközei közé tartozik a Sea Viper típusú rakétarendszer, amely nem egészen tíz másodperc alatt nyolc rakétát tud indítani, és egyszerre 16 rakéta irányítására képes.
A minisztérium ugyanakkor hangsúlyozza, hogy
a többnemzetiségű erő keretében kivonuló brit kontingens a többi résztvevő alakulathoz hasonlóan „szigorúan csak védelmi feladatokat” lát majd el, és a telepítés célja a Hormuzi-szoros biztonságába vetett bizalom helyreállítása a vízi utat használó kereskedelmi hajók számára.
Keir Starmer brit miniszterelnök az utóbbi hetekben többször is leszögezte, hogy Nagy-Britannia „nem hagyja magát belerángatni” az iráni háborúba.
Starmer – aki kedden azt is kijelentette, hogy a rá kifejtett nyomás ellenére nem kíván lemondani a Munkáspárt vezetői tisztségéről és a kormányfői posztról – nem egyszer megkérdőjelezte az amerikai-izraeli hadműveletek jogi megalapozottságát is.
Emiatt London komoly diplomáciai konfliktusba keveredett az Egyesült Államokkal, és Donald Trump amerikai elnök többször is éles hangú, személyre szóló bírálatokkal illette a munkáspárti brit miniszterelnököt.
Keir Starmer brit miniszterelnök kedden úgy nyilatkozott, hogy a távozása érdekében rá kifejtett nyomás ellenére nem kíván lemondani a Munkáspárt vezetői tisztségéről és a kormányfői posztról.
A munkáspárti miniszterelnökre az utóbbi napokban folyamatosan erősödő nyomás nehezedett pártjának és kormányának több tagja részéről annak érdekében, hogy jelentse be lemondását, vagy legalább vázolja fel távozásának menetrendjét.
A Downing Streeten tartott keddi kabinetülésen egybehangzó értesülések szerint több miniszter – köztük Shabana Mahmood belügyminiszter és Yvette Cooper külügyminiszter – közvetlenül is felszólította Starmert a távozásra. A kormányfő azonban visszautasította ezt.
A Downing Street ismertetése szerint azonban Starmer a kabinetülésen kijelentette: vállalja a felelősséget a választási eredményekért, de az ő felelőssége azoknak a változásoknak a végrehajtása is, amelyeket Munkáspárt választási programjában megígért.
Starmer az ellene forduló frakció- és kabinettagok megnyilvánulásaira utalva hangsúlyozta: az utóbbi 48 óra fejleményei destabilizáló hatást gyakoroltak a kormány munkájára, és ennek reálgazdasági költségei is vannak, amelyek az országot és a családokat terhelik (az elmúlt napok belpolitikai viharai nyomán valóban jelentősen megugrottak az irányadó brit állampapírok piaci hozamai, komoly mértékben növelve a brit államháztartás finanszírozási költségeit).
A keddi kabinetülésen tett nyilatkozatában a brit kormányfő kiemelte: a Munkáspártnak megvan a kidolgozott eljárásrendje a vezetőváltásra, és ez az eljárás nem indult meg. Keir Starmer hozzátette: az ország azt várja el, hogy a munkáspárti kabinet folytassa a kormányzást. „Én ezt fogom tenni, és a kormányunknak is ezt kell tennie” – fogalmazott a miniszterei előtt elmondott nyilatkozatában a brit kormányfő.
Az időközben véget ért kabinetülés után sem hangzott el a távozó miniszterek részéről olyan nyilatkozat, hogy Keir Starmer távozna a Munkáspárt és a kormány éléről.
Korántsem biztos azonban, hogy Starmer helyzete ezzel stabilizálódott, mivel az alsóházi munkáspárti frakció továbbra is kezdeményezheti leváltását.
Ehhez első lépésként az szükséges, hogy a frakció tagjainak 20 százaléka – 81 képviselő – hivatalosan is előterjesszen egy közös, írásos nyilatkozatot, amelyben formálisan felszólítják a kormányfőt a távozásra. Ez azonban keddig nem történt meg: mostanáig a 403 tagú alsóházi munkáspárti frakciónak csak 78 tagja adott nyilvánosan hangot annak a kívánságának, hogy Keir Starmer távozzon a Labour és a kormány éléről.
Egyre nagyobb a nyomás Starmeren
Komoly belpolitikai válság alakult ki Nagy-Britanniában: a brit sajtó szerint saját miniszterei és több tucat munkáspárti képviselő is Keir Starmer miniszterelnök távozását követeli a választási vereség után. A The Times értesülése szerint legalább négy miniszter kérte, hogy mondjon le vagy készítsen távozási menetrendet.
A BBC és a Sky News úgy tudja, a Munkáspárt alsóházi frakciójából már több mint 70 képviselő fordult Starmer ellen. Közben több kormányzati tisztviselő is lemondott hétfő este.
A válságot az váltotta ki, hogy a múlt heti angliai, skóciai és walesi választásokon súlyos vereséget szenvedett a kormányzó Munkáspárt, miközben Nigel Farage pártja, a Reform UK jelentősen megerősödött.
Keir Starmer korábban kijelentette: nem akar lemondani, mert szerinte az káoszba döntené az országot, ugyanakkor a Sky News szerint már „mérlegeli” a jövőjét a legfrissebb fejlemények után. Egy londoni elemzőintézet 80 százalék esélyt lát arra, hogy Starmer még idén távozik a miniszterelnöki posztról.
Nagy-Britannia tárgyalásokat kezd az Európai Unióval (EU) arról a szándékáról, hogy csatlakozna az Ukrajna számára összeállított 90 milliárd eurós uniós hitelcsomaghoz.
A Downing Street tájékoztatása szerint Keir Starmer brit miniszterelnök a kezdeményezést az Európai Politikai Közösség (EPC) hétfőn kezdődő jereváni csúcsértekezletén terjeszti elő.
A londoni miniszterelnöki hivatal beszámolója szerint Starmer az EPC-csúcson hivatalosan is bejelenti, hogy London az EU-val közösen kívánja biztosítani olyan létfontosságú hadfelszerelések szállítását, amelyekre Ukrajnának szüksége van az ellentámadás folytatásához és szuverén területeinek visszaszerzéséhez.
A brit kormányfő londoni hivatala közölte azt is, hogy
Nagy-Britannia a Kijevnek nyújtandó uniós pénzügyi segítség támogatása mellett a héten várhatóan újabb olyan szankciócsomagot is bejelent orosz vállalatok ellen, amelynek célja az orosz katonai beszállítói hálózat működésének akadályozása és így Oroszország katonai kapacitásainak további gyengítése.
Ukrajna az utóbbi hetekben sikeresen keresztülhúzta az orosz fegyveres erők számításait és további területeket szerzett vissza, köztük egy 200 négyzetkilométernyi területrészt a dél-ukrajnai Herszon környékén – áll a Downing Street hétfői ismertetésében.
A londoni miniszterelnöki hivatal szerint a hadszíntéren elszenvedett orosz emberveszteség most már meghaladja Oroszország mozgósítási képességeit.
Ugyanezt állapította meg a minap az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) brit delegációjának vezető katonai szaktanácsadója.
Joby Rimmer ezredes a szervezet múlt heti ülésén elmondta:
a brit kormány adatai szerint tavaly az orosz fegyveres erők 420 ezer tagja esett el vagy sebesült meg Ukrajnában; az orosz katonahalottak száma elérhette a 200 ezret.
Rimmer szerint Oroszország mindeközben Ukrajna területének alig 0,8 százalékát tudta újonnan elfoglalni.
A brit EBESZ-szaktanácsadó szerint az orosz veszteségek az idén is „kivételesen magasak”: 2026 elején a meghalt vagy megsebesült orosz katonák száma havi átlagban meghaladta a 30 ezret.
Hozzátette: az ukrajnai háború kezdete óta brit becslések szerint 1,3 millió orosz katona esett el vagy sebesült meg a hadszíntéren.
Ripost hírek
