kulcsár edina
Naponta többen is megpróbálnak a jeges Tiszán át elmenekülni Ukrajnából, hogy ne kelljen katonának menniük a háborúba. A román határnál vannak olyan gázlók, amiken keresztül esélyes az átjutás. A Ripost stábja a máramarosszigeti ukrán-román határátkelőhelyről jelentkezik.
Ugyanolyan sátortábor fogadja az érkezőket a máramarosszigeti ukrán-román határátkelőhelynél lévő Tisza-híd előtt, mint amilyeneket nálunk állítottak fel az ukrán menekülthullám kezdetén, és szintén önkéntesek hada támogatja az egyházi és civil szervezeteket. Folyamatosan érkeznek a menekültek - már akit az ukránok átengednek, hiszen a katonaköteles korú férfiakat vagy visszafordítják. Hacsak nem választanak más utat – a vízen keresztül.
„Naponta halásznak ki 5-10 embert a Tiszából, teljesen átfagyva, alig bírunk beléjük életet lehelni" – meséli a Ripost-nak a magyar felmenőkkel rendelkező Orosz Cristina, aki segíteni jött a határra. Minden nap, ahogy leteszi a munkát, ide jön, hogy élelemmel és információkkal lássa el a rászorulókat. Egy-két órát alszik csak, aztán újra indul a mókuskerék. Ezzel önkéntes társa is így van.
„Összeszorul az ember szíve, amikor látja, milyen állapotban érkeznek ide ezek az emberek. Adunk nekik meleg teát és egy kis harapnivalót, és olyan hálásak érte, hogy elsírják magukat" – mondja Lisnik Mária Tünde elérzékenyülve.
A román határrendőrök között is találunk magyarul beszélőt. Elmondja: naponta mintegy 7 ezren érkeznek a két ország 600 kilométer hosszú közös határán, és nagyjából ugyanennyien jönnek Moldova felől. Attól félnek, hogy ide is átterjedhet a háború.
„Ha az oroszok beváltják a fenyegetéseiket, amiért átengedjük Románián az Ukrajnának szánt fegyvereket, és lecsapnak az országra, abból már biztosan világháború lesz" – vélekedik a határrendőr, aki hivatalos minőségében nem szólalhatna meg, ezért nevét-arcát nem adja a nyilatkozathoz.