Jégesőt hozhatnak a Szent György napi boszorkányok

A magyar néphagyomány egész évben igen gazdag, ami a hiedelmeket illeti, és ez nincs másképp áprilisban, vagyis Szent György havában sem. Április 24-e, Szent György napja Európa szerte ősi pásztorünnep, a néphagyomány ettől a naptól számítja az igazi tavasz kezdetét.

Szent György napjának legjelentősebb hagyománya máig az, hogy ezen a napon hajtották ki először az állatokat a legelőkre. Emellett ezen a napon az állatok egészségét, szaporaságát és tejhozamát különféle babonákkal igyekeztek biztosítani, hiszen őseink jól tudták, hogy az ekkor a szabadon járó boszorkányok komoly veszélyt jelenthetnek. Persze nem csak az állatokat kellett megóvni a gonosztól, hanem a házat és a ház népét is. Ha hiszel a babonákban, neked is tartogatunk néhány gonosz űző technikát. Íme!

Érdemes már április 23-án este megkezdeni a ház és az istálló mágikus védelmének kialakítását, ahogy őseink is csinálták: van ahol a nyírfa- és van ahol a tüskés ágakra esküdtek, persze a fokhagyma is segít távol tartani a gonoszt. A védelmező tárgyakat a hiedelem szerint érdemes az ajtókba és az ablakokba elhelyezni, hogy a gonosznak esélye se legyen bejutni.

Jó hír a nőknek, hogy ezt a napot a néphagyomány dologtiltó napnak is tartja. A hagyomány szerint ezen a mágikus erejű, boszorkányos napon nem szabad dunnát, párnát kitenni szellőztetni, különben lecsap a jégeső vagy elpusztulnak az állatok. Nem csak szellőztetni nem szabad, hanem varrni sem, hiszen úgy tartják, ha valaki ezen a napon varr, elveszíti szeme világát.

Szent György naphoz természetesen néhány népi időjóslás is kapcsolódik. Az egyik népi mondás úgy tartja, hogy a jó termés előhírnöke a Szent György napi égzengés. Általánosan elterjedt hiedelem az is, hogy ha Szent György nap előtt megszólalnak a békák, korán kezdődik a tavasz és a nyár.