
„Végre újra összehozott minket az Isten” – 16 év után ölelhette át a testvéreit Dániel
Dánielt gyermekkorában választották el a két testvérétől, akiket Olaszországba vittek az örökbefogadói. A hosszú időre elveszett testvérek nem beszélik egymást nyelvét, mégis jól megértették egymást.
Régen nem látott, elveszett testvéreit ölelhette magához Bogdán Dániel László, aki hosszas keresgélés után végre rátalált a húgára, Barbarára, és az öccsére, Gusztávra. A három testvér egy nagykanizsai gyermekotthon lakója volt. Az egyik nap egy olasz házaspárral találkoztak, ami örökre megváltoztatta az életüket, ugyanis örökbe fogadták Dániel húgát és öccsét. Különválasztották őket egymástól, és 16 év éven át nem találkozhattak. Most három napot töltöttek együtt, sokat beszélgettek, főztek, nevetgéltek.

Az elveszett testvérek 16 év után találkoztak
Dani minden követ megmozgatott, hogy információt szerezzen a testvéreiről, de mindenhol falakba ütközött. Végül egy családfakutató segítsége hozta meg az áttörést. A húga felismerte magát a gyermekkori képen, amit az olasz családfakutató is megosztott a Facebookon. A testvérek az édesanyjuk otthonában találkozott először 16 év után.
A húgom október végén írt nekem, hogy november 10-én menjek Kanizsára az anyukánkhoz, mert akkor érkezik egy csomag, amit ő küldött nekünk karácsonyra. El is mentem aznap anyához. A szívem a torkomban dobogott, izgultam nagyon, hogy mi lesz
– mondta a Ripostnak Dániel, aki sejtette, hogy nem csak egy csomagról van szó, és igaza is lett. A rég nem látott testvérei várták őt.
„A bejáratnál találkoztunk. Elsőnek azon gondolkoztam, hogy mi lesz, hogy lesz. Nagyon jó volt, mindhárman sírtunk. Fordítóval beszéltünk, de valamikor nem kellett a fordító, mert egy-két szót már ők is tudnak magyarul és én is olaszul.”

„Végre újra összehozott minket az Isten”
Talán az ember nem is gondolta volna, hogy eljön ez a pillanat, hogy újra együtt lehetünk. Annyi keresgélés és kutatás után végre újra összehozott minket az Isten. Soha, de soha nem kívánom senkinek, hogy elvegyék a testvéreit és nélkülük nőjön fel; hogy nem tudja, vajon most hol lehetnek, merre, hogy vannak és mi történik velük... Én 16 évet vártam arra, hogy újra a testvéreimet átölelhessem. Elmondhatatlan és leírhatatlan az az érzés, amit átéltem, a legszebb és a legboldogabb pillanat volt. Legközelebb majd csak augusztusban jönnek
– mondta Dániel.






