
Ez a nap eldöntheti a jövődet – mit hoz idén Szent György napja?
Április 24-e fontos, fordulópontot jelentő ünnep a néphagyományok szerint, ugyanis ekkor kezdődik az igazi tavasz. Szent György napjához rengeteg népi hiedelem, szokás és jóslat kötődik, sok helyen rendeznek tavaszköszöntő programokat.
A néphagyomány szerint Szent György napja gonoszjáró nap is, ugyanis ezen a napon a boszorkányok szabadon garázdálkodhatnak. Ahhoz, hogy a gonoszt távol tartsák, ilyenkor tüskés ágakat szoktak aggatni az ajtókra, a kerítésekre.

Szent György napja - mi áll a legenda mögött?
Szent György, a legendás sárkányölő az egyik leginkább tisztelt szent volt a középkorban. Magyarországon és Erdélyben is településeket neveztek el róla, emlékét őrzi a Balatonnál található Szent György-hegy is. Ő a lovagok és a cserkészek védőszentje, világszerte ezen a napon újítják meg a cserkészek fogadalmukat, amelyben Isten, a haza és az embertársaik szolgálatára kötelezik el magukat.

A néphagyomány úgy tartja, hogy ettől a naptól köszönt be a jó idő, ezen a napon elbúcsúzhatunk végre a fagyoktól, állandósul a felmelegedés. Ha Szent György napja előtt megdörren az ég, az a jó és bő termést jelzi előre, sőt, ha azon a napon ered el az eső, akkor is hasonlóra lehet számítani. Az időjárási előrejelzések szerint április 24-én, pénteken nem számíthatunk túl sok esőre, de az előző napokban az ország különböző területein volt több-kevesebb csapadék. Ehhez kapcsolódik az április 25-i, Szent Márk napi jóslat is. Ha szombaton dalol a fülemüle, csodás tavaszi időnk lesz, viszont ha hallgat, szeszélyes, esős idő vár ránk.
A pásztorok ősi ünnepe is Szent György napja: ez az állatok kihajtásának ideje, amikor az istállókból végre a legelőre terelik a jószágokat. Népi hiedelmek és szokások kötődnek ahhoz, hogy az állatok egészségesek legyenek és jól szaporodjanak. Ebből az alkalomból Magyarország több pontján és Erdélyben is egész napos programokkal készülnek a látogatók számára. Leglátványosabb az első kihajtás, a Hortobágyon ilyenkor a pásztorok átkísérik a rackák, szürkemarhák és bivalyok csordáját a Kilenclyukú hídon.

Dinnyésen 25-én szombaton is megnézhető a hajtás, ott a tanösvény melletti legelőn csodálhatják meg az állatokat. Akik pedig a fővárosban szeretnének megismerkedni az ősi pásztorünneppel, azokat a Néprajzi Múzeumba várják, szintén április 25-én szombaton. Bábelőadással készülnek a kisebbek számára, a múzeum különböző pontjain pedig a pásztorkultúra minden elemét bemutatók sora követik. Budapesten, az óbudai Fő téren Szent György-napi Sokadalom és Kézműves vásárt tartanak április 25-én szombaton, az Óbudai Waldorf Iskola tavaszünnepeként. Itt az ország számos Waldorf művészeti csoportja, intézménye képviselteti magát, hogy muzsikával, tánccal, kézműves kirakodóvásárral s az óriás sárkány legyőzésével köszöntsék a tavaszt.
Móron Szent György-heti Vigasságokat tartanak április 18. és 26. között, gazdag és sokszínű programkínálattal. A hagyományokhoz hűen megrendezett fesztivál a térség egyik legjelentősebb tavaszi eseménye, amely a kultúra, a borászat és a közösségi élmények tökéletes találkozását kínálja.

A XXXI. Szent György-hegyi Napok április 21-26. között a bor és a gasztronómia ünnepe a Balaton-felvidéken. A legszebb Balaton-felvidéki tanúhegyre, a 415 méter magas Szent György-hegyre várják a gyönyörű tájat, bort, kirándulást, az érdekes műemlékeket, finom ételeket és a jó bulikat kedvelőket, hogy együtt köszöntsék a tavaszt a hegy körüli települések hagyományos ünnepén Tapolcán, Kisapátiban, Hegymagason, Raposkán, Gyulakeszin és Káptalantótin.






