INSIDER
A tartalék űrhajósnak, Cserényi Gyulának is fontos szerepe lesz az űrmisszió alatt
Létrehozva2025. 06. 05. 12:00
Az utóbbi hetekben gyakorlatilag az egész ország, de néhány nap múlva az egész világ figyelme a magyar űrmisszióra és arra a Kapu Tiborra összpontosul, aki második magyarként jut fel a csillagok közé. Cserényi Tibor tartalék űrhajósra is kiemelten fontos szerep hárul a misszióban.
A floridai kilövés újabb, immár második halasztásával együtt is egyre közelebb a történelmi nap, amikor Magyarország újabb kutatóűrhajóst küld a világűrbe, pontosabban a Nemzetközi Űrállomásra Kapu Tibor személyében. Arról már többször is beszámoltunk, hogy a második magyar űrhajósnak milyen hosszadalmas kiválasztási, majd kiképzési folyamaton kellett bizonyítania, hogy ő a legalkalmasabb a feladatra. Arról azonban kevesebb szó esett, hogy a HUNOR program tartalék űrhajósa, Cserényi Gyula is elmondhatja magáról mindezt.
Ezért van szükség a tartalék űrhajósra
Cserényi Gyula szerepe, a jelenlegi tervek szerint június 10-én induló Ax-4 misszióban jóval túlmutat azon, hogy ő ugrana be a Kapu Tibor helyett, ha bármilyen váratlan probléma merülne fel vele kapcsolatban a kilövés előtt.
Az űrrepülés története során láttunk már példát arra, hogy milyen az, amikor egy tartalékűrhajósnak be kell ugrania és csatlakoznia kell az utazó legénységhez. Az egyik legemlékezetesebb ilyen eset, amikor 1970-ben az Apollo-13 küldetés alaplegénységébe tartozó Thomas Mattinglynél fertőző betegség gyanúja merült fel, így röviddel a start előtt Jack Swigert vette át a helyét.
Manapság már bevett szokás, hogy egy küldetés során kijelölésre kerül a repülőűrhajós és a tartalék űrhajós is, azért, hogy egy küldetés sikere ne egyetlen személy egészségi állapotán múljon
– mondta el a HUNOR tartalék űrhajósa a magyar űrprogram Facebook-oldalán.
Cserényi Gyula hozzátette, hogy mivel a tartaléknak az utolsó pillanatig készen kell állnia arra, hogy repülőűrhajóssá lépjen elő, ezért a követelmények is ugyanazok számára. Ráadásul akkor sem dőlhet majd hátra, amikor Kapu Tibor a Crew Dragon fedélzetén már elindult a Nemzetközi Űrállomás felé.
A tartalékosnak alapvetően ugyanaz a képzése, mint a repülőűrhajósnak – kis különbségekkel. Amíg a repülőűrhajós az űrállomás fedélzetén a kísérleteket végrehajtja, addig a tartalékos űrhajós – mivel ő is ugyanúgy felkészült a kísérletek végrehajtására – a Földről tudja őt ebben támogatni. A HUNOR program esetében is pontosan így van.
Az is rendkívül fontos, hogy az Ax-4 misszió során a magyar űrhajósnak magyar tartalékosa van. Ez ugyanis garantálja, hogy az űrállomás fedélzetén biztosan magyar űrhajós végzi majd el a tudósok kísérleteit. Ráadásul a jövőben rendkívül hasznos lehet, hogy Magyarországnak két olyan űrhajósa is van, akik a nemzetközi űriparban szereztek tapasztalatot.
Ripost hírek
