
„Történelmet írtunk” - Árverésen kelt el a világ legdrágább bora
Megdöbbentő áron talált gazdára. A bor ezennel beírta magát a történelembe.
Sokkoló ennyire kelendőek a borok a piacon. Nemrégiben egyikük valósággal rekordot döntött eladott árával, amely új időszámítást indított a borok történelmében.

A bor beírta magát a történelembe
A múlt hétvégén egyetlen palack 1945-ös Domaine de la Romanée-Conti megdöbbentő, 812 500 dolláros (majdnem 28 millió forint) áron kelt el az Acker – a világ legnagyobb finombor-aukciósháza és Amerika legrégebbi borkereskedője – éves La Paulée árverésén, Manhattan Upper West Side negyedében.
A Forbes szerint ez az eladás megdöntötte az aukción eladott legdrágább palack korábbi világrekordját, amelyet ugyanennek az italnak egy másik palackja állított fel 2018-ban 558 000 dolláros áron – ez pedig közel 50%-os növekedést jelent.
Az Acker képviselője nyilatkozatában kijelentette, hogy ez a nem csekély összegű vásárlás bebetonozza az 1945-ös évjáratot, mint a borgyűjtés történetének legáhítottabb palackját.
Történelmet írtunk ezen a hétvégén
– nyilatkozta John Kapon, az Acker elnöke a Business Wire-rel megosztott közleményében.
Hozzátette, hogy az 1945-ös Romanée-Conti messze a kedvenc bora és már háromszor is volt szerencséje kóstolni. Szerinte a hétvégi esemény Burgundia lelkét és szellemiségét példázta, összehozva a világ legnevesebb termelőit és gyűjtőit, és megteremtve a tökéletes feltételeket egy valóban történelmi eredményhez.
A bor Robert Drouhin pincéjéből származott, aki az egyik legismertebb név a szakmában, mivel ő vezette a francia Maison Joseph Drouhin borházat közel fél évszázadon át. Az eladott bor volt az utolsó, amelyet Romanée-Conti által legöregebb mindkét világháborút túlélő szőlőtőkék újratelepítése előtt készítettek. Ez a szőlőkert kifejezetten vörösbort termel, évente 5000-6000 palackkal készítenek belőle, de ebből az 1945-ös fajtából, mindössze nagyjából 600 készült.
Ez a bor arról is nevezetes, hogy a filoxéra előtti kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy a szőlőt olyan tőkékről szüretelték, amelyeket még nem a filoxérával szembeni ellenállásra nemesítettek – ez az a rovar, amely a 19. század végén Európa szőlőültetvényeinek jelentős részét elpusztította. A szakértők páratlan mélysége és összetettsége miatt méltatják ezt a bort.






