Mit hoz a Vince nap? Ezt mondja az idei termésről Gere Tamás, villányi borász

Főleg a borászoknak fontos nap a mai, de aki szereti a hegy levét, annak is érdemes az eget és a fákat kémlelnie. Ma van ugyanis Szent Vince napja, amikor többek között eldőlhet, milyen lesz az idei szőlőtermés és egyúttal a belőle készülő bor.

Villányban vesszőszentelés is lesz ma

A népi hagyomány szerint január 22-én, Szent Vince napján, ha napos az idő, akkor jó termés várható, ha ködös, felhős az idő, akkor ősszel a szüret gyengének ígérkezik. Ezen a napon szőlővesszőt vágnak a borászok, melyből megjósolják az adott évi szüretet, mennyire bőséges termés várható. A levágott vesszőket vízben kirügyeztetik és a hajtások, rügyek állásából következtetnek az adott évi termésre. A nap során Szent Vince nevére áldomást isznak, este pedig örömtáncot lejtenek. 

A Ripost megkérdezte a neves villányi borászt, Gere Tamást, hogy náluk tartják-e a hagyományt.

- mondta Gere Tamás, aki hozzátette, hogy január 22-én délután vesszőszentelést is tartanak.

- árulta el a borász.

Január 22-én ünnepeljük Szent Vince napját

A Szent Vince egy vértanú volt, aki az Ibériai-félszigeten, Huescában született, valamikor a 3. században. Szülei valószínűleg nemesek voltak. Neve latin eredetű, jelentése Győzedelmes. Szent Valér, Zaragoza püspöke oktatta őt hitre és miden másra is. Diakónussá szentelése után Vince látta el azokat a tennivalókat, amikre püspöke az öregsége és hiányos beszédkészsége miatt már nem volt alkalmas. Amikor Diocletianus császár elrendelte az utolsó nagy keresztényüldözést (303-ban), Valencia helytartója azzal akart tekintélyt szerezni magának, hogy a parancs végrehajtását Valér püspökön és diakónusán, Vincén kezdi. Ezért bilincsbe verve Zaragozából Valenciába vezettette őket, és válogatott módokon kínozni kezdték őket-olvasható a Wikipédián.

Szent Vince a végletekig kitartott a hite mellett

A kínzások következtében Valér püspök hamarosan elhunyt, Vince szenvedéseit azonban a helytartó igyekezett elnyújtani. Végül ős is meghalt, de a temetést megtagadták tőle, a holttestét kidobták a szántóföldre, a kutyáknak és a madaraknak. A legenda szerint ekkor Isten egy nagy hollót küldött, hogy megvédje a tetemet, amit ezért zsákba varrtak, és kövekkel megrakva a tengerbe vetették. A tenger hullámai azonban újra meg újra a partra sodorták a szentet, egészen addig, amíg egy keresztény meg nem találta és illően el nem temette. Szent Vince csontjait a mai napig Valenciában őrzik és Rómában három templom is viseli a nevét.

Nem csak a katolikusok tisztelik Szent Vincét

Szent Vincét főleg a római katolikusok tisztelik, elsősorban Franciaországban, amihez különösen hozzájárulhatott a stólája (tunikája), amit sokáig Franciaországban őriztek. Ennek révén lett Vince többek között a takácsok védőszentje. Franciaországon kívül a keresztény bortermelők Elzászban, Dél-Németországban és Ausztriában is tisztelik. Szent Vince emellett az elnyomás elleni küzdelem szimbóluma, az ő nevéhez kötődik a szegények és rászorulók segítése, de Szent Vince a szőlészek védőszentje is.

Mi köze Szent Vincének a borhoz?

Január 22., vagyis Vince napja különös jelentőséggel bír a boros gazdák életében is. Elsősorban mint időmeghatározó szentre gondoltak, gondolnak Szent Vincére. A mai napig sok nyelven használatos például az a mondás, hogy „Ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince”. Vagyis ha Vince napján száraz az idő, akkor a pincék üresen maradnak. Emellett sokan használják még a „Fényes Vince, tele a pince, Ködös Vince, üres pince” mondást is. Vince szőlész-védőszentségéhez valószínűleg hozzájárulhatott a nevének népies szójátéka is: Vin-Cent annyit tesz, mint százszoros bor.

Az ünnepnaphoz társuló hagyományokról

Magyarországon Szent Vince napja a népi hagyományokban fontos szerepet játszanak. A paraszti naptárban Vince napja a tél végét és a tavasz kezdetét jelzi. Ezen a napon gyakran figyelik a madarakat a fákon, hiszen ha a verebek elkezdenek fészket rakni, közeledik a tavasz. Egy másik hiedelem, hogy ha Vincent napján esik a hó, akkor még hosszú lesz a tél, de ha napfényes és tavaszias az idő, akkor a tél hamarosan véget ér. Vince napjához kapcsolódik egy különleges borkóstoló hagyomány is: ezen a napon kóstolják meg az új bort a gazdák és meghívott vendégeik. A szőlősgazdák emellett a metszett “vincevesszők” állapotából jósolják meg a szüret gazdagságát is. Ez annyit tesz, hogy a január 22-én levágott szőlővesszőket üvegbe, melegbe tették, és várták, hogy kihajtson. Ha sok rügy hajtott ki rajta, akkor bőséges termésre, ha nem, akkor kevés borra számítottak abban az évben. A legkedveltebb magyar népszokás pedig az, hogy Vince napján sok bort kell inni, ha azt szeretnék, hogy ősszel bőséges termés legyen. Sok helyen papot is hívnak a szőlőtőkék megáldására, vagy a szőlő négy sarkát borral vagy szentelt vízzel öntözik meg.

Vince-napi hagyományok más országokban

Az egyházi szertartások mellett sok helyen jótékonysági eseményeket, ételosztásokat is szerveznek ezen a napon. Spanyolországban például ünnepi misék, körmenetek és fesztiválok színesítik az ünnepi napot. A hívek gyakran látogatják meg a székesegyházat, ahol Szent Vince sírja található, és virágokkal, gyertyákkal tisztelegnek előtte. A franciaországi Bordeaux-ban hagyományosan kenyéráldozatot tartanak Szent Vince emlékére. A kenyéráldozat során a kenyértészta elkészítését megelőzően imádkoznak azokért, akik élelmiszerhiányban szenvednek, és az elkészült kenyértésztát a szegényeknek osztják szét.